Szekrényes-hegy
| Szekrényes-hegy (Kesselberg, Schatzgrabenberg) | |
 | |
| A Szekrényes-hegy a Farkas-hegyről | |
| Nagytáj | Dunántúli-középhegység |
| Középtáj | Budai-hegység |
| Magasság | 364 m |
| Hely | Budaörs, Budakeszi |
| Hegység | Csíki-hegyek |
| Elhelyezkedése | |
 Szekrényes-hegy
Pozíció a Budai-hegység térképén
| |
 é. sz. 47° 28′ 36″, k. h. 18° 56′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 36″, k. h. 18° 56′ 05″ | |
Szekrényes-hegy
Pozíció Budakeszi térképén
| |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szekrényes-hegy témájú médiaállományokat. | |
A Szekrényes-hegy vagy egyszerűen Szekrényes (Kesselberg vagy Schatzgrabenberg) 364 méter magas hegy, ami részben Budaörs, részben Budakeszi közigazgatási területéhez tartozik. A Csíki-hegyek legmagasabb tagja. A 343 méter magas Farkas-hegytől északnyugatra emelkedik. A Szekrényes-hegy tömegének nagy részét középső triász korú dolomitkő alkotja.[1][2][3][4] Tetejéről pazar körpanoráma nyílik a Budaörsi- és Budakeszi-medence vidékére.
A Szekrényes-hegy mellett a Farkas-hegy és a Szállás-hegy is fokozottan védett természeti terület, ami azt jelenti, hogy csak a kijelölt turistaútvonalakon és tanösvényeken engedélyezett a közlekedés a gyalogosok és a kerékpárosok számára, ennek megszegése szabálysértésnek számít és pénzbírsággal sújtható. Jelen esetben a fokozott védelmi státuszt a területen található, Magyarországon rendkívül ritkává vált szubpannon sztyeppek és pannon sziklagyepek védelméért állapították meg.[5][6]
1929–1957 között vitorlázórepülő-tér működött a Szekrényes-hegy és a Farkas-hegy közötti területen. Csak az egykori repülőtér hangárjának maradványai, és a Szekrényes-hegy tetején az indításra szolgáló építmény (katapult) betoneleme maradt meg. A Szekrényes-hegyről 1931-ben végezték el az első kísérleti felszállást, majd 1932-től kezdték indítani a vitorlázó repülőgépeket, akkor még kifeszített gumikötél segítségével. A betonalapot és betonrámpát csak később, valamikor 1937 után készítették el. A Szekrényes-hegyhez kapcsolódik a magyarországi vitorlázórepülés első áldozata: 1934. július 8-án a hegyről való felszállását követően a géppel együtt lezuhant Pap Antal térképész, főhadnagy, akinek sporttársai emlékművet állítottak a Szekrényes-hegy északkeleti lejtőjén. Ezt az emlékművet a térképeken gyakran Repülés-emlékműként jelzik, s nem tévesztendő össze a Farkas-hegyen látható Vitorlázórepülő-emlékművel.[7][8][9][10][11][12][13][14]
Flórája[szerkesztés]
Növényvilágában előfordulnak Magyarországon fokozottan védett és védett növényfajok: a magyar méreggyilok (Vincetoxicum pannonicum), a magyar gurgolya (Seseli leucospermum), a Szent István-szegfű (Dianthus plumarius subsp. regis-stephani) és a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis).[9]
Faunája[szerkesztés]
Állatvilágában Magyarországon fokozottan védett és védett fajok is találhatók: a nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus), a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) és a nagy hőscincér (Cerambys cerdo).[9]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Domonkos Gyula: Módosított tervdokumentáció [mellékletekkel együtt]: Budaörs, Árok utca 4156/134. hrsz villamos energia ellátása, BHTR állomás és 20 kV-os földkábel létesítése. budaors.hu (magyarul) (2008) (Hozzáférés: 2022. január 8.)
- ↑ Budaörs vidéke. In Thirring Gusztáv: Budapest környéke: Gyakorlati kalauz kirándulók, turisták és a természet kedvelői részére: 80 képpel és 12 alaprajzzal. (magyarul) Budapest: A Magyar Turista-Egyesület Budapesti Osztálya. 1900. 89 (84–90). o. Hozzáférés: 2022. január 9. (pdf)
- ↑ Budai-hegység turistatérkép: 1:25000. Budapest: Cartographia Kft. = Cartographia turistatérkép-sorozat, 6. Kiadási évszám nélkül, ISBN 963 353 106 3 CM
- ↑ Pelikán Pál: Budakeszi, Sorrento és a Farkas-hegy. In Budapest geokalauza. Szerkesztette: Gyalog László, Maros Gyula, Pelikán Pál. Budapest: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. 2016. 170 (169–171). o. = Magyarország tájegységi térképsorozata, ISBN 978-963-671-304-1
- ↑ Budaörsi Infó – Kiss Gyula (projektvezető, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság): Élőhelyrekonstrukciós munkák a Budaörsi kopárokon – Mi is szeretjük a természetet… budaorsiinfo.hu. (magyarul) Budaörs: Starkiss Kft. Acta Publica Kiadó (2017. március 4.) (Hozzáférés: 2022. január 9.)
- ↑ Belépés védett/fokozottan védett területre. termeszetvedelem.hu. (magyarul) Budapest: Agrárminisztérium (Hozzáférés: 2022. január 9.)
- ↑ Farkas-hegy és Vitorlázó Emlékmű. budai-hegyek.hu (magyarul) (Hozzáférés: 2022. január 8.) arch
- ↑ A repülőtérről: Ismerd meg repülőterünket. lhfh.hu. (magyarul) Budaörs: Farkashegyi repülőtér (Hozzáférés: 2022. január 8.)
- ↑ a b c A HUDI20010 Budaörsi kopárok kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve. (magyarul) Budapest: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. 2018. 56., 57., 58., 62., 63., 75. o. Hozzáférés: 2022. január 8.
- ↑ Cséfalvay Katalin: Farkas-hegyi vitorlázó emlékmű. tortenetekkepekkel.blogspot.com (magyarul) (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2022. január 8.)
- ↑ B.A.: Repülőtér a kerülethatáron. hegyvidekujsag.hu. (magyarul) Budapest: Hegyvidék Lapkiadó (2010. június 15.) (Hozzáférés: 2022. január 8.)
- ↑ Borhegyi Éva: Új repüléstörténeti emléket avattak a régi helyében. Fotó: Borhegyi és Petőházi. budaorsinaplo.hu. (magyarul) Budaörs: Budaörsi Napló Bt. (2017. október 22.) (Hozzáférés: 2022. január 8.)
- ↑ A farkashegyi repülés, és a MÁV Sportrepülő Klub Története 1930–2010. (magyarul) Szerkesztette: Ungár Patrik. Hozzáférés: 2022. január 8. (pdf), Kiadási évszám nélkül, ISBN szám nélkül
- ↑ Repülős emlékmű. geocaching.hu. (magyarul) Budapest: Magyar Geocaching Közhasznú Egyesület (2012. április 10.) (Hozzáférés: 2022. január 9.)
