Nagy szarvasbogár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Nagy szarvasbogár
Hím példány
Hím példány
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon védett
Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga)
Alrendág: Scarabaeiformia
Öregcsalád: Scarabaeoidea
Család: Szarvasbogárfélék (Lucanidae)
Alcsalád: Lucaninae
Nemzetség: Lucanini
Nem: Lucanus
Faj: L. cervus
Tudományos név
Lucanus cervus
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Elterjedési területeElterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nagy szarvasbogár témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy szarvasbogár témájú médiaállományokat és Nagy szarvasbogár témájú kategóriát.

Nőstény nagy szarvasbogár

A nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) közismert európai rovarfaj, a kontinens legtermetesebb bogara.[1] Sokszor csak szarvasbogár néven emlegetik. Nevét a hímek megnagyobbodott, agancsra emlékeztető rágójáról kapta, amelynek a párzást megelőző vetélkedésben van szerepe.

A Magyar Rovartani Társaság – a Magyar Természettudományi Múzeummal együttműködve – 2017-ben a fecskefarkú lepke és az óriás-énekeskabóca mellett a nagy szarvasbogarat is online szavazásra bocsátotta az Év rovara versenyben;[2] a szavazáson a nagy szarvasbogár nyert.[3]

Előfordulása[szerkesztés]

Zömmel Dél- és Közép-Európa lakója, de Ázsiában Iránig, nyugaton a Brit-szigetekig, északon Svédország legdélibb részéig találkozhatunk vele. Korábban sokkal gyakoribb volt Európa tölgyeseiben, ám élőhelyének megritkulása miatt sokfelé nagyon megritkult, sőt helyenként ki is pusztult.

Megjelenése[szerkesztés]

A hím és a nőstény szarvasbogárra szembetűnő ivari kétalakúság jellemző. A hímek jóval nagyobbak a nőstényeknél: rendszerint 3-8 centiméter hosszúak, de ritkán 10 centiméteresre is megnőhetnek, míg a nőstények rendszerint csupán 3-5 centiméteresek. A „szarvak”, a megnyúlt, erős, 1-2 centiméteres rágók csak a hímek jellemzői. A hím fejét oldalt és hátul kiugró perem keretezi, emiatt a feje szélesebb az előtornál; a nőstény feje egyszerű, az előtornál keskenyebb. A hím elülső lába vékony, de erősen megnyúlt; a nőstény elülső lába rövidebb, de széles és fogazott, ásásra alkalmas.

A nagy szarvasbogár alapszíne sötétbarna, rágói vörösbarnák, szárnyfedői gesztenyebarnák.

Életciklusa[szerkesztés]

A nagy szarvasbogár xilofág állat, ami azt jelenti, hogy imágó állapotban fák – főleg tölgyek – nedveit szívogatja, de nem létfontosságú, hogy táplálkozzon. (Fogságban akár mézzel vagy cukros vízzel is táplálható, amit hosszú, nyaló-szívó szájszervével szürcsöl fel.) De nem csak a kifejlett állat kötődik a tölgyesekhez, hanem a lárvák is ezt a fát szeretik rágni, leginkább korhadt állapotban. A nagy szarvasbogár a homoki tölgyesek legnagyobb testű bogara. Elsősorban tövisszúró gébics fészke alatt találkozhatunk időnként nagyobb mennyiségű tetemükkel, hiszen ez az erős csőrű madár könnyedén roppantja meg a kemény kitinpáncélt. Kisragadozóink közül a nyuszt, a nyest és a hermelin is előszeretettel fogyasztja a kirajzó és földre pottyanó példányokat, de az elsősorban gyümölcsfogyasztó erdei és nagy pele is képes zsákmányul ejteni. Nézzünk körül a kertben, mert a sövényeket, farönköket tölgyfát, körtefát, fűzfát, is kedvelik.

A május végén júniusban megjelenő imágók legfőbb feladata a szaporodás. Nappal inaktívak, ilyenkor a fatörzseken pihennek és szívogatják a nedveket, majd meleg esti órákban szürkületben hangos zúgással kezdenek repülni párt keresve. Repülésük nem túlzottan biztos, gyakran ütközéssel állnak meg. Ha egy nőstényre több hím is ráakad, látványos harcra kerül sor, melynek célja, hogy a fogóként használt szarvakkal megragadják és a hátára fordítsák az ellenfelet – vagy éppen ledobják egy faágról.

A győztes hím megtermékenyíti a nőstényt, ami elég hosszú ideig is elhúzódhat, majd hamarosan, rendszerint július végén elpusztul – ha nem kerül sor párzásra, valamivel tovább él. A nőstények akár augusztus végéig is elélhetnek. Petéiket leginkább korhadó fatörzsekbe, pusztuló rönkökbe rakják. A peték 2,25 mm nagyok, melyekből hamarosan kikelnek a piszkosfehér, görbült testű lárvák, a pajorok. Ezek eleinte kis földrögökkel táplálkoznak, és csak később, mikor már nagyobbak lesznek, kezdenek el tölgy vagy más fa korhadékát enni. Ám mivel étkük kevéssé tápláló, fejlődésük is rendkívül lassú: általában 5 éven keresztül rágják erős szájszervükkel a faanyagot, ekkorra már elérik a 10 cm-t is, mire ősszel bebábozódnak. A meleg idők elérkeztével bújnak elő a kifejlett egyedek, hogy újrakezdjék a ciklust. A bogár lassú mozgású, és ha a nőstényért való harcban veszít, a győztes hím lelöki a fáról és rá pár percre életét veszti. A kifejlett állatok pár hétig élnek, július végére, augusztus elejére elpusztulnak. A rajzás után az elpusztult szarvasbogarak tetemét, vagy egy-egy fa alatt a fej és rágó maradványait is megfigyelhetjük.

Védettsége[szerkesztés]

Bár a Természetvédelmi Világszövetség veszélyeztetett fajokat összegyűjtő Vörös listáján nem szerepel, élőhelye folyamatos pusztítása miatt egyedszáma jelentősen csökken. Mint minden szaproxilofág fajnál, a nagy szarvasbogárnál is az élőhelyek feldarabolódása és a beteg, idős fák eltávolítása jelenti a legsúlyosabb fenyegetést.

Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 forint.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nagy szarvasbogár Természetvédelmi kezelés, 2017. szeptember 7. (magyarul)
  2. Év rovara 2017 Mosthallottam.hu, 2016. december 6. (magyarul)
  3. Az év rovara 2017-ben: a nagy szarvasbogár Magyar Természettudományi Múzeum Blog, 2016. december 16. (magyarul)

További információk[szerkesztés]