Fenyőgyöngye Vendéglő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fenyőgyöngye Vendéglő
Adatok
Típus vendégő (magyar)
Alapítva 1935
Alapító Sztretovszky János
Tulajdonos Hansághy Bence
Férőhely 100-120 (+50)
Cím
Település Budapest, II. kerület,  Magyarország
Cím 1025 Budapest, Szépvölgyi út 155.
Fenyőgyöngye Vendéglő (Budapest)
Fenyőgyöngye Vendéglő
Fenyőgyöngye Vendéglő
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 32′ 27″, k. h. 19° 00′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 27″, k. h. 19° 00′ 22″
Fenyőgyöngye Vendéglő weboldala

A Fenyőgyöngye Vendéglő egy nagy múltú vendéglátóhely a Budai-hegységben, az Alsó-Kecske-hegy és a Remete-hegy lábánál, a II. és a III. kerület határán, de II. kerületi területen, a Szépvölgy városrészben. Kisebb-nagyobb megszakításoktól eltekintve 1935 óta folyamatosan működik.

Története[szerkesztés]

A vendéglő 1935-ben létesült, alapítója Sztretovszky János volt. Sztretovszky azelőtt a János-hegyi Erzsébet-kilátóban működött vendéglőben dolgozott pincérként, és szabad idejében bejárta a környező hegyeket is. Ennek során figyelt fel a Szép-völgyre, amely környék annyira megtetszett neki, hogy elhatározta: telket vesz itt és önálló vállalkozásba fog. Az akkor megnyitott vendéglőépület még csak egy szintes volt, ahol négy, 2-3 férőhelyes bokszot alakított ki; a söntésből nyílt a konyha, a tulajdonos lakása és a nagyterem. Kialakított egy salakos burkolatú kerthelyiséget is, közepén táncparkettel, ahol gyakran táncolhattak a párok, jellemzően sramlizenére.

A második világháború utolsó szakaszában a német katonák ismeretlen okból aláaknázták az épület pincéjét, majd visszavonulás közben felrobbantották azt, de úgy, hogy a detonáció az épület egészét romba döntötte. Az alapító a családja segítségével fogott neki a lerombolt ház újjáépítésének, amivel 1947-re készültek el. Ekkor újból megnyitották éttermüket, ami a házak államosításának időszakát még átvészelte, de néhány évvel később, 1952-ben a vendéglői részt már elérte az üzletek államosításának hulláma. Sztretovszkyék így alkalmazottak lettek saját egykori tulajdonukban, a családfő üzletvezetőként, neje pedig mint szakács. Mindketten itt dolgoztak nyugdíjazásukig, és az időközben fallal elválasztott lakásukban éltek halálukig.

1988-ban a leszármazottak eladták az épületet, az új tulajdonosok – Bihari Tamás és Márkus László – ezután egy szinttel bővítették azt, a kerthelyiség egy része helyett az épülettel egybefüggő fedett terasz épült, a fennmaradó területet pedig árnyékos kertté alakították. Jellegét tekintve meghagyták a régi étterem elrendezését, ahol ma is mintegy 100-120 vendég tud helyet foglalni a söntés részen és az étteremben; nyaranta a terasz megnyitása mintegy ötvennel bővíti a férőhelyek számát.

Az étterem jelene[szerkesztés]

2015. május 1. óta ismét a régi tulajdonosok leszármazottai üzemeltetik a vendéglőt, melynek vezetését egy fiatalabb rokon, Hansághy Bence látja el. A létesítmény konyhája magyaros ételeket kínál, főleg a nagymama, Fáni néni receptjeinek minimálisan frissített változataiból.

Megközelítése[szerkesztés]

Budapesti közösségi közlekedéssel a legegyszerűbben a 65-ös busszal érhető el a vendéglő, amely járatnak itt van a felső végállomása. [Bár 2014 óta, bizonyos időszakokban a buszok igény esetén még három megállónyit továbbmennek, a Szépvölgyi dűlőnél kialakított új végállomásig.]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]