Por-lyuk (Jósvafő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Por-lyuk
Hossz90 m
Mélység16 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés16 m
Tengerszint feletti magasság394 m
Ország Magyarország
Település Jósvafő
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus inaktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám 5440-18
Lelőhely-azonosító 17023
Elhelyezkedése
Por-lyuk (Magyarország)
Por-lyuk
Por-lyuk
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 30′ 39″, k. h. 20° 32′ 49″Koordináták: é. sz. 48° 30′ 39″, k. h. 20° 32′ 49″

A Por-lyuk megkülönböztetetten védett barlang. Az Aggteleki Nemzeti Park területén található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Az Aggteleki-karszton először itt történt őslénytani leletek feltárását eredményező ásatás.

Leírás[szerkesztés]

A Lófej-völgyben, a Nagy-oldal K-i meredek és karsztbokorerdős lejtőjén, fokozottan védett területen, 53 m relatív magasságban nyílik a természetes bejárata. A Lófej-forrástól kb. 1 km-re van. Nehéz megtalálni. Középső triász mészkőben folyóvízi erózió miatt keletkezett. A járatokban sok a cseppkő, amelyeknek többsége már nem fejlődik. Oldott formák figyelhetők meg a falakon. Többek között kaolinitet és goethitet is kimutattak agyagából. Sem folyó, sem állóvíz nem található benne. 46 m legnagyobb vízszintes kiterjedése. A Por-lyukat a denevérek néhány példánya nyári szállásként használja. Csak engedéllyel látogatható a barlangjáró alapfelszereléssel járható barlang.

Gazdag Riss–Würm-interglaciális gerinces fauna került elő belőle, amelynek részletes tudományos feldolgozása megtörtént. A kutatás előtt az Aggteleki-karszton nem történt őslénytani ásatás. A gerinces makro maradványokat Jánossy Dénes, a gerinces mikro maradványokat Kordos László, a denevérmaradványokat Topál György és a csigák maradványait Krolopp Endre dolgozta fel. 16.500 db kígyócsigolyát tartalmazott az átvizsgált anyag. A Bejárati-teremben hallstatti kultúrájú cserépedény töredékeket találtak. A fehérfogú cickány első hazai leletére itt bukkantak rá.

A Barlangkutatás 1922–1925. évfolyamában volt először Por-lyuknak nevezve a barlang az irodalmában (Strömpl 1922–1925). Előfordul irodalmában Fiatalok barlangja (Bertalan 1976), Fiatalok-barlangja (Kordos 1984), jósvafői Porlyuk-barlang (Kordos 1984), Por-lik (Neidenbach, Pusztay 2005), Porlyuk (Jaskó 1933) és Porlyuk-barlang (Fejérdy, Holly 1960) neveken is. A Fiatalok barlangja nevet a Kun Andrással kutató jósvafői fiatalok ihlették.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Valószínűleg régóta ismert barlang. A Barlangkutatás 1922–1925. évi évfolyamában jelent meg első nyomtatott említése. Ekkor kicsi, veremszerű és jelentéktelen üregnek jellemezte Strömpl Gábor. Az 1933-ban publikált és Jaskó Sándor által írt tanulmányban néhány szóban le van írva és egy helyszínvázlaton fel van tüntetve földrajzi elhelyezkedése. A leírás szerint 20 m hosszú. 1957-ben és 1958-ban Kun András kutatta néhány jósvafői fiatal segítségével, akikkel új részeket tárt fel. Ekkor néhány csont is előkerült belőle, amelyeket a Herman Ottó Múzeumban helyeztek el.

A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1960. évi évfolyamában egy tanulmány jelent meg a barlangról és ebben a dolgozatban helyet kapott alaprajzi térképe és hosszmetszeti térképe is. A publikáció szerint emberfej nagyságú és karfiol alakú, rostos kalcitképződmények is voltak járataiban és vízszintes vetületi hosszúsága 109 m, mélysége 18 m. Az 1962-ben kiadott A barlangok világa című könyvben meg van említve. 1967-ben Jánossy Dénes által vezetve és őslénytani leletek után kutatva ásatást végeztek benne. Az ásatás során kelta cserépedény-töredékek és középső pleisztocén, valamint Riss-Würm-interglaciális gerinces faunában gazdag leletanyag került elő, enyhe holocén keveredésével. 1968-tól 1970-ig Kordos László és társai részletes földtani, hidrológiai és meteorológiai vizsgálatokat folytattak a lelőhelyen.

