Szentendrei út

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szentendrei út
A Flórián téri felüljáró, ahol az út kezdődik (alatta a Fürdőmúzeum található)
A Flórián téri felüljáró, ahol az út kezdődik (alatta a Fürdőmúzeum található)
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Budapest, III. kerület
Városrész Aquincum, Csillaghegy, Filatorigát, Kaszásdűlő, Mocsárosdűlő, Óbuda, Rómaifürdő
Névadó Szentendre
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Szentendrei út (Budapest)
Szentendrei út
Szentendrei út
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 34′ 06″, k. h. 19° 02′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 06″, k. h. 19° 02′ 56″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentendrei út témájú médiaállományokat.

A Szentendrei út egy több kilométer hosszú sugárút Budapest III. kerületében. Az út Budapest határáig a 11-es főút része. A Flórián tértől egészen Békásmegyerig viseli az út nevét.

Nyomvonala[szerkesztés]

A Szentendrei út vége Csillaghegy és Békásmegyer határán (a HÉV-síneken túl már Vasút sor a közterület neve)

A Szentendrei út Budapest III. kerületének és egyben Észak-Budának az egyik legfontosabb és legforgalmasabb észak-déli irányú útja, a 11-es főút budapesti szakaszának egyik szelete. Számozása az óbudai Flórián tértől, az autópálya-csomópont szerű felüljárórendszer északi végétől indul. Az út itt a legszélesebb, irányonként négy sávos egészen a Bogdáni úti kereszteződésig, ahonnan irányonként három sávossá szűkül. Eredetileg itt keresztezte a szentendrei HÉV nyomvonalát kezdetben egy szintben, majd egy 1968-ban átadott irányonként egy sávos felüljárón az út, ez azonban a gépjárműforgalom miatt hamar szűkössé vált. 1978-ban készült el a kaszásdűlői lakótelep déli végénél a ma is használatos irányonként három sávos felüljáró, amihez a HÉV nyomvonalát is hozzáigazították. Innentől kezdve a Szentendrei út és a HÉV nyomvonala teljesen párhuzamos egymással.

Csillaghegy városrészbe érkezve a későbbi 11-es főút nyomvonala és a Szentendrei út nyomvonala elválnak egymástól. A főút Batthyány utca néven megy tovább, míg a Szentendrei út elkanyarodik a dombok felé a HÉV-et követve. Az út innentől irányonként egy sávos főúttá szűkül és egészen a HÉV szintbeli kereszteződéséig tart, aminek Békásmegyer felőli oldalától Vasút sor és Ország út néven folytatódik tovább.

Története[szerkesztés]

Fejlődéstörténete szervesen összefügg a Szentendrei HÉV, Óbuda központja és a Kaszásdűlői lakótelep kiépülésével. 1955-ben megindult az 5-ös villamos a Flórián tér és a Vörösvári út között. 1974-ben megszűnt. Pályáját üzemi menetekre 1981-ig még használták.

1948-ban megnyílt a Miklós utcai buszvégállomás, ahonnan először a 6-os, majd 1965-től a 86-os buszjárat indult a Belváros felé. 1950-ben átadták a keskeny Árpád hidat, amin az innen induló 55-ös busz kelt át.

A 2003 novemberében megnyílt Auchan áruház helyén 1964-ben kezdett el termelni a főváros első házgyára.[1] A Flórián tér környékén a "földszintes" Óbuda elhanyagolt házainak lebontása után, 1968-1976 között épült fel panelházakból a lakótelep.[2] Közöttük helyet hagytak a majdani széles sugárút számára.

Az 1970-es évek elején a Pók utca és a Czetz János köz között készült el a jelenlegi útpálya. Az évtized végén a HÉV két kis sugarú ívből álló Bogdáni úti szakaszának kiváltására nyomvonal-korrekciót végeztek. Az Aranyhegyi-patak felhagyott dunai torkolata helyén 1978 decemberében elkészült[3] nagy sugarú, hosszú ívekkel kialakított új nyomvonalon létesítették a mai Filatorigát megállóhelyet, továbbá megszüntették a Benedek Elek utca megállóhelyet, helyette épült meg a mai Kaszásdűlő megállóhely a Köles utcai útátjárónál.[4]

A párhuzamos Szentendrei út is ekkor szélesedett ki a mai formájára: Az eredetileg 1968-ban irányonként egy sávosra megépült korábbi Bogdáni úti felüljárón átvezetett sugárút a HÉV pályáját a Filatorigát állomás után keresztező, új Mozaik utcai felüljárón már irányonként három sávos kapacitású lett.[5] [6] Az 1888-ban megnyitott Filatorigát állomást az új nyomvonal elkerülte és ekkortól már csak üzemi, illetve teherpályaudvarként üzemelt, egészen az 1990-es évekbeli megszüntetéséig. A hajdani állomás területén barkácsáruház épült. A régi felvételi épület a mai napig áll.

Az Árpád híd kiszélesítéséhez kapcsolódóan a Flórián tér többszintes csomóponttá átépítése 1980-1984 között tartott. A munkák során ügyeltek rá, hogy a megelőző régészeti feltárások során előkerült római kori emlékek közül a lehető legtöbbet őrizzék meg eredeti formájában. (Például a Fürdőmúzeum és az Aquincumi vízvezeték.) A Szentendrei út a Pók utca és a Flórián tér között ekkoriban érte el a jelenlegi szélességét. 1982 októberében adták át a Bogdáni út új buszvégállomást. Ezzel egy időben megszűnt a korábbi, a Miklós utcai terminál. Helyén ma a Kerényi Grácia park található.

Az út mentén 1981-1986 között tartott a Kaszásdűlői és 1984-1990 között a Pók utcai lakótelep építése.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 64 millió köbméter - Dunai Szigetek blog, 2020.11.19.
  2. Branczik Márta - Minden az Árpád híd megnyitásával kezdődött / Óbuda központjának kialakulása az 1960-as években - Óbudai anziksz, 2016
  3. Várnagy Zoltán, Lovász István: A budapesti helyiérdekű vasutak története 1887–1987. Budapest: Budapesti Közlekedési Vállalat. 1987.  
  4. Miről mesél az Aranyhegyi-patak régi torkolata? - Dunai Szigetek blog, 2021.05.23.
  5. Gáll Imre, Kovács József, dr. Tóth Ernő - Pest megyei és Budapesti hídak (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 936-04-8919-8 (Hungaricana online archivum)
  6. Varga Ákos Endre - A Bogdáni úti HÉV szakasz (hampage.hu)
  7. Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. ISBN 963-05-6411-4  

Források[szerkesztés]

  • Kira.gov.hu