Nyugati piszedenevér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Nyugati piszedenevér
Repülő példány
Repülő példány
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Magyarországon fokozottan védett
Eszmei érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Denevérek (Chiroptera)
Alrend: Kis denevérek (Microchiroptera)
Család: Simaorrú denevérek (Vespertilionidae)
Alcsalád: Vespertilioninae
Nemzetség: Plecotini
Nem: Barbastella
(Gray, 1821)
Faj: B. barbastellus
Tudományos név
Barbastella barbastellus
(Schreber, 1774)
Szinonimák

a Barbastella barbastellus barbastellus szinonimái:

  • Barbastella barbastellus barbastelle Müller, 1776
  • Barbastella barbastellus communis Gray, 1838
  • Barbastella barbastellus daubentonii Bell, 1836
Elterjedés
Elterjedési területeElterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Nyugati piszedenevér témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyugati piszedenevér témájú kategóriát.

A nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Európában, Dél-Angliában, Franciaországban, Észak-Spanyolországban, Ukrajnában, és a Kaukázusban honos, ezen kívül előfordul Norvégiában, Svédország déli részein, Szicílián, Korzikán, Szardínián, az Appennini-félszigeten, Marokkóban, Észak-Afrikában és a Kanári-szigeteken is. Magyarországon szórványosan fordul elő, a Dunazug-hegyvidékben, a Bükkben, a Bakonyban és a Nyugat-Dunántúl-on.[1] Erdős hegyvidékek lakója, de síkságokon is él.

Alfajai[szerkesztés]

  • Barbastella barbastellus barbastellus Schreber, 1774
  • Barbastella barbastellus guanchae Trujillo, Ibáñez & Juste, 2002

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 4,4–5,8 centiméter, farokhossza 4,1–5,4 centiméter, magassága 0,6–0,75 centiméter, alkarhossza 3,5–4,1 centiméter és testtömege 6–8,5 gramm. Közepes termetű fülei rövidek és szélesek, a fejtetőn összenőttek. Háta nagyon sötét, hasa valamivel világosabb. Karcsú testű, orra széles, rövid. A fülfedő széles és hegyes, háromszög alakú; szárnya széles. A farokcsúcs kiáll a farokvitorlából. Életkora meghaladhatja az 5 évet.[1]

Életmódja[szerkesztés]

Keveset tudunk róluk, mert mindenhol kis példányszámban és rendszerint egyesével található meg, nehezebben megközelíthető hegyes, erdős vidékeken. Nyári szálláshelyei alig ismertek. Faodúkban, öreg fák elváló kérge alatt, ritkán épületekben tornyokban választ szálláshelyet. Kevéssé érzékeny a fagyra, ezért nagy hidegben is a barlangbejáratoknál tartózkodik, ahol az állatok a mennyezeten szabadon lógnak. Már kora este vadászni indul, többnyire kétszer is kirepül egy éjszaka. Rovarokat, éjjeli lepkéket gyűjt, rendszerint alacsonyan 1-5 m magasságban ejti el zsákmányát.[1]

Szaporodása[szerkesztés]

A nőstények általában kettőt kölykeznek, június-júliusban.[1]

Rokon fajok[szerkesztés]

A Barbastella nem másik két faja, a keleti piszedenevér (Barbastella leucomelas) és a Barbastella beijingensis.

Védelme[szerkesztés]

Lakott helyeken az emberi zavarás, nyáron a fakitermelések veszélyeztetik, mert a nőstények a kölykökkel együtt elpusztulhatnak, ezért azokon a helyeken ahol fellelhetőek, a fakitermelést április és augusztus között szüneteltetik, valamint azokat a fákat amikben fellelhetőek, megjelölik és érintetlenül hagyják. Telelőhelyeiken a barlangokban teljes zavartalanságot és csendet kell biztosítani, mert a téli álomban megzavart példányok általában elpusztulnak.[1]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e Vörös Könyv. Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok. Budapest, Akadémia Kiadó, 1990. 54. old. Kép: 5-ös. ISBN: 963-05-5819-X.

Források[szerkesztés]