Bécsi út

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bécsi út
17-es és 19-es villamos, Budapest.JPG
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Budapest, II. kerület, III. kerület,
Városrész Újlak, Aranyhegy, Filatorigát, Óbuda, Remetehegy, Solymárvölgy, Táborhegy, Testvérhegy, Törökkő, Ürömhegy
Névadó Bécs
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Bécsi út (Budapest)
Bécsi út
Bécsi út
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 33′ 31″, k. h. 19° 01′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 31″, k. h. 19° 01′ 31″
A Wikimédia Commons tartalmaz Bécsi út témájú médiaállományokat.
Az 1756-ban épült újlaki Sarlós Boldogasszony-templom az út mentén

A Bécsi út Budapest II. és III. kerületében található, a Zsigmond tértől halad a város közigazgatási határáig. (A Zsigmond tértől befelé a Frankel Leó út köti össze a Bem térrel.) A Vörösvári út csatlakozásától a városhatárig a 10-es főút budapesti szakaszát képezi, folytatása a főút a pilisi települések felé. Eredete az ókorig nyúlik vissza, és a Nagyszombat utcai kereszteződéstől kezdve a városhatárig máig fontos útvonal, a III. kerület egyik fő ütőere. Számos műemléki védettségű épület (pl. újlaki katolikus templom, Kolosy tér környéke), illetve irodaházak, oktatási intézmények található a nyomvonala mentén.

Feladatát a Nagyszombat utcai kereszteződés és a Zsigmond tér közötti rövid szakaszon a Lajos utca vette át. Itt a gyakori követésű villamos forgalom a jelentősebb.

Története[szerkesztés]

Az út eredete a római időkre nyúlik vissza, a középkorban pedig Óbuda, majd Buda Esztergom felé vezető fűútvonala volt. Neve ezért többször is változott: Esztergomi út vagy Nagy út volt, és mivel Solymáron is keresztülvezetett, ezért Solymári útnak is hívták. Valószínűleg része volt az úgynevezett Hosszú utcának is, mint a mai Fő utca és Frankel Leó út folytatása.

A 17-es villamos a Kolosy téri megállóban 2012-ben

A középkorban az út mentén terült el egy Bánya vagy Bányaháza nevű falu, valamint Fehéregyháza is. A török idők után Wienerische Landstrassének nevezték, a 19. században Wienerstrasse (jelentése Bécsi út németül) volt a neve. 1862-ben Wiener Peststrassénak hívták, de néhol Poststrasseként szerepelt. 1870-ben kapott magyar nevet, Fő utcának nevezték el az újlaki részt, majd négy évvel később már ez az utcarész is a Bécsi út nevet kapta.

Az út mentén (34. sz.) áll az újlaki római katolikus templom. További jelentősebb épületei a 31. szám alatti egykori Sörház az 1780-as évekből. Emelete erkélyének mellvédjén három Merkur-fej, udvara felől egy fülkében Szent Flórián-szobor áll. 1810 körül átalakították és hozzáépítettek. A hátsó homlokzata klasszicista stílusú az 1840-es évekből. A 44-es számú épület 1780 körül épült földszintes barokk lakóház. Az 56-os számú épület 1782-ben épült, végső formáját 1810 körül nyerte el. Ma luxusétterem működik benne. A 269-es számú épület a régi Radl-féle vendéglő, nagy méretű középkori falakon álló épület.

A felújítás előtti kátyús bazaltkockakő úttest a Dereglye utcai kereszteződésnél 2012-ben. A térség itt megőrizte földszintes, kisvárosias jellegét.

A Szent Margit Kórház 1897 óta látja el a III. kerületi pácienseket. A Pomázi út sarkánál 1910-ben nyílt meg az Óbudai temető és mellette 1922-ben létesült az Óbudai zsidó temető.