A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1971. évi évfolyamában Kordos László 120 m hosszúnak és 17 m mélynek írta le. A Karszt- és Barlangkutatás 1972. évi évfolyamában megjelent részletes feldolgozás szerint hossza 121 m és mélysége 20 m. A kiadványban publikálva lett vetületi alaprajz térkép, amelyet Kordos László szerkesztett, kifejtett hossz-szelvény térkép, vetített hossz-szelvény térkép, keresztmetszetek, földtani térkép. A vetített hossz-szelvény térképen és az alaprajzi térképen fel lett tüntetve üledékeinek helyzete az őslénytani ásatás gyűjtési helyeinek megjelölésével, a hőmérséklet és a relatív páratartalom vízszintes eloszlása 1969 májusában, ez utóbbi az alaprajzi térképen látható, a Bejárati-terem függőleges izoterma térképe 1969 júliusában, a klímaelemek változása a Bejárati-teremben és az I. sz. folyosóban 1969 májusában.

A Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított, 1976-ban megjelent Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában meg van említve az Aggteleki-karszton lévő barlang Por-lyuk néven a barlangot említő 1 irodalmi mű megjelölésével. Az 1976-ban befejezett Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy a Jósvafőn lévő Por-lyuk további nevei Fiatalok barlangja és Porlyuk. A Lófej-völgyben, a forrástól D-re kb. 1 km-re, a Nagy-oldal lejtőjén, 53 m relatív magasságban helyezkedik el. Bejárata alacsony, ív alakú és 3–4 m széles. A pusztuló egykori víznyelőbarlang 120 m hosszú és 17 m mély. A részletesen átkutatott barlang kitöltéséből riss–würm kori csontok kerültek elő. A kézirat barlangra vonatkozó része 3 publikáció alapján lett írva.

Az 1977. évi Karszt és Barlangban lévő Jánossy Dénes által írt áttekintésben szó van arról, hogy említésre méltó a jósvafői Lófej-völgyben elhelyezkedő Porlyuk-barlang anyaga, amelynek faunája az utolsó glaciális határára datálja az anyagot, és amely mintapéldája egy komplex feldolgozásnak. A publikációban van egy térkép, amelyen az őslénytani leleteik miatt ismert magyarországi barlangok földrajzi elhelyezkedése figyelhető meg. A térképen látható a Porlyuk-barlang földrajzi elhelyezkedése. A folyóirat 1977. évi különszámába bekerült az áttekintés angol nyelvű változata. Ebben a tanulmányban is közölve lett a térkép, amelyen Porlyuk Cave a barlang neve. A Papp Ferenc Barlangkutató Csoport 1981. évi jelentésében be van jelölve a barlang helye helyszínrajzon.

Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyvben rövid leírás olvasható jelentőségéről. A magyarországi barlangok jegyzékében szerepel a barlang Por-lyuk néven jósvafői Porlyuk-barlang és Fiatalok-barlangja névváltozatokkal, valamint térképen fel van tüntetve helye. Az őslénytani leletekről legismertebb magyarországi barlangok földrajzi elhelyezkedését mutató térképen látható földrajzi elhelyezkedése. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része.

1998-ban készült el legújabb alaprajzi térképe és hossz-szelvény térképe, valamint keresztmetszetek, amelyeknek alapján hossza 74,9 m és szintkülönbsége, azaz mélysége 16 m. A 2002–2003. évi Karszt és Barlangban publikált Holly István nekrológban az van írva, hogy Holly István Fejérdy Istvánnal együtt közölt cikket az 1960. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban a Porlyuk-barlangról. A 2005-ben napvilágot látott Magyar hegyisport és turista enciklopédia című könyvben található egy szócikk a barlangról, amely szerint 394 m tengerszint feletti magasságban van a bejárata. A völgytalptól kb. 50 m-rel magasabban nyílik. A szabadon látogatható barlang első említése 1912-ben történt. Hossza 75 m és mélysége 16 m.

2006. február 28-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő, 5440/18 nyilvántartási számú Por-lyuk. A 2006. évi Vespertilioban közölt tanulmány szerint 3 kis patkósdenevért észleltek 2004. február 13-án a jósvafői barlangban Boldogh Sándor, Štefan Matis és Peter Pjenčák. 2012. február 25-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 5440-18 kataszteri számú Por-lyuk. 2013. augusztus 12-től a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, jósvafői, 5440-18 barlangkataszteri számú és 17023 lelőhely-azonosítójú Por-lyuk régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]