Szentendrei út

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szentendrei út
A Flórián téri felüljáró, ahol az út kezdődik (alatta a Fürdőmúzeum található)
A Flórián téri felüljáró, ahol az út kezdődik (alatta a Fürdőmúzeum található)
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Budapest, III. kerület
Városrész Aquincum, Csillaghegy, Filatorigát, Kaszásdűlő, Mocsárosdűlő, Óbuda, Rómaifürdő
Földrajzi adatok
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentendrei út témájú médiaállományokat.

A Szentendrei út egy több kilométer hosszú sugárút Budapest III. kerületében. Az út Budapest határáig a 11-es főút része. A Flórián tértől egészen Békásmegyerig viseli az út nevét.

Nyomvonala[szerkesztés]

A Szentendrei út vége Csillaghegynél (a síneken túl már Vasút sor)

A Szentendrei út Budapest III. kerületének és egyben Észak-Budának az egyik legfontosabb és legforgalmasabb észak-déli irányú útja, a 11-es főút budapesti szakaszának egyik szelete. Számozása az óbudai Flórián tértől, az autópálya-csomópont szerű felüljárórendszer északi végétől indul. Az út itt a legszélesebb, irányonként négy sávos egészen a Bogdáni úti kereszteződésig, ahonnan irányonként három sávossá szűkül. Eredetileg itt keresztezte a szentendrei HÉV nyomvonalát kezdetben egy szintben, majd egy 1968-ban átadott irányonként sávos felüljárón az út, ez azonban a gépjárműforgalom miatt hamar szűkössé vált. 1978-ban készült el a kaszásdűlői lakótelep déli végénél a ma is használatos irányonként három sávos felüljáró, amihez a HÉV nyomvonalát is hozzáigazították. Innentől kezdve a Szentendrei út és a HÉV nyomvonala teljesen párhuzamos egymással.

Csillaghegy városrészbe érkezve a későbbi 11-es főút nyomvonala és a Szentendrei út nyomvonala elválnak egymástól. A főút Batthyány utca néven megy tovább, míg a Szentendrei út elkanyarodik a dombok felé a HÉV-et követve. Az út innentől irányonként sávos főúttá szűkül és egészen a HÉV szintbeli kereszteződéséig tart, aminek Békásmegyer felőli oldalától Vasút sor néven folytatódik tovább.

Története[szerkesztés]

Fejlődéstörténete szervesen összefügg a Szentendrei HÉV, Óbuda központja és a Kaszásdűlői lakótelep kiépülésével. 1955-ben megindult az 5-ös villamos a Flórián tér és a Vörösvári út között. 1974-ben megszűnt. Pályáját üzemi menetekre 1981-ig még használták.

1948-ban megnyílt a Miklós utcai buszvégállomás, ahonnan először a 6-os, majd 1965-től a 86-os buszjárat indult a Belváros felé. 1950-ben átadták a keskeny Árpád hidat, amin az innen induló 55-ös busz kelt át.

A mai Auchan áruház helyén 1964-ben kezdett el termelni a főváros első házgyára.[1] A Flórián tér környékén a "földszintes" Óbuda elhanyagolt házainak lebontása után, 1968-1976 között épült fel panelházakból a lakótelep.[2] Közöttük helyet hagytak a majdani széles sugárút számára.

Az 1970-es évek elején a Pók utca és a Czetz János utca között készült el a jelenlegi útpálya. Az évtized végén a HÉV két kis sugarú ívből álló Bogdáni úti szakaszának kiváltására nyomvonal-korrekciót végeztek. Az Aranyhegyi-patak felhagyott dunai torkolata helyén 1978 decemberében elkészült[3] nagy sugarú, hosszú ívekkel kialakított új nyomvonalon létesítették a mai Filatorigát megállóhelyet, továbbá megszüntették a Benedek Elek utca megállóhelyet, helyette épült meg a mai Kaszásdűlő megállóhely a Köles utcai útátjárónál.[4]

A párhuzamos Szentendrei út is ekkor szélesedett ki a mai formájára: Az eredetileg 1968-ban irányonként egy sávosra megépült, a Bogdáni úti felüljárón átvezetett sugárút a HÉV pályáját a Filatorigát állomás után keresztező, új Mozaik utcai felüljárón már irányonként három sávos kapacitású lett.[5] Az 1888-ban megnyitott Filatorigát állomást az új nyomvonal elkerülte és ekkortól már csak üzemi, illetve teherpályaudvarként üzemelt, egészen az 1990-es évekbeli megszüntetéséig. A hajdani állomás területén barkácsáruház épült. A régi felvételi épület a mai napig áll.

Az Árpád híd kiszélesítéséhez kapcsolódóan a Flórián tér többszintes csomóponttá átépítése 1980-1984 között tartott. A munkák során ügyeltek rá, hogy a megelőző régészeti feltárások során előkerült római kori emlékek közül a lehető legtöbbet őrizzék meg eredeti formájában. (Például a Fürdőmúzeum és az Aquincumi vízvezeték.) A Szentendrei út a Pók utca és a Flórián tér között ekkoriban érte el a jelenlegi szélességét. 1982 októberében adták át a Bogdáni út új buszvégállomást. Ezzel egy időben megszűnt a korábbi, a Miklós utcai terminál. Helyén ma a Kerényi Grácia park található.

Az út mentén 1981-1986 között tartott a Kaszásdűlői és 1984-1990 között a Pók utcai lakótelep építése.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 64 millió köbméter - Dunai Szigetek blog, 2020.11.19.
  2. Branczik Márta - Minden az Árpád híd megnyitásával kezdődött / Óbuda központjának kialakulása az 1960-as években - Óbudai anziksz, 2016
  3. Várnagy Zoltán, Lovász István: A budapesti helyiérdekű vasutak története 1887–1987. Budapest: Budapesti Közlekedési Vállalat. 1987.  
  4. Miről mesél az Aranyhegyi-patak régi torkolata? - Dunai Szigetek blog, 2021.05.23.
  5. Varga Ákos Endre - A Bogdáni úti HÉV szakasz (hampage.hu)
  6. Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. ISBN 963-05-6411-4  

Források[szerkesztés]

  • Kira.gov.hu