Királylaki-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Királylaki-barlang
A barlang tárójának a bejárata
A barlang tárójának a bejárata
Hossz380 m
Mélység34 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés34 m
Tengerszint feletti magasság278 m
Ország Magyarország
Település Budapest
Földrajzi táj Budai-hegység
Típus ?
Barlangkataszteri szám 4763-39
Elhelyezkedése
Királylaki-barlang (Magyarország)
Királylaki-barlang
Királylaki-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 33′ 11″, k. h. 19° 00′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 11″, k. h. 19° 00′ 38″
A Wikimédia Commons tartalmaz Királylaki-barlang témájú médiaállományokat.

A Királylaki-barlang a Budai-hegységnek a leghosszabb, Magyarországnak a harmadik leghosszabb olyan barlangja, amely dolomitban alakult ki. Megkülönböztetetten védett barlang.

Leírás[szerkesztés]

A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, Budapest III. kerületében, a Tábor-hegy oldalában, a Királylaki útnál, egy lakópark és a természetvédelmi terület határán található, régi, stratégiai gáztározó alagútjából, körülbelül 100 méterre a gáztározó bejáratától van a bejárata. Az alagút bejárata és a barlang bejárata le van zárva.

Tűzköves, triász dolomitban, ferde, tektonikus sík mentén alakult ki. A dolomit a tektonikus törések találkozásánál annyira összemorzsolódott, hogy a leszivárgó vizek korrodáló hatására a repedések sziklaüreggé tágultak. A porladó dolomitban a nagyobb termek mellett jellemzőek a keskeny hasadékok. A barlangban nagy mennyiségben találhatók hévizes eredetű cseppkőképződmények. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével, kutatási céllal, kutatócsoporttal, tiszta ruhában és elektromos lámpa használatával látogatható.

Előfordul az irodalmában Királylaki-táró-barlangja (Fazekas 2013) és Óbudai-gáztározó barlangja (Slíz 2014) néven is.

Történet[szerkesztés]

Az egykor az Óbudai Gázgyár tulajdonában lévő területen kiépített, régi, stratégiai gáztározóból nyíló, természetes eredetű barlangról, amit Szenthe István fedezett fel, 2011 tavaszán érkezett bejelentés a VM Barlangtani és Földtani Osztályára. Ezután a Barlangtani és Földtani Osztály helyszínelte és nyilvántartásba vette. A feltárást 2011. november 24-én kezdte az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület. 2012-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint. 2013-tól a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található barlang az igazgatóság hozzájárulásával látogatható.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]