Solymári kőfejtő 1. sz. barlangja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Solymári kőfejtő 1. sz. barlangja
A Solymári kőfejtő 1. sz. barlangja bejárata
A Solymári kőfejtő 1. sz. barlangja bejárata
Hossz2,6 m
Mélység0,4 m
Magasság1 m
Függőleges kiterjedés1,4 m
Tengerszint feletti magasság327 m
Ország Magyarország
Település Solymár
Földrajzi táj Budai-hegység
Barlangkataszteri szám 4773-6
Elhelyezkedése
Solymári kőfejtő 1. sz. barlangja (Magyarország)
Solymári kőfejtő 1. sz. barlangja
Solymári kőfejtő 1. sz. barlangja
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 35′ 24″, k. h. 18° 54′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 24″, k. h. 18° 54′ 27″
A Wikimédia Commons tartalmaz Solymári kőfejtő 1. sz. barlangja témájú médiaállományokat.

A Solymári kőfejtő 1. sz. barlangja a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Budai-hegységben, Solymáron, a Zsíros-hegyen található egyik barlang.

Leírás[szerkesztés]

Solymár központjától DNy-ra, majdnem 2 km-re, a közismert és turistatérképeken jelölt Solymári-ördöglyuk közelében, annak főbejárata alatt lévő és már nem működő nagy kőbánya oldalában van a Solymári kőfejtő 1. sz. barlangja. A Budai Tájvédelmi Körzetben helyezkedik el. A kőfejtő bejáratához aránylag közel, a kőfejtő ÉK-i peremén, a bauxitos törmeléklejtő felső részén megjelenő sziklakibukkanásban, 327 m tszf. magasságban található a Solymári kőfejtő 1. sz. barlangjának bejárata. Az 1,9 m széles és 0,9 m magas bejárat természetes jellegű, vízszintes tengelyirányú és háromszög, valamint szabálytalan alakú.

A könnyű sétával, majd nehéz, meredek terepen elérhető barlang felső triász dachsteini mészkőben keletkezett. A szabadon megtekinthető barlang könnyen járható. A barlang térformája sziklaodú jellegű. Vízszintes a lejtésviszonya és jellemző szelvénytípusa az ellipszis. Gömbfülke, vetőtükör és breccsazóna látható a barlangban.

A gömbfülkeszerű barlangban kevés az ásványképződmény, csak jellegtelen, korrodált kalcitkérgek, borsóköves, montmilchesedett, földes, színtelen cseppkőbekérgezések figyelhetők meg. Nagyon töredezett a kőzetváza. A bejárat mellett kívülről vetőkarcos törési sík helyezkedik el, amely miatt a barlang kialakulásának megalapozásában valószínűleg nagy szerepe volt a tektonikának. Később megváltoztatta a kifagyásos kőzetaprózódás. A kifagyásos, aprózódásos folyamatok miatt a barlang alját részben kőzettörmelék, részben agyagos (kisebb mértékben humuszos) kitöltőanyag fedi. Minden bizonnyal korróziós, oldódásos folyamatok voltak a fő üregkialakító tényezők a barlang keletkezésének fő szakaszában. A barlang valószínűleg egy régi és nagyobb barlang roncsa, maradványrésze.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Az 1958-ban kiadott Budapest természeti képe című könyvben meg van említve, hogy Jablonkay Pálnak az 1935-ben kiadott könyvében szó van arról, hogy a Solymári-kőfülke nyílásával azonos szintben, a kőfejtő falában még 6–8 másik nyílás is látszik. Láng Sándor szerint ezeket azóta lefejtették és más pontokon figyelhetők meg a karsztos járatok nyílásai. Jablonkay Pál a kőfejtő falában lévő nyílások alapján úgy gondolta, hogy régen itt polje volt. Láng Sándor szerint ez lehetetlen a felszínformák alapján.

Az 1976-ban befejezett és Bertalan Károly által írt kéziratban az olvasható, hogy a solymári kőfejtő hévforrás kürtői a Budai-hegyekben lévő Solymáron, a Sziklás-hegyen találhatók. Ezek a Solymári-ördöglyuk alatti kőfejtőben helyezkednek el. A bánya művelésével fedezték fel a hévforráskürtőket. A kéziratnak a hévforráskürtőkre vonatkozó része két irodalmi mű alapján lett írva. Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Budai-hegység barlangjai között a Solymári-kőfejtő hévforrás kürtői összefoglaló név. A listához kapcsolódóan a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen látható ezeknek az üregeknek a földrajzi elhelyezkedése.

2004. július 19-én Gazda Attila szerkesztette meg a Solymári kőfejtő 1.sz. barlangja (Solymár, 4773-as barlangkataszteri egység) 1:100 méretarányú alaprajz térképét, hosszmetszet térképét és keresztmetszetét, amelyek elkészítéséhez Gazda Attila mérte fel a barlangot. 2004. augusztus 16-án Gazda Attila írta meg a barlang nyilvántartólapját az Országos Barlangnyilvántartás számára. A nyilvántartólapon az van írva, hogy a Solymári kőfejtő 1.sz. barlangja a Pest megyében lévő Solymáron, a Budai-hegységben, a 4773-as barlangkataszteri területen helyezkedik el. Kőfejtőben, sziklakibúvásban, 327 m tszf. magasságban van a barlang bejárata. A részletesen felmért barlang 2,6 m hosszú, 2,6 m vízszintes kiterjedésű, 1,4 m függőleges kiterjedésű, 1 m magas és 0,4 m mély. A kis mértékben megváltoztatott barlang ásványkiválásai gyakorlatilag épek. Aljzata taposott, mélyített.

2004. augusztus 25-én Egri Csaba készítette el a barlang fénykép-dokumentációját az Országos Barlangnyilvántartás számára.

Irodalom[szerkesztés]

  • Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.) (Nincs benne a barlang név szerint említve.)
  • Gazda Attila: Solymári kőfejtő 1. sz. barlangja nyilvántartólap. Kézirat, 2004. augusztus 16. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
  • Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 277., 293. old. (Nincs benne a barlang név szerint említve.)
  • Láng Sándor: Budapest és környékének geomorfológiája. In: Pécsi MártonMarosi Sándor – Szilárd Jenő (szerk.): Budapest természeti képe. Budapest, 1958. 215. old. (Nincs benne a barlang név szerint említve.)
  • Pápa Miklós: Budai-hegység útikalauz. Budapest, Sport, 1966. (Bertalan Károlynak az 1976-ban befejezett kézirata említi, hogy a könyvben szó van a solymári kőfejtő hévforrás kürtőiről, de a könyv nem említi őket.)

További irodalom[szerkesztés]

  • Bertalan Károly: Magyarország barlangkatasztere. Kézirat. Veszprém, Budapest. 1932–1974.
  • Jablonkay Pál: Solymár földrajza. (Bölcsészdoktori értekezés.) Budapest, 1935.

További információk[szerkesztés]