A Bécsi út–Nagyszombat utca–Végvár utca–Doberdó utca által határolt telkeken az úgynevezett „Városi házak” 1926–1928 között épültek.[1]

A kiegyezés és főleg Pest-Buda és Óbuda egyesítése adta az első komolyabb lendületet a főváros fejlődéséhez. Ez jelentős építőanyag igénnyel járt. A Remetehegy keleti lejtőjén két nagy külszíni kőfejtőben kitermelt kiscelli agyagot a Vörösvári út és a Szent Margit kórház közötti téglagyárak helyben dolgozták fel. Északon a Victoria Gőztéglagyár 1867-ben, délen a Újlaki Tégla és Mészégető Rt. pedig 1869 kezdte meg a termelést. (A két üzemet a a Hévízi úton át a Filatorigát teherpályaudvarhoz kapcsolódva vontatóvágány kötötte össze a Szentendrei HÉV és a jobbparti körvasút hálózatával. Ezen járt 1955–1974 között az 5-ös villamos.) A téglagyárak az második világháborút követő államosítás során a Budai Tégla és Cserépipari Vállalat részeként üzemeltek tovább. Az déli gyár 1953-ban, az északi 1973-ban zárt be. Az egykori Victoria Téglagyár helyén 2000-ben nyílt meg az Eurocenter bevásárlóközpont.[2] A hegyoldalban a betemetett hajdani agyagbányákra a csúszásveszély miatt azóta sem nem lehet építkezni.[3]

Az út mentén elsőként az a Óbudai kísérleti lakótelepet húzták fel 1958–1964 között az Újlaki téglagyár és annak munkástelepe helyén, amelyben tesztjelleggel felépítették a korabeli típustervek alapján tömegesen létesíthető társasházakat.[4] [5] [6] A második nagy telep a Váradi utca és Vörösvári út között kapcsolódik az út keleti oldalához: a – néhány kivétellel a – Szentendrei úti házgyár elemeiből 1968–1976 között épült, zömmel tízemeletes panelházakból álló Óbuda-Városközpont.[7] Utolsóként Kaszásdűlőn az Orbán Balázs út és a Bojtár utca közötti Gyógyszergyár utcai lakótelep épült fel 1988–1989 között.

Szintén az út mentén található a korábbi Budapesti Műszaki Főiskola kampusza, ami ma Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar néven az Óbudai Egyetem egyik egysége, a volt Népszabadság székház, a Óbudai Árpád Gimnázium, a Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakgimnázium, valamint számos egyéb épület, irodaház, lakóház.

Közlekedése[szerkesztés]

Közúti[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Az 1970-es évek elején a Pomázi út és a Vörösvári út között készült el. A Vörösvári út és a Nagyszombat utca közötti szakasz pedig 1978–1981 között épült ki a jelenlegi szélességére. Az Aquincumi katonai amfiteátrum déli oldalán a Lajos utcai átkötés is ekkor készült el. A Budai fonódó villamoshálózat vágányhálózatának 2014–2015 között tartó kiépítése során a Margit körúttól a Tímár utcáig teljesen megújult az úttest és a villamospálya.

Jelen[szerkesztés]

A Zsigmond tértől a Nagyszombat utcai kereszteződésig irányonként egy sávos, onnantól pedig irányonként két forgalmi sávos, középen villamospályával a Vörösvári úti kereszteződésig, majd az Óbudai temető után újra irányonként egy sávossá válik. Az esztergomi vasútvonalon 2015-ben megnyílt Aranyvölgy megállóhelynél a régi Bécsi út az Aranyvölgy út folytatása lett. A Kocsis Sándor út torkolata után a megszüntetett szintbeni vasúti átjáró helyett a vasutat felüljárón keresztezve éri el a főváros közigazgatási határánál lévő Ürömi úti körforgalmat a 10-es főút új bevezető szakaszán.

