Szirén-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szirén-barlang
Hossz700 m
Mélység42 m
Magasság3 m
Függőleges kiterjedés45 m
Tengerszint feletti magasság660 m
Ország Magyarország
Település Miskolc
Földrajzi táj Bükk-fennsík
Típus időszakosan aktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám 5372-16
Elhelyezkedése
Szirén-barlang (Magyarország)
Szirén-barlang
Szirén-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 05′ 43″, k. h. 20° 32′ 08″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 43″, k. h. 20° 32′ 08″

A Szirén-barlang az egyik fokozottan védett barlang. A Bükki Nemzeti Park területén található. Turista útikalauzokban is ismertetve van.

Leírás[szerkesztés]

A bükk-fennsíki Nagy-fennsíkon, kb. 6 m mély töbörben nyílik a bejárata. A töbör a Jávorkút térségében lévő Bolha-réten van. A Jávor-kúti-víznyelőbarlang közelében található a bejárata. Középső triász és felső triász mészkőben keletkezett. Befoglaló kőzete márványos rajzolatú, egyedi, fehér, kékesszürke és szürke színű rétegekből áll. A legtöbb része töredezett mészkőben jött létre.

Elágazó, több szintben kialakult barlang. Sok szép cseppkő található benne, valamint karfiol méretű és alakú képződmények is megfigyelhetők, amelyek nem borsókövek. Figyelemre méltók oldott formái is. Függőleges kiterjedése 45 m és vízszintes kiterjedése 63 m. Bejárásához a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság engedélye szükséges. Látogatása csak tapasztalt barlangjáróknak ajánlott, mert nehezen járható, teli szűkületekkel és kitett szabadmászásokkal. Egyesek szerint bejárásához kötél szükséges. 2018-ban a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a KEHOP 4.1.0-15-2016-00017 projekt keretében a bejáratra keresztrudas lezárást készíttetett.

Valószínűleg egy rendszert alkot a bejáratától kb. 20 m-re nyíló Szirén 2. sz. barlanggal. A két barlang járatai két helyen is kb. 1,5–2 m-re megközelítik egymást. A 2017-es feltárással együtt a hossza eléri az 1 km-t, mélysége 65 m. Érdekessége, hogy a bejárati omladékzónában a hazánkban szokásos barlangi hőmérsékletnél érezhetően hidegebb van.

Előfordul irodalmában Jávorkut II. sz. viznyelő (Bertalan 1976), Jávorkuti Szirén-barlang (Bertalan 1976), Jávor-kút II. sz. víznyelőbarlang (Kordos 1984), Jávorkúti II. sz. víznyelő (Ferenczy 2003), jávor-kúti Szirén-barlang (Kordos 1984), Sógor-lyukja (Kordos 1984), Sógos-lyukja (Lénárt 1979) és Svédfenyvesi-barlang (Ferenczy 2003) neveken is. 1977-ben volt először Szirén-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. A Svédfenyvesi-barlang nevet feltárásakor a bejárat körül lévő lucfenyőkből álló erdő miatt kapta.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1969 elején tárta fel a Miskolci Bányász Barlangkutató Csoport. Az 1970-ben kiadott és Dely Károly által szerkesztett Bükk útikalauz szerint 200 méter hosszú. 1974-ben a Herman Ottó Karszt- és Barlangkutató Csoport az Aqua-expedíció során, térképezés közben Molnár László vezetésével egy inaktív oldalágat fedezett fel és a barlang egy részét felmérték. Az 1976-ban befejezett Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy a Bükk hegységben, Miskolcon lévő Jávorkuti Szirén-barlang másik neve Jávorkut II. sz. viznyelő. A Jávor-kúti-víznyelőbarlang közelében van a bejárata a kb. 200 m hosszú időszakos víznyelőbarlangnak. A kézirat barlangra vonatkozó része 2 irodalmi mű alapján lett írva.

1977-ben a csoport tagjai által újra ki lett bontva és ki lett ácsolva beomlott bejárati szakasza. Az 1977-ben megjelent Bükk útikalauz című kiadványban az olvasható, hogy sokkal több mint egy kilométer hosszú barlang. Az 1977. december 31-i állapot szerint (MKBT Meghívó 1978. május) a Bükk hegységben lévő és kb. 500 m hosszú Szirén-barlang az ország 27. leghosszabb barlangja. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent és az 1978. májusi MKBT Meghívóban publikált listánál frissebb összeállítás alapján Magyarország 29. leghosszabb barlangja a Bükk hegységben elhelyezkedő és 1977-ben kb. 500 m hosszú, 1976-ban kb. 500 m hosszú, 1975-ben kb. 500 m hosszú Szirén-barlang.

