Döme-barlang

Döme-barlang
A Döme-barlang bejárata
Hossz	353 m
Mélység	107,3 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	107,3 m
Tengerszint feletti magasság	290 m
Ország	Magyarország
Település	Balatonederics
Földrajzi táj	Keszthelyi-fennsík
Típus	?
Barlangkataszteri szám	4440-5
Lelőhely-azonosító	22765
Elhelyezkedése
Döme-barlang Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 48′ 12″, k. h. 17° 21′ 58″46.803383333333, 17.366016666667
A Wikimédia Commons tartalmaz Döme-barlang témájú médiaállományokat.

A Döme-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban lévő Balatonedericsen található. 1998-ban fedezték fel. A Keszthelyi-fennsík négy fokozottan védett barlangja közül az egyik, a Csodabogyós-barlang, a Jakucs László-barlang és a Kessler Hubert-barlang mellett. A fennsík ötödik leghosszabb barlangja.

Leírás

A Keszthelyi-fennsíkon található Szabad-hegy oldalában, Balatonederics külterületén nyílik. A felső triász karni emeletében, edericsi mészkőben jött létre. A barlang falán több helyen tengerililiomok kipreparálódott maradványai figyelhetők meg.

Két jól fejlett gyökérsztalagmit. Előtérben a 29 centiméter magas Snauzer, hátul a 44 centiméter magas Puli

Morfológiailag három szakaszra tagolódnak a járatok. Az első szakasz a felső, a bejárati szakasz része az üregnek, ami 15 méter mélységig tart. A nagyrészt bontással feltárult szakasz jellemzői a leginkább oldódás útján kialakult, üstös formák és a tág barlangterek. Itt találhatók 35–45 centiméter magas gyökérsztalagmitok, amiket Magyarországon először a Döme-barlangban fedeztek fel.

Külön jelentősége a képződményeknek, hogy a világon elsőként ebben a mészkőbarlangban bukkantak rájuk, de más kőzetekben már régebben is ismertek voltak és a molyhos tölgy gyökerének a sztalagmitképző tulajdonságát is itt figyelték meg a világon először. A falakon is megtalálhatók a gyökerek szőnyegszerű fonadékai és a rojtjai. Az újkőkorszaki lengyeli kultúrába sorolható régészeti leletek, például egy 5000–7000 éves kerámiakanál is ebből a részből kerültek elő állatcsontokkal és embercsontokkal együtt.

A második szakasz egy majdnem függőleges járat. A harmadik szakasz csaknem vízszintes és a Pannónia-ág nevet kapta. Az alsó részében a szén-dioxid koncentrációja magas, 4–6% is lehet, ami miatt a bejárása veszélyes. A hőmérséklete magyarországi viszonylatban átlagos, 8,7 és 11,2 °C között változik. A leginkább függőleges kiterjedésű lezárt barlang bejárásához a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyét kell beszerezni és kötéltechnikai eszközök használata is elengedhetetlen.

Kutatástörténet

A barlangot Mezősi Vilmos és fia Balázs fedezte fel 1998-ban, majd még ebben az évben a Styx Barlangkutató Csoport tagjai tárták fel egy kis mélyedés kibontásával 15 méter mélységig. Az első térképezése Bán Balázs, Bán Tamás és Eszterhás István nevéhez fűződik. 1999-ben hossza 55,6 méter volt. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Bakony hegység területén lévő Döme-barlang fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti. 2001 óta fokozottan védett barlang gyökérsztalagmit képződményei, régészeti leletei miatt és azért, mert a magyarországi barlangok között hosszúnak és mélynek számít.

A 2003-ban kiadott Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben lévő barlangismertetésben az olvasható, hogy 250 m hosszú és 103 m függőleges kiterjedésű. A könyvben található, Egri Csaba és Nyerges Attila által készített hosszúsági lista szerint a Keszthelyi-hegységben lévő és 4440-5 barlangkataszteri számú, 2002-ben 250 m hosszú Döme-barlang Magyarország 83. leghosszabb barlangja 2002-ben. A könyvben található, Egri Csaba és Nyerges Attila által készített mélységi lista szerint a Keszthelyi-hegységben lévő és 4440-5 barlangkataszteri számú, 2002-ben 104 m mély Döme-barlang Magyarország 25. legmélyebb barlangja 2002-ben.

