Nagyszénási-sziklaüreg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagyszénási-sziklaüreg
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz6 m
Mélység0 m
Magasság4 m
Függőleges kiterjedés4 m
Tengerszint feletti magasság408 m
Ország Magyarország
Település Nagykovácsi
Földrajzi táj Budai-hegység
Típus korróziós eredetű
Barlangkataszteri szám 4773-7
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszénási-sziklaüreg témájú médiaállományokat.

A Nagyszénási-sziklaüreg dolomitban keletkezett barlang. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Budai Tájvédelmi Körzetben található. A Nagy-Szénás két barlangja közül az egyik.

Leírás[szerkesztés]

Nagykovácsi külterületén, a Nagy-Szénás oldalán, a csúcstól északnyugatra, egy erdőben, a Fülkés-kő nevű sziklacsoportban, egy szigorúan védett természetvédelmi területen, egy sziklafal tövében, 408 méter tengerszint feletti magasságban van az 1,8 méter széles és hat méter magas, természetes jellegű, hasadék alakú, vízszintes tengelyirányú és északra néző bejárata. Egy keskeny és magas hasadéknak az alsó, kiszélesedő része a barlangbejárat. Régen egy jelzett turistaösvényen el lehetett jutni hozzá, de jelenleg nem vezet út a bejárathoz.

Triász dolomitban, korrózió hatására alakult ki. A jellemző szelvénytípusa a hasadék. Borsókövek figyelhetők meg benne. A bejárat után egy tág, öt méter hosszú és kényelmes terem van, amely egy kicsit kiszélesedik beljebb. A végén elszűkül a terem és egy körülbelül egy méter magas lépcső után egy belső, kisebb terem következik. A terem végén a barlang több, kis repedésre ágazva összeszűkül. A barlangnak nagy a belmagassága és mindenhol fel lehet látni magasra a hasadékban, de a barlang egyre szűkebb lesz. A belső teremben, körülbelül hat méter magasságban egy kis kürtőnek a vége a felszínre nyílik, ahol a barlangba fény jut. Az egyszerű, egyszintes, vízszintes, száraz és poros barlang nincs lezárva. A megtekintéséhez engedély szükséges. Barlangjáró alapfelszerelés és lámpa nélkül, könnyen járható.

1976-ban volt először Nagyszénási-sziklaüregnek nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul irodalmában Nagy-Szénási-kőfülke (Pápa, Dénes 1982), Nagyszénási sziklaüreg (Thuróczy 1964), Nagy-Szénási-sziklaüreg (Pápa, Dénes 1982), Nagy-Szénási sziklaüreg (Pápa 1966), Nagy-szénási sziklaüreg (Pápa 1966), Zsiroshegyi-sziklaüreg (Bertalan 1976) és Zsíroshegyi-sziklaüreg (Kordos 1984) neveken is. A Nagy-Szénási-kőfülke elnevezés megtévesztő, mert a Sós-hegyi-kőfülkének is van hasonló névváltozata.

Kutatástörténet[szerkesztés]

A barlang bejárata

Az 1964-ben megjelent Az országos kék-túra útvonala mentén könyvben meg van említve, hogy a Nagyszénási sziklaüregből szép a kilátás. Az 1966-ban napvilágot látott Budai-hegység útikalauz könyvben meg van említve, hogy a Nagy-Szénás oldalában két kis barlang van, a Nagy-szénási barlang és a Nagy-szénási sziklaüreg. A Nagy-Szénási sziklaüreghez vezet egy út.

Az 1976-ban befejezett Magyarország barlangleltára kéziratban le van írva a sziklaüreg Nagyszénási-sziklaüreg néven. A barlang céduláján az olvasható, hogy másik neve Zsiroshegyi-sziklaüreg. Nagykovácsin, a Nagy-Szénáson, a csúcstól kelet–északkeletre 650 méterre, sziklás környezetben van 2 méter széles, 4 méter magas, már messziről is látható hasadékbejárata. A tektonikusan preformált, kimállott barlang nyolc méter hosszú, két–három méter széles és három–négy méter magas. Tájékozódási versenyek érintési pontja. A kézirat barlangra vonatkozó része 3 irodalmi mű alapján íródott.

Az 1982-ben kiadott Budai-hegység útikalauz című kiadványban meg van említve, hogy a Nagy-Szénás oldalában nyíló két kis barlanghoz, a Nagy-Szénási-barlanghoz és a Nagy-Szénási-sziklaüreghez jelzett út vezet, valamint térképen be van jelölve a Nagy-Szénás barlangjainak helye. A könyvben az olvasható, hogy a 800 méter hosszú kék barlang jelzés vezet a Nagy-Szénási-kőfülke nevű barlanghoz. A kőfülke környéke nagyon szép. Bejárata elől szép a kilátás és szemben egy szép, sziklás csúcs látható.

Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a sziklaüreg Nagy-Szénási-sziklaüreg néven, amelynek névváltozata Zsíroshegyi-sziklaüreg és térképen van megjelölve helye. 2004. augusztus 29-én Borzsák Sarolta szerkesztett alaprajz térképet három keresztmetszettel, amely Borzsák Sarolta és Egri Csaba felmérése alapján készült. A felmérés szerint 6 méter hosszú és 1,5 méter mély. A 2004. szeptember 26-án kitöltött nyilvántartólapon látható, hogy a részletesen felmért barlang 10 méter hosszú, 6 méter függőleges kiterjedésű, 6 méter magas és 10 méter vízszintes kiterjedésű, valamint szabadon látogatható.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Bertalan Károly: Kézi jegyzetek. Kézirat. (1959-től íródott.)
  • Bertalan Károly: Magyarország barlangkatasztere. Kézirat. Veszprém, Budapest. 1932–1974.

További információk[szerkesztés]