Rácskai-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rácskai-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz100 m
Mélység31 m
Magasság3 m
Függőleges kiterjedés34 m
Tengerszint feletti magasság327 m
Ország Magyarország
Település Remeteszőlős
Földrajzi táj Budai-hegység
Típus hidrotermális eredetű, inaktív
Barlangkataszteri szám 4750-1
Elhelyezkedése
Rácskai-barlang (Magyarország)
Rácskai-barlang
Rácskai-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 33′ 25″, k. h. 18° 56′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 25″, k. h. 18° 56′ 01″
A Wikimédia Commons tartalmaz Rácskai-barlang témájú médiaállományokat.

A Rácskai-barlang fokozottan védett barlang. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Budai-hegység területén található. Ebből a barlangból került elő az első, budai-hegységi, pleisztocénnél idősebb, gerinces állattól származó, barlangban talált őslénytani lelet.

Leírás[szerkesztés]

Remeteszőlős külterületén, Budapesttől nem messze, a Hosszúerdő-hegyen, a Remete-szurdok nyugati bejárata előtt, a jobbra lévő, nem művelt kőbányában nyílik. A bejárata egy körülbelül 50 méter hosszú, vasbeton táró. A melegvizek korróziós hatására, triász időszaki, dachsteini mészkőben jött létre.

Az ásványkiválásai változatosak. Képződött benne borsókő, karfiol, kalcitlemez, logomit, azaz borsókő oszlop, barlangi karácsonyfa maradvány és cseppkő. Hidrotermális oldásformák, gömbüstök és apadási szinlők is megfigyelhetők a falain. Két bejárata van és egy nagy csarnokból áll. A vízszintes kiterjedése 50 méter. Le van zárva és a látogatásához a Duna–Ipoly Nemzeti Park engedélye, valamint elektromos világítóeszköz használata kell. Leginkább a szakemberek számára érdekes ez a nagyon sérült barlang. Barlangjáró alapfelszereléssel járható.

A nem messze található Rácski-telepről, más néven Rácskai-telepről lett elnevezve. Előfordul irodalmában Rácskai-II. barlang (Elkis SK 1973), Rácskai-II barlang (Elkis SK 1973), Rácskai-kőfejtő 1. sz. barlangja (Kordos 1984), Rácskai-kőfejtő I. sz. barlangja (Házi 1977), Rácskai-kőfejtő barlangja (Kordos 1979), Rácskai telepi I. sz. barlang (Házi 1977) és Rácskai-telepi Kőbánya 1. sz. barlang (Kraus 2003) neveken is. 1993-ban volt először Rácskai-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1973-ban nyílt meg a barlang kőbányászat során. 1973. augusztus 27-én Kessler Hubert bejárta, felmérte és vázlatos alaprajz térképet keresztmetszettel, valamint vázlatos hosszmetszet térképet rajzolt. Ebben az évben az Elkis SK barlangkutatói egy Rácskai-II. barlang nevű barlangról szerkesztettek alaprajz térképet és hosszmetszet térképet. Ez a barlang valószínűleg a Rácskai-barlang. 1977-ben a Vass Imre Barlangkutató Csoport mérte fel és az alapján Domokos Tibor alaprajz térképet szerkesztett. 1979-ben Kraus Sándor pliocén fehérfogú cickány metszőfogat gyűjtött benne, amelyet Kordos László határozott meg. Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Rácskai-kőfejtő 1. sz. barlangja néven és térképen van helye feltüntetve.

1985-ben szerkesztett a Barlangtani Osztály alaprajz térképet keresztmetszetekkel, amelynek alapján hossza 10,7 méter, mélysége 3,2 méter, bejáratának szélessége 1,4 méter és magassága 1,05 méter. Az 1985. február 10-én kitöltött barlangkataszteri törzslapja alapján 32 méter vízszintes kiterjedésű. 1985 után szeméttel kezdték feltölteni a már nem működő kőbányát. Több kutatócsoport is próbált ismeretlen részeket feltárni benne, de nem értek el különösebb sikert. Az 1987. évi MKBT központi kutatótábor tájékoztatójában van egy ábra, amelyen megfigyelhető, hogy a budai barlangok közül néhány, pl. a Rácskai-barlang mekkora tszf. magasságban helyezkedik el, illetve ezeknek a barlangoknak mekkora a függőleges kiterjedése. 1989-ben az Acheron Barlangkutató Szakosztály tagjai mérték fel és készítettek alaprajz térképet. A felmérés alapján 60 méter hosszú.

1992-ben a SZIKKTI Barlangkutató Csoport állagvédelmi munkát végzett benne. 1993. április 8-tól a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 12/1993. (III. 31.) KTM rendelete szerint a Budai-hegységben lévő Rácskai-barlang fokozottan védett barlang. Földtani jelentősége és veszélyeztetettsége miatt lett fokozottan védett barlang. 1997-ben a csoport feltáró munkát végzett benne. 1998 augusztusában készült el alaprajz térképe és hossz-szelvény térképe, amelyeket Szabó Zoltán szerkesztett Szabó Zoltán, Szabó Péter és Újvári Gábor felmérése alapján. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található és Budai-hegységben lévő Rácskai-barlang az igazgatóság engedélyével látogatható.

2001 júliusában és szeptemberében Nyerges Attila szerkesztett térképeket a barlang bejáratának területéről. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Budai-hegység területén lévő Rácskai-barlang fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti. A 2003-ban megjelent Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyv szerint hossza 100 méter, függőleges kiterjedése 34 méter, mélysége 31 méter, magassága 3 méter és vízszintes kiterjedése 50 méter.

2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Budai-hegységben lévő Rácskai-barlang a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Budai-hegységben lévő Rácskai-barlang fokozottan védett barlang. A 2005-ben napvilágot látott Magyar hegyisport és turista enciklopédia című könyvben található egy szócikk a barlangról, amely szerint 327 méter tengerszint feletti magasságban nyílik és hossza 100 méter. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és Budai-hegységben elhelyezkedő Rácskai-barlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg.

2012-ben egyik bejáratát biztonságosan lezárták, másikat műszakilag stabilizálták. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Budai-hegységben lévő Rácskai-barlang az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Budai-hegységben lévő Rácskai-barlang fokozottan védett barlang. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatai szerint az M0-s autóút nyugati szektor, 10-es főút1-es főút közötti tervezett szakasz A változatának nyomvonala a 90. kilométerszelvény körül 10–35 méterre közelíti meg a barlangot.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]