Petneházy-sziklaüreg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Petneházy-sziklaüreg
Település Budapest
Földrajzi táj Budai-hegység
Típus hévizes eredetű, inaktív
Barlangkataszteri szám nincs

A Petneházy-sziklaüreg megsemmisült barlang, amely Budapest II. kerületében nyílt.

Leírás[szerkesztés]

A Petneházy-sziklaüreg név 1984-ben bukkant fel az irodalmában. Előfordul az irodalmában Petneházi barlang (Bertalan 1976), Petneházi sziklaüreg (Mottl 1934), Petneházy-barlang (Sebős 1933), Petneházy-hasadék (Kadić 1952), Petneházy hasadék (Bertalan 1976), Petneházy-réti-sziklahasadék (Bertalan, Schőnviszky 1973–1974), Petneházy réti sziklahasadék (Bertalan, Schőnviszky 1962), Petneházyréti sziklahasadék (Bertalan 1976), Petneházy sziklahasadék (Bertalan 1976) és Petneházy sziklaüreg (Bertalan, Schőnviszky 1962) néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Az 1933. évi Turistaság és Alpinizmusban megjelent közlemény szerint egy új cseppkőbarlang vált ismertté kőfejtés közben, úgy, mint a többi, budai barlang. A Petneházy-rét déli részén lévő kőbányának a dél–délkeleti részén egy kis bejáraton kell ereszkedni a hasadékszerű barlangba. A hossza még csak 11 méter, 70 centiméter az átlagszélessége és a magassága néhány helyen meghaladja a 3,5 métert. A falakon majdnem olyan cseppkőképződmények vannak, mint a Szemlő-hegyi-barlangban. Május 21-én járt Sebős Károly a barlangban és azt tapasztalta, hogy a függőcseppköveket már letördelték és elvitték. Megvizsgálta a törési felületeket és megállapította, hogy a cseppkövek nem voltak kicsik. El van tömődve a barlang folytatása, azonban azt, hogy itt egy nagyobb barlang van, minden kétséget kizáróan bizonyítják a nagyon erős, úgynevezett druck-erosions kolkék. Fontos feladat lenne a barlang folytatásának a feltárása. Sebős Károly felmérte, feltérképezte a barlangot. Azért, mert nyilvánvaló volt, hogy itt egy nagyobb barlangról van szó, elnevezte Petneházy-barlangnak. A Magyar Barlangkutató Társulat 1933. május 22-i választmányi ülésén Véghelyi Lajos jelentette, hogy Sebős Károly a Petneházy-réten egy barlangot talált. A barlangot Petneházi sziklaüregnek szeretné elnevezni.

Kadić Ottokár az 1952-ben befejezett kéziratában leírta Sebős Károlynak a publikációja alapján néhány kiegészítéssel, módosítással, Petneházy-hasadék néven. Kadić Ottokár leírása szerint a barlang magassága a három métert haladja meg, a falain kőrózsák figyelhetők meg és a kőgyertyákat törték le, valamint vitték el. A barlangot kőtörmelék és agyag tölti ki. Az 1962. évi Karszt- és Barlangkutatásban kiadott összeállításban, az 1933. évi 56. tételnél Petneházy réti sziklahasadék néven, az 1934. évi 89. tételnél Petneházy sziklaüreg néven van említve. Az 1976-ban befejezett, Bertalan Károly által írt kéziratban az olvasható, hogy Budapest II. kerületében, a Petneházy-rét déli oldalán található, felhagyott kőbányának a dél–délkeleti részén, az Üdülő utca 42. sz. telek felső végében, a 11236. helyrajzi számú telken, a kőfejtő talpszintjén van a bejárata. A bejárata kürtőszerű, emberderék átmérőjű és könnyen betemetődik a belehulló kövekkel. 1933-ban 11 méter hosszú és 1964-ben nyolc–kilenc méter hosszú volt. 1964-ben a mélysége három méter volt. A hévizes eredetű hasadékbarlang kőrózsákkal van bélelve. Jelenleg nem lehet hasznosítani az állapota miatt, de a feltáró kutatását érdemes lenne megpróbálni, leginkább a bejárati akna alján. A kéziratnak a barlangra vonatkozó része egy irodalmi hivatkozás alapján íródott. A Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított, 1976-ban megjelent Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában meg van említve a neve négy irodalmi hivatkozással. Az 1984-ben kiadott, „Magyarország barlangjai” című könyv országos barlanglistájában szerepel a neve és egy térképen van a helye feltüntetve.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]