Döme-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Döme-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz 353 m
Mélység 107,3 m
Magasság 0 m
Függőleges kiterjedés 107,3 m
Tengerszint feletti magasság 290 m
Ország Magyarország
Település Balatonederics
Földrajzi táj Keszthelyi-fennsík
Típus ?
Barlangkataszteri szám 4440-5
Elhelyezkedése
Döme-barlang (Magyarország)
Döme-barlang
Döme-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 48′ 12″, k. h. 17° 21′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 12″, k. h. 17° 21′ 58″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Döme-barlang témájú médiaállományokat.

A Döme-barlang egy fokozottan védett barlang. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban található. 1998-ban fedezték fel. A Keszthelyi-fennsík négy fokozottan védett barlangja közül az egyik, a Csodabogyós-barlang, a Jakucs László-barlang és a Kessler Hubert-barlang mellett. A fennsík ötödik leghosszabb barlangja.

Leírása[szerkesztés]

A Keszthelyi-fennsíkon található Szabad-hegy oldalában, Balatonederics külterületén nyílik. A felső triász karni emeletében, edericsi mészkőben jött létre. A barlang falán több helyen tengerililiomok kipreparálódott maradványai figyelhetők meg.

Két jól fejlett gyökérsztalagmit. Előtérben a 29 centiméter magas Snauzer, hátul a 44 centiméter magas Puli.

Morfológiailag három szakaszra tagolódnak a járatok. Az első szakasz a felső, a bejárati szakasz része az üregnek, ami 15 méter mélységig tart. A nagyrészt bontással feltárult szakasz jellemzői a leginkább oldódás útján kialakult, üstös formák és a tág barlangterek. Itt találhatók a 35–45 centiméter magas gyökérsztalagmitok, amiket Magyarországon először a Döme-barlangban fedeztek fel. Külön jelentősége a képződményeknek, hogy a világon elsőként ebben a mészkőbarlangban bukkantak rájuk, de más kőzetekben már régebben is ismertek voltak és a molyhos tölgy gyökerének a sztalagmitképző tulajdonságát is itt figyelték meg a világon először. A falakon is megtalálhatók a gyökerek szőnyegszerű fonadékai és a rojtjai. Az újkőkorszaki lengyeli kultúrába sorolható (például egy 5000–7000 éves kerámiakanál) régészeti leletek is ebből a részből kerültek elő állat- és embercsontokkal együtt.

A második szakasz egy majdnem függőleges járat.

A harmadik szakasz csaknem vízszintes és a Pannónia-ág nevet kapta. Az alsó részében a szén-dioxid koncentrációja magas, 4–6% is lehet, ami miatt a bejárása veszélyes. A hőmérséklete magyarországi viszonylatban átlagos, 8,7 és 11,2 °C között változik.

A leginkább függőleges kiterjedésű, lezárt barlang bejárásához engedélyt kell beszerezni és a kötéltechnikai eszközök használata is elengedhetetlen.

Kutatástörténete[szerkesztés]

A Döme-barlangban a neolit kor emberének a csontjai is előkerültek

A Styx Barlangkutató Csoport tagjai fedezték fel 1998-ban, egy kis mélyedés kibontásával és tárták fel 15 méter mélységig. Az első térképezése Bán Balázs, Bán Tamás és Eszterhás István nevéhez fűződik. 1999-ben a hossza 55,6 méter volt. 2001 óta fokozottan védett barlang a gyökérsztalagmit képződményei, a régészeti leletei miatt és azért, mert a magyarországi barlangok között hosszúnak és mélynek számít.

A 2003-ban kiadott „Magyarország fokozottan védett barlangjai”ban az olvasható, hogy 250 méter hosszú és 103 méter függőleges kiterjedésű. A 2005-ben megjelent „Magyar hegyisport és turista enciklopédia” című könyvben megjelent szócikk szerint 250 méter hosszú és 103 méter mély. 2013-tól a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül. A legújabb térképe 2014-ben készült el a Balaton-felvidéki Nemzeti Park megbízásából. A felmérők Polacsek Zsolt, John Szilárd, Mihalik Zoltán és Vendégh Mátyás, a szerkesztők Polacsek Zsolt és Ba Julianna voltak.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]