Széki-zsomboly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Széki-zsomboly
A zsomboly bejárata
A zsomboly bejárata
Hossz120 m
Mélység51,5 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés51,5 m
Tengerszint feletti magasság504 m
Ország Magyarország
Település Bódvaszilas
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus zsomboly
Barlangkataszteri szám 5452-6
Elhelyezkedése
Széki-zsomboly (Magyarország)
Széki-zsomboly
Széki-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 34′ 02″, k. h. 20° 42′ 18″Koordináták: é. sz. 48° 34′ 02″, k. h. 20° 42′ 18″
A Wikimédia Commons tartalmaz Széki-zsomboly témájú médiaállományokat.

A Széki-zsomboly fokozottan védett barlang. Az Aggteleki Nemzeti Park területén található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Bódvaszilas 8 fokozottan védett barlangja közül az egyik.

Leírás[szerkesztés]

Az Alsó-hegy fennsíkján, az országhatár közelében, az országhatártól 130 méterre, déli irányban, a Szabó-pallagi vadászháztól körülbelül 500 méterre található hármas töbör egyik kis átmérőjű töbrének felső peremén van másfél méter átmérőjű bejárata. Helyét jelöli néhány turistatérkép a barlang nevének feltüntetésével. Az Almási-zsombolytól körülbelül 120 méterre délre nyílik. A barlang töbrében, lejjebb, a Széki-zsomboly bejáratától körülbelül 10 méterre a November 7-zsomboly bejárata látszik.

Középső triász wettersteini mészkőben alakult ki a 25 méter vízszintes kiterjedésű barlang. Bejárati aknája 35 méter függőleges kiterjedésű, sima falú és képződményektől mentes. Az aknából egy kis átbújón keresztül lehet bejutni a Nagy-terembe. A Nagy-terem 130 négyzetméter alapterületű, átlagosan nyolc méter széles, körülbelül nyolc méter magas és 20 méter hosszú. A teremben sok a cseppkő. Itt szalmacseppkövek, állócseppkövek, függőcseppkövek, cseppkőkérgek és cseppkőoszlopok láthatók.

Különleges képződménye a sok áttetsző, nagy méretű görbecseppkő, amelyek elágazó kristálycsoportok formájában jelennek meg. A teremben van a legnagyobb függőcseppkő. Ez kar vastagságú és két méter hosszú. A terem alján lévő agyag és omladék között egy hat méteres, szűk akna vezet a mélypontra. A bejárásához az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság engedélye és technikai eszközök alkalmazása kell. A legmélyebb pontjára lejutni csak a nagyon vékony barlangászoknak lehet.

A kitöltéséből sok holocén csont került elő és a kitöltés jelenleg is sok holocén csontot tartalmaz. Találtak benne Apodemus, barna varangy, denevér, erdei béka, erdei cickány, erdei pocok, európai sün, görény, kecskebéka, kígyó, közönséges vakond, menyét, mezei pocok, nagyfülű denevér és őz csontot. A Boldogh Sándor által írt és az „ANP füzetek” című kiadványban megjelent tanulmány szerint a denevérek számára értékes nászbarlang és a hely nagyon jelentős terhelés alatt van.

Bódvaszilas nyolc fokozottan védett barlangja közül az egyik, a másik hét az Almási-zsomboly, a Frank-barlang, a Kopaszgally-oldali 2. sz. víznyelőbarlang, a Kopasz-vigasz-barlang, a Meteor-barlang, a Szabó-pallagi-zsomboly és a Vecsembükki-zsomboly.

Székely Kinga nevéről nevezte el a zsombolyt Széki-zsombolynak Szenthe István (Kraus 2001). Előfordul irodalmában 47 (Kósa 1992), S-7 (Kósa 1992), S/7 (Börcsök, Elekes, Németh, Nyerges 1997), Sedmačtyřicitka (Kósa 1992) és Sedmactyricitka (Börcsök, Elekes, Németh, Nyerges 1997) neveken és jelölésekkel is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Bejárata valószínűleg régóta nyitott volt. 1973-ban a VMTE Tektonik Barlangkutató Csoport részt vett feltárásában. Nyerges Attila 2003-ban megjelent írása szerint az alsó rész Nagy-terem nevű üregébe lejutni a bejárati törmelék eltávolításával lehetett. Ennek a barlangrésznek a létezését az első bejárás előtt Michael Kipp varázsvesszős vizsgálata alapján is feltételezték. 1973. június 11-én Gádoros Miklós felmérte a Nagy-termet és alaprajz térképvázlatot szerkesztett a teremről. 1973 szeptemberében Klingenfuss B. alaprajz térképet, hosszmetszet térképet és bejáratáról rajzot készített. 1974. november 9-én a Nagy-teremből Tihanyi Péter és a Foton Barlangkutató Csoport holocén gerinces maradványokat gyűjtött és a csoport elkészítette fénykép-dokumentációját.

1977-ben a Tektonik Barlangkutató Csoport felmérte a barlangot és alaprajz térképet, valamint két hosszmetszet térképet szerkesztett. Az 1977. december 31-i állapot szerint (MKBT Meghívó 1978. május) az Aggteleki-karszton lévő és 50 m mély Széki-zsomboly az ország 48. legmélyebb barlangja. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent és az 1978. májusi MKBT Meghívóban publikált listánál frissebb összeállítás alapján Magyarország 53. legmélyebb barlangja az Aggteleki-karszton elhelyezkedő és 1977-ben 50 m mély, 1976-ban ismeretlen mély, 1975-ben ismeretlen mély Széki-zsomboly. Az 1977-ben készült térképek alapján lett megállapítva, hogy 50 m mély.