A 2005-ben megjelent Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban önálló szócikke van a barlangnak. A szócikk szerint a Döme-barlang a Keszthelyi-hegységben található fokozottan védett barlang. Balatonederics külterületén, a Szabad-hegy oldalában, 290 m tszf. magasságban helyezkedik el a barlang bejárata. A Styx Barlangkutató Csoport tagjai 1998-ban bontással jutottak be a barlang 15 m mély bejárati szakaszába. 250 m hosszú és 103 m mély a triász edericsi mészkőben létrejött függőleges járatrendszer. Különlegessége, hogy felső részén a molyhos tölgy felszínről benyúló gyökerei a falakon néhány helyen szőnyegszerű fonadékot, rojtokat, illetve az erősebb csepegéseknél a járattalpról felfelé növekvő gyökérfonadékok 35–45 cm magas gyökérsztalagmitokat alkotnak. Molyhos tölgy által létrehozott ilyen gyökérformák nem fordulnak elő a többi mészkőbarlangban. Engedéllyel és kötéltechnikai eszközök alkalmazásával járható.

A Döme-barlangban a neolit kor emberének csontjai is előkerültek

2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Keszthelyi-hegységben található Döme-barlang a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bakony hegységben lévő Döme-barlang fokozottan védett barlang. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Keszthelyi-hegységben elhelyezkedő Döme-barlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Döme-barlang (Keszthelyi-hegység, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható.

2013. augusztus 12-től a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint a Veszprém megyei, balatonedericsi, 4440-5 barlangkataszteri számú és 22765 lelőhely-azonosítójú Döme-barlang régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül. Legújabb barlangtérképe 2014-ben készült el a Balaton-felvidéki Nemzeti Park megbízásából. A felmérők Polacsek Zsolt, John Szilárd, Mihalik Zoltán és Vendégh Mátyás, a szerkesztők Polacsek Zsolt és Ba Julianna voltak. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Döme-barlang (Bakony hegység) fokozottan védett barlang. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Döme-barlang (Keszthelyi-hegység, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Irodalom

• Egri Csaba – Nyerges Attila: 50 méternél mélyebb barlangjaink. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 17. old. ISBN 963-9358-96-7
• Egri Csaba – Nyerges Attila: 200 méternél hosszabb barlangjaink. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 16. old. ISBN 963-9358-96-7
• Eszterhás István: Gyökérsztalagmitek egy bakonyi barlangban. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1999. Kézirat. 52–80. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Eszterhás István – John Szilárd: Gyökérsztalagmitek egy magyarországi barlangban. MKBT Tájékoztató, 1999. november–december. 11–12. old.
• Eszterhás István – John Szilárd: Az évezred első jelentős hazai feltárása. MKBT Tájékoztató, 2001. március–április. 6–7. old.
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64209. old.
• Fazekas Sándor: A földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete. Magyar Közlöny, 2015. október 26. (158. sz.) 20920. old.
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6370. old.
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről... Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6374. old.
• Nagy István: Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról. Magyar Közlöny, 2021. április 9. (61. sz.) 2340. old.
• Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, Kornétás Kiadó, 2005. 116. old. ISBN 963-9353-39-6
• Nyerges Attila: Döme-barlang. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 378–379. old. ISBN 963-9358-96-7
• Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2007. január 22. (6. sz.) 213. old.
• Pintér Sándor: A belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete a régészeti szempontból jelentős barlangok köréről. Magyar Közlöny, 2013. 133. sz. (2013. augusztus 9.) 65484. old.
• Rainer Pál: Balatonederics, Döme-barlang. Régészeti kutatások Magyarországon 1999 (Archaeological Investigations in Hungary 1999). Budapest, 2002. 169. old.
• Turi-Kovács Béla: A környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendelete. Magyar Közlöny, 2001. május 9. (53. sz.) 3487. old.
• –: Styx Barlangkutató Csoport, Balatonederics, 1999. Kézirat. 5–19. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• –: Új fokozottan védett barlangok. MKBT Tájékoztató, 2001. július–augusztus. 12. old.

További információk

• Barlangvadászat a Keszthelyi-hegységben – A Jakucs és a Döme barlang keresése
• Országos Barlangnyilvántartás
• A Döme-barlang legalján. Élménybeszámoló. A Tapolcai Plecotus Barlangkutató Csoport honlapja