Nagyszénási-sziklaüreg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagyszénási-sziklaüreg
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz6 m
Mélység0 m
Magasság4 m
Függőleges kiterjedés4 m
Tengerszint feletti magasság408 m
Ország Magyarország
Település Nagykovácsi
Földrajzi táj Budai-hegység
Típus korróziós eredetű
Barlangkataszteri szám 4773-7
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszénási-sziklaüreg témájú médiaállományokat.

A Nagyszénási-sziklaüreg dolomitban keletkezett barlang. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Budai Tájvédelmi Körzetben található.

Leírás[szerkesztés]

Nagykovácsi külterületén, a Nagy-Szénás oldalán, a csúcstól északnyugatra, egy erdőben, a Fülkés-kő nevű sziklacsoportban, egy szigorúan védett természetvédelmi területen, egy sziklafal tövében, 408 méter tengerszint feletti magasságban van az 1,8 méter széles és hat méter magas, természetes jellegű, hasadék alakú, vízszintes tengelyirányú és északra néző bejárata. Egy keskeny és magas hasadéknak az alsó, kiszélesedő része a barlangbejárat. Régen egy jelzett turistaösvényen el lehetett jutni hozzá, de jelenleg nem vezet út a bejárathoz.

Triász dolomitban, korrózió hatására alakult ki. A jellemző szelvénytípusa a hasadék. Borsókövek figyelhetők meg benne. A bejárat után egy tág, öt méter hosszú és kényelmes terem van, amely egy kicsit kiszélesedik beljebb. A végén elszűkül a terem és egy körülbelül egy méter magas lépcső után egy belső, kisebb terem következik. A terem végén a barlang több, kis repedésre ágazva összeszűkül. A barlangnak nagy a belmagassága és mindenhol fel lehet látni magasra a hasadékban, de a barlang egyre szűkebb lesz. A belső teremben, körülbelül hat méter magasságban egy kis kürtőnek a vége a felszínre nyílik, ahol a barlangba fény jut. Az egyszerű, egyszintes, vízszintes, száraz és poros barlang nincs lezárva. A megtekintéséhez engedély szükséges. Barlangjáró alapfelszerelés és lámpa nélkül, könnyen járható.

A Nagyszénási-sziklaüreg név 1976-ban bukkant fel az irodalmában. Előfordul az irodalmában Nagy-Szénási-kőfülke (Pápa, Dénes 1982), Nagy-Szénási-sziklaüreg (Pápa, Dénes 1982), Nagy-Szénási sziklaüreg (Pápa 1966), Nagy-szénási sziklaüreg (Pápa 1966), Zsiroshegyi-sziklaüreg (Bertalan 1976) és Zsíroshegyi-sziklaüreg (Kordos 1984) néven is. A Nagy-Szénási-kőfülke elnevezés megtévesztő, mert a Sós-hegyi-kőfülkének is van hasonló névváltozata.

Kutatástörténet[szerkesztés]

A barlang bejárata

Az 1966-ban napvilágot látott, „Budai-hegység útikalauz” című könyvben meg van említve, hogy a Nagy-Szénás oldalában két, kis barlang van, a Nagy-szénási barlang és a Nagy-szénási sziklaüreg. A Nagy-Szénási sziklaüreghez vezet egy út. Az 1976-ban befejezett, „Magyarország barlangleltára” című kéziratban le van írva a sziklaüreg Nagyszénási-sziklaüreg néven. A barlang céduláján az olvasható, hogy a másik neve Zsiroshegyi-sziklaüreg, Nagykovácsin, a Nagy-Szénáson, a csúcstól kelet–északkeletre, 650 méterre, sziklás környezetben van a két méter széles, négy méter magas, már messziről is látható hasadékbejárata. A tektonikusan preformált, kimállott barlang nyolc méter hosszú, két–három méter széles és három–négy méter magas. Tájékozódási versenyek érintési pontja. A cédula három irodalmi hivatkozást tüntet fel.

Az 1982-ben kiadott, „Budai-hegység útikalauz” című kiadványban meg van említve, hogy a Nagy-Szénás oldalában nyíló, két, kis barlanghoz, a Nagy-Szénási-barlanghoz és a Nagy-Szénási-sziklaüreghez jelzett út vezet, valamint egy térképen be van jelölve a Nagy-Szénás barlangjainak a helye. A könyvben az olvasható, hogy a 800 méter hosszú, kék barlang jelzés vezet a Nagy-Szénási-kőfülke nevű barlanghoz. A kőfülke környéke nagyon szép. A bejárata elől szép a kilátás és szemben egy szép, sziklás csúcs látható.

Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyv országos barlanglistájában szerepel a sziklaüreg Nagy-Szénási-sziklaüreg néven, amelynek a névváltozata a Zsíroshegyi-sziklaüreg és egy térképen van megjelölve a helye. 2004. augusztus 29-én Borzsák Sarolta szerkesztett egy alaprajzi barlangtérképet három keresztmetszettel, amely Borzsák Sarolta és Egri Csaba felmérése alapján készült. A felmérés szerint hat méter hosszú és másfél méter mély. A 2004. szeptember 26-án kitöltött nyilvántartólapon az látható, hogy a részletesen felmért barlang 10 méter hosszú, hat méter függőleges kiterjedésű, hat méter magas és 10 méter vízszintes kiterjedésű, valamint szabadon látogatható.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Bertalan Károly: Kézi jegyzetek. Kézirat. (1959-től íródott.)
  • Bertalan Károly: Magyarország barlangkatasztere. Kézirat. Veszprém, Budapest. 1932–1974.

További információk[szerkesztés]