Solymári-víznyelő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Solymári-víznyelő
Hossz? m
Mélység? m
Magasság? m
Függőleges kiterjedés? m
Tengerszint feletti magasság? m
Ország Magyarország
Település Solymár
Földrajzi táj Budai-hegység
Típus megsemmisült víznyelőbarlang

A Solymári-víznyelő Solymáron elhelyezkedő, de napjainkra megsemmisült barlang.

Leírás[szerkesztés]

Koch Antalnak a Földtani Közlönyben megjelent leírása alapján a Dachsteinmész-hegyen, a kettős kúp közti nyergen több ölnyire egy vízmosás vájta be magát. A nyereg közepe táján összetornyosuló Dachsteinmész-sziklákról 3°-nyi mélységig kell a víznek esnie s ezen a helyen van az első betörési, vagy befolyási barlang, a Jánoslyuka, mely a vízmosásban végigfolyó víz által mosatott ki. Az egész barlang nem egyéb mint egy 4°-nyi mélyedés a Dachsteinmésznek egy ÉÉK-re dűlő nagy rétege alá, mely mindinkább alacsonyodik s végül vízszintes hasadékban végződik, mely iszappal be van tömülve, úgyhogy beljebb hatolni sehol sem lehet. A barlang szélessége a nyílásnál 5°, magassága 2°. Jelenleg a vízmosásban végig folyó víznek csak kis részét nyeli el, t.i. azt mely a boltozat egy hasadékán át folyik a barlangba; a víznek legnagyobb mennyisége 3°-nyi esés után az 1°-lel mélyebb vízmosásban lefelé folyik. Eredetileg ez nem lehetett így, a víznek legnagyobb részét bizonyosan a barlang nyelte el, de a lezuhanó víz idő folytában kimoshatván az árok fenekét, most mellette folyhat el.

Előfordul az irodalmában Hanzl’s-Loch (Koch 1871), Hanzl’sloch (Koch 1871), Hanzlsloch (Kadić 1952), Jánoslyuka (Koch 1871), János-lyuka (Koch 1871) és Solymári viznyelő (Kadić 1952) néven is. A Jánoslyuka és János-lyuka elnevezésekből félreértés származhat. Nem azonos a Solymári-kőfülkével, amit Leél-Őssy Sándor 1957-ben Jánoslyuk-barlang néven írt le. Nincs kiderítve, hogy a Jánoslyuka elnevezés tévedésből került a Solymári-kőfülkére, vagy két egymáshoz közeli üreget is a János személynévvel hoznak összefüggésbe. Pápa Miklósnak és Dénes Györgynek az útikalauzában történik egy említés János-lyukról, de valószínűleg az a Solymári-kőfülkére vonatkozik, mert az a híresebb.

Történet[szerkesztés]

Valószínűleg ezt a víznyelőt említette meg Koch Antal az 1870. évi Természettudományi Közlönyben a víznyelő neve nélkül. Koch Antal írta le részletesen az üreget az 1871. évi Földtani Közlönyben Hanzl’s-Loch, Jánoslyuka és János-lyuka neveken. Másik, 1871-ben megjelent tanulmányában Hanzl’sloch néven is szerepel. Kadić Ottokár 1952-es kézirata dokumentálja Solymári viznyelő néven, Koch Antal tanulmányának a vonatkozó részét megismételve. Ez a leírás a barlang két névváltozatát és a rá vonatkozó három irodalmi hivatkozás felsorolását is tartalmazza. A barlangnak a további sorsa, a pusztulásának az oka ismeretlen.

Irodalom[szerkesztés]