Villamos[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

A Vörösvári úttól befelé az első villamosjárat 1907-ben indult, amely 1910-ben a 7-es számot kapta. 1961-ben megszűnt. Ezt követte a 72-es, ami 1928–1950 között járt. 1945–1971 között fordult vissza a Nagykörút felé a Nagyszombat utca magasságában, a Bokor utcai hurokban a 66-os villamos. 1953–1957 között az 1996-ban bezárt Óbuda kocsiszínnél, utána a Bokor utcában volt a 18-as villamos végállomása. 1961-ben a Margit kórházig, 1962–1971 között ismét az Óbuda kocsiszínig járt. 1971–1972 között a Szentendrei HÉV Bem rakparti kéregvezetésű alagútjának építési munkálatai miatt a Frankel Leó úton a Császárfürdőnél, a Buda-Császárfürdő HÉV-állomás közelében ideiglenes villamos végállomást rendeztek be. (Északról: 11 (Flórián téren át) Óbuda kocsiszín, 17 Margit kórház felé. Délről: 4 Petőfi híd budai hídfő, 18 Kelenföldi pályaudvar, 57 Csörsz utca felé)

A 17-es viszonylat először 1958-ban érintette a Bécsi utat. 1962–1978 között a Szent Margit kórháznál végállomásozott. 1978–1981 között szünetelt. A 11-es villamos megszakításokkal 1906–1981 között érintette a Bécsi utat. A Margit híd budai hídfőjének északi oldalán a Vidra utca előtti szűk hurokvégállomás 1950-ben épült. (Eredetileg a 7-es és a 11-es számára, 1962-től a 2014-es elbontásáig használta a 17-es.)

Jelen[szerkesztés]

A budai fonódó villamoshálózat elkészültét követően a 17-es, a 19-es és a 41-es villamos a Török utcától a Vörösvári úti kereszteződésig végig a Frankel Leó úton és a Bécsi úton halad.

Trolibusz[szerkesztés]

Budapest első trolibuszjárata a 7-es számot viselte. 1933–1944 között ingázott a Vörösvári út és az Óbudai temető között.

Autóbusz[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Az eredetileg a Kálvin tértől a Lánchídon (majd 1972-től csak Batthyányi tértől) a Lajos utca–Nagyszombat utca–Bécsi út–Pomázi út útvonalon át az Óbuda vasútállomásig a 60-as járat 1958–2008 között haladt végig. A Vörösvári útig közlekedő betétjárata, a 60A 1976-ban indult, 1981-től az 1990-es megszűnéséig 60 gyorsjáratra táblázva. A 2008 óta üzemelő 160-as (Békásmegyer felé) és 260-as (Citronella utca felé) buszok 2016 óta csak a Váradi utcáig jönnek be.

Jelen[szerkesztés]

A 960-as busz a Nagyszombat utcai, míg a 160-as, a 260-as a Váradi utcai kereszteződéstől az Óbudai temetőig halad rajta. A Vörösvári úti kereszteződéstől egy rövidebb szakaszon a 118-as, a városhatárig pedig a 218-as busz (Solymárig kimegy) is érinti.

Ajánlott irodalom[szerkesztés]

Garády Sándor: Budapest Székesfőváros területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése (Budapest Régiségei, XIII., 1943)

Források[szerkesztés]

  • Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 122. o. ISBN 963-05-6410-6  

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Városi Házak – Óbuda - Lásd Budapestet! blog, 2014.11.26.
  2. Varga Ákos Endre - A Bécsi úti téglagyárak hűlt helye (hamster.blog.hu, 2021.03.18.)
  3. Kovalóczy György - Miért csúszik a hegy? Archiválva 2016. augusztus 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (Óbuda Hegyvidékiek Egyesülete)
  4. Ongrádi Melinda - A nagy óbudai lakáskísérlet (hg.hu, 2011.10.18.)
  5. Domonkos Csaba - A jövő lakásai / Hatvan éve kezdődött az óbudai kísérleti lakótelep építése (PestBuda.hu, 2019.11.28.)
  6. Sétáljunk az óbudai kísérleti lakótelepen! - fovarosi.blog.hu, 2011.11.26.
  7. Branczik Márta - Minden az Árpád híd megnyitásával kezdődött / Óbuda központjának kialakulása az 1960-as években - Óbudai anziksz, 2016