Szirén-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szirén-barlang
Hossz700 m
Mélység42 m
Magasság3 m
Függőleges kiterjedés45 m
Tengerszint feletti magasság660 m
Ország Magyarország
Település Miskolc
Földrajzi táj Bükk-fennsík
Típus időszakosan aktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám 5372-16
Elhelyezkedése
Szirén-barlang (Magyarország)
Szirén-barlang
Szirén-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 05′ 43″, k. h. 20° 32′ 08″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 43″, k. h. 20° 32′ 08″

A Szirén-barlang fokozottan védett barlang. A Bükki Nemzeti Park területén található.

Leírás[szerkesztés]

A bükk-fennsíki Nagy-fennsíkon, egy körülbelül hat méter mély töbörben nyílik a bejárata. A töbör a Bolha-réten, Jávorkút térségében van. Középső triász és felső triász mészkőben keletkezett. A befoglaló kőzete márványos rajzolatú, egyedi, fehér, kékesszürke és szürke színű rétegekből áll. A legtöbb része töredezett mészkőben jött létre.

Elágazó, több szintben kialakult barlang. Sok szép cseppkő található benne, valamint karfiol méretű és alakú képződmények is megfigyelhetők, amelyek nem borsókövek. Figyelemre méltók az oldott formái is. A függőleges kiterjedése 45, a vízszintes kiterjedése 63 méter. A bejárásához a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság engedélye szükséges. A látogatása csak tapasztalt barlangjáróknak ajánlott, mert nehezen járható, teli szűkületekkel és kitett szabadmászásokkal. Egyesek szerint a bejárásához kötél szükséges. 2018-ban a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a KEHOP 4.1.0-15-2016-00017 projekt keretében a bejáratra keresztrudas lezárást készíttetett.

Valószínűleg egy rendszert alkot a bejáratától körülbelül 20 méterre nyíló Szirén 2. sz. barlanggal. A két barlang járatai két helyen is körülbelül 1,5–2 méterre megközelítik egymást. A 2017-es feltárással együtt a hossza eléri az 1 kilométert, a mélysége 65 méter. Érdekessége, hogy a bejárati omladékzónában a hazánkban szokásos barlangi hőmérsékletnél érezhetően hidegebb van.

Előfordul az irodalmában Jávor-kút II. sz. víznyelőbarlang (Kordos 1984), Jávorkúti II. sz. víznyelő (Ferenczy 2003), jávor-kúti Szirén-barlang (Kordos 1984), Sógor-lyukja (Kordos 1984), Sógos-lyukja (Kordos 1984) és Svédfenyvesi-barlang (Ferenczy 2003), ezt a nevet a feltárásakor a bejárat körül lévő lucfenyőkből álló erdő miatt kapta néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1969 elején tárta fel a Miskolci Bányász Barlangkutató Csoport. Az 1970-ben kiadott, Dely Károly által szerkesztett „Bükk útikalauz” szerint 200 méter hosszú. 1974-ben a Herman Ottó Karszt- és Barlangkutató Csoport az Aqua-expedíció során, térképezés közben, Molnár László vezetésével egy inaktív oldalágat fedezett fel és a barlang egy részét felmérték. 1977-ben a csoport tagjai által újra ki lett bontva és ki lett ácsolva a beomlott, bejárati szakasza. Az 1977-ben megjelent, „Bükk útikalauz” című kiadványban az olvasható, hogy sokkal több mint egy kilométer hosszú barlang. Az 1977. december 31-i állapot szerint a körülbelül 500 méteres hosszúságával az országnak a 27. leghosszabb barlangja. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent, az előzőnél frissebb lista alapján az országnak a 29. leghosszabb barlangja a körülbelül 500 méteres hosszával. Az 1979-ben napvilágot látott, „Barlangok a Bükkben” című könyv szerint több mint 100 méter hosszú. 1993 óta fokozottan védett barlang.

Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában kétszer szerepel a neve és a jelenleg elfogadott nevén kívül négy névváltozata is fel van sorolva. 1997-ben a bejárati részét stabilizálták. 2001. június 3-án egy lány térképezés közben balesetet szenvedett a barlangban. 2001-ben és 2002-ben a Pizolit Barlangkutató Sportegyesület mérte fel. Ezekben az években Szabó Zoltán szerkesztette meg az alaprajzi barlangtérképét, a hosszmetszet barlangtérképeit, keresztszelvényeket és egy térláttatós barlangtérképet. A barlangtérképeken együtt látható a Szirén 2. sz. barlanggal. A 2005-ben kiadott, „Magyar hegyisport és turista enciklopédia” című könyvben található egy szócikk a barlangról, amelyben az olvasható, hogy 660 méter tengerszint feletti magasságban van a bejárata, körülbelül 667 méter hosszú és 43 méter mély az 1968 és 1974 között feltárt barlang. 2013-tól a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található barlang az igazgatóság hozzájárulásával látogatható.

2017-ben a Szent Özséb Barlangkutató Egyesület tagjai Slíz György vezetésével egy tanfolyami túra keretében denevérkijelölésre lettek figyelmesek a barlang addigi mélypontján, és bontás nélkül (két követ kellett odébbrakni) továbbjutottak a Végtelen-hasadékba, amelynek az alja egy inaktív patakos járatba vezet, a végén sóderszifonnal, felfelé pedig magasra felnyúló, cseppköves kürtőrendszer csatlakozik hozzá. Itt található a Propaganda-akna, amely a barlang legtágasabb, legszebb része. Az új rész poligonhossza 300 méter, és a barlang teljes szintkülönbségét tartalmazza (az új rész legfelső pontja lényegében egy magasságban van a bejárattal).

A 2017-es felfedezéstől napjainkig a Szent Özséb Barlangkutató Egyesület rendelkezik a barlangra kutatási engedéllyel.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Lénárt László: Szpeleológiai eredmények a Bükk hegységből. Borsodi Földrajzi Évkönyv, 1979. 3. sz. Miskolc. 73–90. old.
  • Lénárt László: A miskolci barlangkutatás és a bükki barlangok összefoglaló ismertetése. Borsodi Műszaki-Gazdasági Élet, 1982. 3. sz. Miskolc. 11–14. old.

További információk[szerkesztés]