Nagyszénási-sziklaüreg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagyszénási-sziklaüreg
A Nagyszénási-sziklaüreg bejárata
A Nagyszénási-sziklaüreg bejárata
Hossz6 m
Mélység0 m
Magasság4 m
Függőleges kiterjedés4 m
Tengerszint feletti magasság408 m
Ország Magyarország
Település Nagykovácsi
Földrajzi táj Budai-hegység
Típus korróziós eredetű
Barlangkataszteri szám 4773-7
Elhelyezkedése
Nagyszénási-sziklaüreg (Magyarország)
Nagyszénási-sziklaüreg
Nagyszénási-sziklaüreg
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 35′ 36″, k. h. 18° 52′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 36″, k. h. 18° 52′ 52″
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszénási-sziklaüreg témájú médiaállományokat.

A Nagyszénási-sziklaüreg az egyik, dolomitban keletkezett barlang, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Budai Tájvédelmi Körzetben található. A Nagy-Szénás két barlangja közül az egyik. Turista útikalauzokban is ismertetve van.

Leírás[szerkesztés]

Nagykovácsi külterületén, a Nagy-Szénás oldalán, a csúcstól ÉNy-ra lévő erdőrészben, a Fülkés-kő nevű sziklacsoportban, szigorúan védett természetvédelmi területen található sziklafal tövében, 408 m tengerszint feletti magasságban van a Nagyszénási-sziklaüreg 1,8 m széles és 6 m magas, természetes jellegű, hasadék alakú, vízszintes tengelyirányú és É-ra néző bejárata. Egy keskeny és magas hasadék alsó, kiszélesedő része a barlangbejárat. Régen egy jelzett turistaösvényen el lehetett jutni hozzá, de jelenleg nem vezet út a bejárathoz.

Triász dolomitban korrózió hatására alakult ki az üregrendszer, amelynek jellemző szelvénytípusa a hasadék. Borsókövek figyelhetők meg a barlangban. A bejárat után egy tág, öt méter hosszú és kényelmes terem van, amely egy kicsit kiszélesedik beljebb. Végén elszűkül a terem és egy körülbelül egy méter magas lépcső után egy belső, kisebb terem következik. A terem végén a barlang több, kis repedésre ágazva összeszűkül. A barlangnak nagy a belmagassága és mindenhol fel lehet látni magasra a hasadékban, de a barlang egyre szűkebb lesz. A belső teremben, körülbelül hat méter magasságban egy kis kürtő vége a felszínre nyílik, ahol a barlangba fény jut. Az egyszerű, egyszintes, vízszintes, száraz és poros barlang nincs lezárva. Megtekintéséhez nem kell engedély. Barlangjáró alapfelszerelés használata és lámpa nélkül, könnyen járható.

1976-ban volt először Nagyszénási-sziklaüregnek nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul a barlang az irodalmában Nagy-Szénási-kőfülke (Pápa, Dénes 1982), Nagyszénási sziklaüreg (Thuróczy 1964), Nagy-Szénási-sziklaüreg (Pápa, Dénes 1982), Nagy-Szénási sziklaüreg (Pápa 1966), Nagy-szénási sziklaüreg (Pápa 1966), Zsiroshegyi-sziklaüreg (Bertalan 1976) és Zsíroshegyi-sziklaüreg (Kordos 1984) neveken is. A Nagy-Szénási-kőfülke elnevezés megtévesztő, mert a Sós-hegyi-kőfülkének is van hasonló névváltozata.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Az 1964-ben megjelent Az országos kék-túra útvonala mentén könyvben meg van említve, hogy a Nagyszénási sziklaüregből szép a kilátás. Az 1966-ban napvilágot látott Budai-hegység útikalauz könyvben meg van említve, hogy a Nagy-Szénás oldalában két kis barlang van, a Nagy-szénási barlang és a Nagy-szénási sziklaüreg. A Nagy-Szénási sziklaüreghez vezet egy út.

A Nagyszénási-sziklaüreg bejárata

Az 1976-ban befejezett Magyarország barlangleltára kéziratban le van írva a sziklaüreg Nagyszénási-sziklaüreg néven. A barlang céduláján az olvasható, hogy másik neve Zsiroshegyi-sziklaüreg. Nagykovácsin, a Nagy-Szénáson, a csúcstól kelet–északkeletre 650 méterre, sziklás környezetben van 2 méter széles, 4 méter magas, már messziről is látható hasadékbejárata. A tektonikusan preformált, kimállott barlang nyolc méter hosszú, két–három méter széles és három–négy méter magas. Tájékozódási versenyek érintési pontja. A kézirat barlangra vonatkozó része 3 irodalmi mű alapján íródott.

Az 1982-ben kiadott Budai-hegység útikalauz című kiadványban meg van említve, hogy a Nagy-Szénás oldalában nyíló két kis barlanghoz, a Nagy-Szénási-barlanghoz és a Nagy-Szénási-sziklaüreghez jelzett út vezet, valamint térképen be van jelölve a Nagy-Szénás barlangjainak helye. A könyvben az olvasható, hogy a 800 méter hosszú kék barlang jelzés vezet a Nagy-Szénási-kőfülke nevű barlanghoz. A kőfülke környéke nagyon szép. Bejárata elől szép a kilátás és szemben egy szép, sziklás csúcs látható.

Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Budai-hegységben lévő sziklaüreg Nagy-Szénási-sziklaüreg néven, Zsíroshegyi-sziklaüreg névváltozattal. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. 2004. augusztus 29-én Borzsák Sarolta szerkesztett alaprajz térképet három keresztmetszettel, amely Borzsák Sarolta és Egri Csaba felmérése alapján készült. A felmérés szerint 6 méter hosszú és 1,5 méter mély. A 2004. szeptember 26-án kitöltött nyilvántartólapon látható, hogy a részletesen felmért barlang 10 méter hosszú, 6 méter függőleges kiterjedésű, 6 méter magas és 10 méter vízszintes kiterjedésű, valamint szabadon látogatható.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Bertalan Károly: Kézi jegyzetek. Kézirat. (1959-től íródott.)
  • Bertalan Károly: Magyarország barlangkatasztere. Kézirat. Veszprém, Budapest. 1932–1974.

További információk[szerkesztés]