Az 1979-ben napvilágot látott Barlangok a Bükkben című könyvben szó van arról, hogy a Szirén-barlang több mint 100 m hosszú és járatai több szinten fekszenek. A barlang a felfedezése után sokáig csak Sógos-lyukja néven volt ismert. A barlang bejáratától DK-re 20 m-re van a Szirén 2. sz. barlang, amely minden bizonnyal összefügg vele. A könyvhöz mellékelt, a Bükk hegység barlangokban leggazdagabb területét bemutató térképen látható a 39-es számmal jelölt Szirén-barlang földrajzi elhelyezkedése. Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang két külön barlangként. Az egyik barlangnak jávor-kúti Szirén-barlang a neve és Jávor-kút II. sz. víznyelőbarlang a névváltozata. A másik barlangnak Szirén-barlang a neve, Sógor-lyukja és Sógos-lyukja a névváltozatai. A listához kapcsolódóan látható az Aggteleki-karszt és a Bükk hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a két barlang földrajzi elhelyezkedése.

Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 38. leghosszabb barlangja az 5372/16 barlangkataszteri számú, kb. 500 m hosszú Szirén-barlang és az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt hosszúsági listában a barlang kb. 500 m hosszú. Az 1987. december 31-i állapot alapján készült függőleges kiterjedési lista szerint Magyarország 68. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja az 5372/16 barlangkataszteri számú, kb. 50 m függőleges kiterjedésű Szirén-barlang. Pócsa L. 1982. évi szóbeli közlése, hogy a barlang kb. 50 m függőleges kiterjedésű. Az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban lévő mélységi listában nincs benne a barlang.

1993. április 8-tól a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 12/1993. (III. 31.) KTM rendelete szerint a Bükk hegységben lévő Szirén-barlang fokozottan védett barlang. 1997-ben bejárati része stabilizálva lett. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található és Bükk hegységben lévő Szirén-barlang az igazgatóság engedélyével látogatható.

2001. június 3-án egy lány térképezés közben balesetet szenvedett a barlangban. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Bükk hegység területén lévő Szirén-barlang fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti. 2001-ben és 2002-ben a Pizolit Barlangkutató Sportegyesület mérte fel. Ezekben az években Szabó Zoltán szerkesztette meg alaprajz térképét, hosszmetszet térképeit, keresztszelvényeket és térláttatós térképet. A térképeken együtt látható a Szirén 2. sz. barlanggal.

A 2003-ban kiadott Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben található Egri Csaba és Nyerges Attila által készített hosszúsági lista szerint a Bükk hegységben lévő és 5372-16 barlangkataszteri számú Szirén-barlang Magyarország 36. leghosszabb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 667 m hosszú barlang 1977-ben kb. 500 m és 1987-ben 500 m hosszú volt. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Bükk hegységben lévő Szirén-barlang a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bükk hegységben lévő Szirén-barlang fokozottan védett barlang.

A 2005-ben kiadott Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban önálló szócikke van a barlangnak. A szócikk szerint a Szirén-barlang fokozottan védett természeti érték. A Bükk hegységben lévő Nagy-fennsíkon, Jávorkút térségében, 660 m tengerszint feletti magasságban van a bejárata. Kb. 667 m hosszúságig és 43 m mélységig lett feltárva 1968 és 1974 között. Triász mészkőben jöttek létre az időszakosan aktív víznyelő járatai. Az elágazó, többszintes üregrendszerben jellegzetes oldott formák, egyes szakaszokon szép cseppkőképződmények figyelhetők meg. Engedély kell bejárásához.

2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és Bükk hegységben elhelyezkedő Szirén-barlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Szirén-barlang (Bükk hegység, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Szirén-barlang (Bükk hegység) fokozottan védett barlang.

2017-ben a Szent Özséb Barlangkutató Egyesület tagjai Slíz György vezetésével egy tanfolyami túra keretében denevérkijelölésre lettek figyelmesek a barlang addigi mélypontján, és bontás nélkül (két követ kellett odébbrakni) továbbjutottak a Végtelen-hasadékba, amelynek az alja egy inaktív patakos járatba vezet, a végén sóderszifonnal, felfelé pedig magasra felnyúló, cseppköves kürtőrendszer csatlakozik hozzá. Itt található a Propaganda-akna, amely a barlang legtágasabb, legszebb része. Az új rész poligonhossza 300 méter, és a barlang teljes szintkülönbségét tartalmazza (az új rész legfelső pontja lényegében egy magasságban van a bejárattal). A 2017-es felfedezéstől napjainkig a Szent Özséb Barlangkutató Egyesület rendelkezik a barlang kutatásához szükséges kutatási engedéllyel. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Szirén-barlang (Bükk hegység, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Lénárt László: Szpeleológiai eredmények a Bükk hegységből. Borsodi Földrajzi Évkönyv, 1979. 3. sz. Miskolc. 73–90. old.
  • Lénárt László: A miskolci barlangkutatás és a bükki barlangok összefoglaló ismertetése. Borsodi Műszaki-Gazdasági Élet, 1982. 3. sz. Miskolc. 11–14. old.

További információk[szerkesztés]