Döme-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Döme-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz353 m
Mélység107,3 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés107,3 m
Tengerszint feletti magasság290 m
Ország Magyarország
Település Balatonederics
Földrajzi táj Keszthelyi-fennsík
Típus ?
Barlangkataszteri szám 4440-5
Lelőhely-azonosító 22765
Elhelyezkedése
Döme-barlang (Magyarország)
Döme-barlang
Döme-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 48′ 12″, k. h. 17° 21′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 12″, k. h. 17° 21′ 58″
A Wikimédia Commons tartalmaz Döme-barlang témájú médiaállományokat.

A Döme-barlang fokozottan védett barlang. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban található. 1998-ban fedezték fel. A Keszthelyi-fennsík négy fokozottan védett barlangja közül az egyik, a Csodabogyós-barlang, a Jakucs László-barlang és a Kessler Hubert-barlang mellett. A fennsík ötödik leghosszabb barlangja.

Leírás[szerkesztés]

A Keszthelyi-fennsíkon található Szabad-hegy oldalában, Balatonederics külterületén nyílik. A felső triász karni emeletében, edericsi mészkőben jött létre. A barlang falán több helyen tengerililiomok kipreparálódott maradványai figyelhetők meg.

Két jól fejlett gyökérsztalagmit. Előtérben a 29 centiméter magas Snauzer, hátul a 44 centiméter magas Puli.

Morfológiailag három szakaszra tagolódnak a járatok. Az első szakasz a felső, a bejárati szakasz része az üregnek, ami 15 méter mélységig tart. A nagyrészt bontással feltárult szakasz jellemzői a leginkább oldódás útján kialakult, üstös formák és a tág barlangterek. Itt találhatók 35–45 centiméter magas gyökérsztalagmitok, amiket Magyarországon először a Döme-barlangban fedeztek fel.

Külön jelentősége a képződményeknek, hogy a világon elsőként ebben a mészkőbarlangban bukkantak rájuk, de más kőzetekben már régebben is ismertek voltak és a molyhos tölgy gyökerének a sztalagmitképző tulajdonságát is itt figyelték meg a világon először. A falakon is megtalálhatók a gyökerek szőnyegszerű fonadékai és a rojtjai. Az újkőkorszaki lengyeli kultúrába sorolható régészeti leletek, például egy 5000–7000 éves kerámiakanál is ebből a részből kerültek elő állatcsontokkal és embercsontokkal együtt.

A második szakasz egy majdnem függőleges járat. A harmadik szakasz csaknem vízszintes és a Pannónia-ág nevet kapta. Az alsó részében a szén-dioxid koncentrációja magas, 4–6% is lehet, ami miatt a bejárása veszélyes. A hőmérséklete magyarországi viszonylatban átlagos, 8,7 és 11,2 °C között változik. A leginkább függőleges kiterjedésű lezárt barlang bejárásához a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyét kell beszerezni és kötéltechnikai eszközök használata is elengedhetetlen.

Kutatástörténet[szerkesztés]

A Döme-barlangban a neolit kor emberének a csontjai is előkerültek

A Styx Barlangkutató Csoport tagjai fedezték fel 1998-ban egy kis mélyedés kibontásával és tárták fel 15 méter mélységig. Az első térképezése Bán Balázs, Bán Tamás és Eszterhás István nevéhez fűződik. 1999-ben hossza 55,6 méter volt. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Bakony hegység területén lévő Döme-barlang fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti. 2001 óta fokozottan védett barlang gyökérsztalagmit képződményei, régészeti leletei miatt és azért, mert a magyarországi barlangok között hosszúnak és mélynek számít.

A 2003-ban kiadott Magyarország fokozottan védett barlangjaiban az olvasható, hogy 250 méter hosszú és 103 méter függőleges kiterjedésű. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Keszthelyi-hegységben lévő Döme-barlang a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bakony hegységben lévő Döme-barlang fokozottan védett barlang.

A 2005-ben megjelent Magyar hegyisport és turista enciklopédia című könyvben megjelent szócikk szerint 250 méter hosszú és 103 méter mély. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és Keszthelyi-hegységben elhelyezkedő Döme-barlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Keszthelyi-hegységben lévő Döme-barlang az igazgatóság hozzájárulásával látogatható.

2013. augusztus 12-től a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint a Veszprém megyei, balatonedericsi, 4440-5 barlangkataszteri számú és 22765 lelőhely-azonosítójú Döme-barlang régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül. Legújabb barlangtérképe 2014-ben készült el a Balaton-felvidéki Nemzeti Park megbízásából. A felmérők Polacsek Zsolt, John Szilárd, Mihalik Zoltán és Vendégh Mátyás, a szerkesztők Polacsek Zsolt és Ba Julianna voltak. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Bakony hegységben lévő Döme-barlang fokozottan védett barlang.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]