Bécsi út

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bécsi út
17-es és 19-es villamos, Budapest.JPG
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Budapest, II. kerület, III. kerület,
Városrész Újlak, Aranyhegy, Filatorigát, Óbuda, Remetehegy, Solymárvölgy, Táborhegy, Testvérhegy, Törökkő, Ürömhegy
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Bécsi út (Budapest)
Bécsi út
Bécsi út
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 33′ 31″, k. h. 19° 01′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 31″, k. h. 19° 01′ 31″
A Wikimédia Commons tartalmaz Bécsi út témájú médiaállományokat.

A Bécsi út Budapest II. és III. kerületében található, a Zsigmond tértől halad a város közigazgatási határáig. Eredete az ókorig nyúlik vissza és a Nagyszombat utcai kereszteződéstől kezdve a városhatárig máig fontos útvonal, a III. kerület egyik fő ütőere. Számos műemléki védettségű épület (pl újlaki katolikus templom), illetve irodaház (pl. Népszabadság székház) és egyéb épület (pl az Óbudai Egyetem campusa, EuroCenter pláza, stb.) található a nyomvonala mentén.

Feladatát a Nagyszombat utcai kereszteződés és a Zsigmond tér közötti rövid szakaszon a Lajos utca vette át, mivel a Bécsi út itt csupán 2x1 sávos, szélesítésre alkalmatlan.

Története[szerkesztés]

Az út eredete a római időkre nyúlik vissza, a középkorban pedig Óbuda majd Buda Esztergom felé vezető fűútvonala volt. Neve ezért többször is változott: Esztergomi út vagy Nagy út volt, és mivel Solymáron is keresztülvezetett, ezért Solymári útnak is hívták. Valószínűleg része volt az úgynevezett Hosszú utcának is, mint a mai Fő utca és Frankel Leó út folytatása.

A 17-es villamos a „Kolosy tér” megállóban

A középkorban az út mentén terült el egy Bánya vagy Bányaháza nevű falu, valamint Fehéregyháza is. A török idők után Wienerische Landstrassének nevezték, a 19. században Wienerstrasse (jelentése Bécsi út németül) volt a neve. 1862-ben Wiener Peststrassénak hívták, de néhol Poststrasseként szerepelt. 1870-ben kapott magyar nevet, Fő utcának nevezték el az újlaki részt, majd 4 évvel később már ez az utca rész is a Bécsi út nevet kapta.

Az út mentén áll az újlaki római katolikus templom. További jelentősebb épületei a 31. szám alatti egykori Sörház az 1780-as évekből. Emelete erkélyének mellvédjén három Merkur-fej, udvara felől egy fülkében Flórián-szobor áll. 1810 körül átalakították és hozzáépítettek. A hátsó homlokzata klasszicista stílusú az 1840-es évekből. A 44-es számú épület 1780 körül épült földszintes barokk lakóház. Az 56-os számú épület 1782-ben épült, végső formáját 1810 körül nyerte el. Ma luxusétterem működik benne. A 269-es számú épület a régi Radl-féle vendéglő, nagyméretű középkori falakon álló épület.

Az út a Dereglye utcai kereszteződésnél

Szintén az út mentén található a korábbi Budapesti Műszaki Főiskola campusa, ami ma Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar néven az Óbudai Egyetem egyik egysége, a Népszabadság székháza, a Szent Margit Kórház, a Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium, az EuroCenter pláza, az Óbudai temető és mellette az Óbudai izraelita temető, valamint számos egyéb épület, irodaház, lakóház.

Közlekedése[szerkesztés]

A Zsigmond tértől a Nagyszombat utcai kereszteződésig 2x1 sávos, macskaköves út, onnantól pedig 2x2 sávos, középen villamospályával a Vörösvári úti kereszteződésig, majd az Óbudai temető mellett haladva újra 2x1 sávossá válik. A városhatártól Külső Bécsi út néven folytatódik tovább.

Az úton számos tömegközlekedési járat halad, igaz egyik sem végig, hanem csak bizonyos szakaszain. A 17-es, a 19-es és a 41-es villamos a Zsigmond tértől a Vörösvári úti kereszteződésig végig a Bécsi út mentén halad. A 960-as busz a Nagyszombat utcai, míg a 160-as, a 260-as és a 260A busz a Váradi utcai kereszteződéstől az Óbudai temetőig halad rajta. A Vörösvári úti kereszteződéstől egy rövidebb szakaszon a 118-as, a városhatárig pedig a 218-as busz (Solymárig megy) is érinti.

Ajánlott irodalom[szerkesztés]

Garády Sándor: Budapest Székesfőváros területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése (Budapest Régiségei, XIII., 1943.)

Források[szerkesztés]

Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 122. o. ISBN 963-05-6410-6