Nagy szarvasbogár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Nagy szarvasbogár
Nagy szarvasbogár.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon védett
Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga)
Alrendág: Scarabaeiformia
Öregcsalád: Scarabaeoidea
Család: Szarvasbogárfélék (Lucanidae)
Alcsalád: Lucaninae
Nemzetség: Lucanini
Nem: Lucanus
Faj: L. cervus
Tudományos név
Lucanus cervus
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Lucanus cervus areal.jpg
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nagy szarvasbogár témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy szarvasbogár témájú médiaállományokat és Nagy szarvasbogár témájú kategóriát.

Nőstény nagy szarvasbogár

A nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) közismert európai rovarfaj, a kontinens legtermetesebb bogara[1]. Sokszor csak szarvasbogár néven emlegetik. Nevét a hímek megnagyobbodott, agancsra emlékeztető rágójáról kapta, amelynek a párzást megelőző vetélkedésben van szerepe.

A Magyar Rovartani Társaság – a Magyar Természettudományi Múzeummal együttműködve – 2017-ben a fecskefarkú lepke és az óriás-énekeskabóca mellett a nagy szarvasbogarat is online szavazásra bocsátotta az Év rovara versenyben[2]; a szavazáson a nagy szarvasbogár nyert.[3]

Előfordulása[szerkesztés]

Zömmel Dél- és Közép-Európa lakója, de Ázsiában Iránig, nyugaton a Brit-szigetekig, északon Svédország legdélibb részéig találkozhatunk vele. Korábban sokkal gyakoribb volt Európa tölgyeseiben, ám élőhelyének megritkulása miatt sokfel nagyon megritkult, sőt helyenként ki is pusztult.

Megjelenése[szerkesztés]

A hím és a nőstény szarvasbogárra szembetűnő ivari kétalakúság jellemző. A hímek jóval nagyobbak a nőstényeknél: rendszerint 3-8 centiméter hosszúak, de ritkán 10 centiméteresre is megnőhetnek, míg a nőstények rendszerint csupán 3-5 centiméteresek. A „szarvak”, a megnyúlt, erős, 1-2 centiméteres rágók csak a hímek jellemzői. A hím fejét oldalt és hátul kiugró perem keretezi, emiatt a feje szélesebb az előtornál; a nőstény feje egyszerű, az előtornál keskenyebb. A hím elülső lába vékony, de erősen megnyúlt; a nőstény elülső lába rövidebb, de széles és fogazott, ásásra alkalmas.

A nagy szarvasbogár alapszíne sötétbarna, rágói vörösbarnák, szárnyfedői gesztenyebarnák.

Életciklusa[szerkesztés]

A nagy szarvasbogár szaproxilofág állat, ami azt jelenti, hogy lárvakorában elhalt faanyaggal táplálkozik. Kifejlett állapotban fák – főleg tölgyek, de körte és fűzek]] is – nedveit szívogatja, de nem létfontosságú, hogy táplálkozzon. (Fogságban mézzel vagy cukros vízzel is táplálható, amit hosszú, szőrös állkapcsával és alsó ajkával szív fel.) A május végén-júniusban megjelenő imágók legfőbb feladata a szaporodás. Nappal a fatörzseken pihennek és szívogatják a nedveket, majd meleg késő délutáni és esti órákban hangos zúgással szárnyra kapnak és párt keresnek. Repülésük lomha és elég lassú. Ha egy nőstényre több hím is ráakad, látványos harcra kerül sor: a hímek a rágójukkal próbálják megragadni egymást, és az erősebb hím a gyengébbet messzire hajítja.

Párzás után a hímek hamarosan elpusztulnak; július végén már gyakorlatilag nem találni élő hímeket. A nőstények augusztus közepéig is elélhetnek. A peterakásra készülő nőstény beássa magát a talajba, és minden egyes petéjét korhadékból készített kis golyóba rakja a fák elhalt gyökerei mellett. Ezután elpusztul, rendszerint nem is jön már elő a talajból. A peték 2 mm átmérőjűek, belőlük hamarosan kikelnek a piszkosfehér, görbült testű lárvák, a pajorok. Ezek először a korhadékgolyót fogyasztják el, majd rátérnek az elhalt faanyagra. Mivel ennek tápértéke alacsony, fejlődésük is lassú: általában 5 évig fejlődnek a föld alatt, ekkorra már elérik a 10 cm-t is. Utolsó évükben július-augusztusban bebábozódnak, majd néhány hét múlva átalakulnak kifejlett bogárrá, és ebben az állapotban töltik a telet. Ha a talaj kellően átmelegedett, május végén, megfelelően enyhe és párás napon kiássák magukat a talajból. Az elpusztult hím szarvasbogarak tetemei sokáig megmaradnak, főleg a fej és a rágó maradványai évek alatt egy-egy nagyobb fa tövében fel is halmozódhatnak.

A kifejlett szarvasbogarakat sok más állat tizedeli. A madarak közül elsősorban a varjúfélék, így a szajkó, a szarka és a dolmányos varjú pusztítja, de a tövisszúró gébics is képes megroppantani a páncélját. Ragadozóink közül a róka, a nyuszt, a nyest és a hermelin is előszeretettel fogyasztja a kirajzó és földre pottyanó egyedeket, de az elsősorban gyümölcsfogyasztó erdei pele és nagy pele is képes zsákmányul ejteni.

Védettsége[szerkesztés]

Bár a Természetvédelmi Világszövetség veszélyeztetett fajokat összegyűjtő Vörös listáján nem szerepel, élőhelye folyamatos pusztítása miatt egyedszáma jelentősen csökken. Mint minden szaproxilofág fajnál, a nagy szarvasbogárnál is az élőhelyek feldarabolódása és a beteg, idős fák eltávolítása jelenti a legsúlyosabb fenyegetést.

Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 forint.

További információk[szerkesztés]