Az 1977-ben megjelent és Lénárt László által összeállított kiadványban meg van említve, hogy a Marcel Loubens Barlangkutató Csoport valamikor bejárta. 1978 őszén a Vass Imre Barlangkutató Csoport tagjai kis mennyiségű üledékmintát gyűjtöttek a kitöltésből, amelyet őslénytani szempontból Rácz József vizsgált meg. A minta növényi magot, csigát és gerinces maradványt tartalmazott.

1981-ben a Természettudományi Múzeum Növénytárának zsombolyflóra kutatási programja keretében a Széki-zsombolyban is történt botanikai gyűjtés. A BEAC Barlangkutató Csoport barlangkutatói segítettek a botanikusoknak elvégezni munkájukat. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1982-es Országos Vándorgyűlésén az egyik túracélpont volt. Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájából kimaradt. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 67. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja az 5450 barlangkataszteri egységben lévő, 50 m függőleges kiterjedésű Széki-zsomboly és az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt mélységi listában a barlang 50 m mély.

A BEAC Barlangkutató Csoport 1991. évi jelentésében közlésre kerültek barlangtérképei. Az alaprajzi barlangtérkép és a két hosszmetszet barlangtérkép egy oldalra lett szerkesztve. Az 1992. évi Karszt és Barlangban publikált és az Alsó-hegy magyarországi részének töbreit, zsombolyait és beszakadásait bemutató ábrán látható elhelyezkedése.

Az 1992-ben kiadott Alsó-hegyi zsombolyatlasz című könyvben az Alsó-hegy fennsíkjának magyarországi oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve helye és a kiadványban megjelentek Klingenfuss B. térképei, Gádoros Miklós térképvázlata és az 1977-ben szerkesztett térképek. Több adattal együtt fel van tüntetve öt irodalmi mű, amelyek foglalkoznak a barlanggal. 1993. április 8-tól a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 12/1993. (III. 31.) KTM rendelete szerint az Aggteleki-karsztvidéken lévő Széki-zsomboly fokozottan védett barlang. A zsombolyokban különlegességnek számító képződményei miatt lett fokozottan védett barlang. 1995 óta a Világörökség része.

Nyerges Attila 1997-ben elkészült szakdolgozata szerint a kilencedik legmélyebb alsó-hegyi barlang. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található Széki-zsomboly az igazgatóság engedélyével látogatható. 1999-ben lett szerkesztve új és részletes alaprajz térképe, valamint hosszmetszet térképe keresztszelvényekkel, amelyeket Egri Csaba, Nyerges Attila és Zengő Beáta készítettek. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt és az Almási-zsombollyal együtt a legnépszerűbb túracélpont volt. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében az Aggteleki-karsztvidék területén lévő Széki-zsomboly fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti.

A 2003-ban napvilágot látott Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyv szerint a Szilasi-fennsíkon, a Szabó-pallagi vadászháztól 500 méterre, 504 méter tengerszint feletti magasságban nyílik, 120 méter hosszú, 51,5 méter függőleges kiterjedésű és 25 méter a vízszintes kiterjedése. Mélypontja 51 méter mélyen van. A kiadványban megjelent a Nyerges Attila és Egri Csaba által 1999-ben készített hossz-szelvény térkép színes változata, valamint egy Nyerges Attila által készített színes fénykép, amely a Nagy-terem nevű részt mutatja be. 2005. február 20-án Szenthe István és Dobrosi Dénes denevéreket figyelt meg és határozott meg benne.2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található Széki-zsomboly a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki-karsztvidéken lévő Széki-zsomboly fokozottan védett barlang.

A 2005-ben megjelent Magyar hegyisport és turista enciklopédia című könyvben található egy szócikk a barlangról, amelyben az olvasható, hogy 504 méter tengerszint feletti magasságban nyílik, 120 méter hosszú, 52 méter mély és alig 25 méter vízszintes kiterjedésű. Az 1970-es évek elején tárták fel bontással, a bejárati hasadékakna 36 méter mély és a Nagy-terem 17×10 méter átmérőjű, 16 méter magas. A 2006. évi Vespertilioban közölt tanulmány szerint egy nagy patkósdenevért, egy kis patkósdenevért, 10 nagyfülű denevért, egy közönséges denevért, két bajuszos denevért, 4 vízi denevért, 11 csonkafülű denevért, 7 horgasszőrű denevért, 7 nyugati piszedenevért, egy barna hosszúfülű-denevért és egy nimfadenevért észlelt 2004. szeptember 6-án a bódvaszilasi barlang bejáratának közelében Boldogh Sándor.

Az ANP füzetek című kiadvány 2007. évi évfolyamában Boldogh Sándor egy összefoglalást közölt a barlangban észlelt denevérekről. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Széki-zsomboly az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 50 méter mély és 80 méter hosszú barlangként szerepel. A verseny egyik lehetséges érintőpontja volt. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található Széki-zsomboly az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint az Aggteleki-karsztvidéken lévő Széki-zsomboly fokozottan védett barlang. A 2017-ben rendezett 61. Barlangnapon az egyik túracélpont volt.

Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva röviden, fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal és megjelent az 1999-es hosszmetszet térkép hat keresztmetszettel és az alaprajz térkép. A könyvben az olvasható, hogy 120 méter hosszú, 51,5 méter mély és 504 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. Publikálva lett egy fénykép, amelyen a barlangbejárat látható. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Klingenfuss, B.: Bódvaszilas 1973. Höhlenpost, 1976. 11. évf. 33. sz. 4–14. old.
  • Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.
  • Nyerges Attila: A Széki-zsomboly térképe és leírása. Kézirat, 1999. (A kézirat megtalálható az Országos Barlangnyilvántartásban.)
  • Vojiř, V.: Dolný Vrch, I. etapová zpráva o speleologickém prúzkumu. 1973. Speleologicky Klub Praha.

További információk[szerkesztés]