Szent Péter és Pál-főplébánia-templom (Óbuda)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent Péter és Pál-főplébánia-templom
Budapest Obuda Saint Peter and Paul church.jpg
Elérhetőség
Település Budapest III. kerülete
Cím Budapest III. kerület, Lajos u.168.
Elhelyezkedése
Szent Péter és Pál-főplébánia-templom (Budapest)
Szent Péter és Pál-főplébánia-templom
Szent Péter és Pál-főplébánia-templom
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 32′ 19″, k. h. 19° 02′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 19″, k. h. 19° 02′ 40″
A Szent Péter és Pál-főplébánia-templom weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Péter és Pál-főplébánia-templom témájú médiaállományokat.

A műemlék Szent Péter és Pál-templom Óbuda főplébániájához tartozik. A III. kerületben, a Lajos utcában áll. A III. kerület legnagyobb temploma.

Szent István és Gizella a Képes krónikában

Története[szerkesztés]

A templom helyén és annak közelében több, már elpusztult templom is állt. A XIV. századi Képes krónika szerint az első templomot Szent István király és felesége, boldog Gizella alapította 1015-ben. Más források viszont utódjához, Orseolo Péterhez kötik az alapítást.[1][2]

A mai templom építését Barwick Keresztély Ignác, óbudai plébános és Genszky Simon óbudai bíró kezdeményezte 1735-ben. Az alapkőletétel 1744. június 28-án történt. A templom terveit Paur János György építőmester készítette és ő vezette az építkezést is, ami végül 1749-ben fejeződött be.

Leírása[szerkesztés]

Az egyhajós templom belső tere három boltszakaszból áll, ehhez csatlakozik a belül íves, kívül a nyolcszög három oldalával záruló szentély. A főoltár 1773–74-ben készült vörösmárványból, ennek közepén áll a tanító Krisztus szobra egy szoborfülkében. Kétoldalt Szent Péter és Pál szobra látható.

A főoltártól balra a márványmedencés keresztelőkút és a rokokóba hajló stílusú szószék, jobb oldalon Borromeo Szent Károly képe található. A mellékoltárok Szent Julianna, Szent Anna és a Szent Kereszt tiszteletére vannak szentelve. A templomban áll az ún. Kiscelli oltár is, amely a Kiscelli hegyen lévő trinitárius kolostor templomának főoltára volt és a mariazelli kegyszobor másolatát őrizte.

A templom középtornyos főhomlokzatát háromtagú főpárkány díszíti. A díszes kőfaragású főkapu felett Szent Rozália, a kórusablak melletti fülkékben Szent Sebestyén és Rókus, míg a felső peremen Szent Péter és Pál apostolok szobra látható.

Harangok[szerkesztés]

A 45 méteres toronyban 3 harang lakik:

  • Nagyharang: 812 kg-os, 117 cm alsó átmérőjű, e1 hangú.

Felirata: „KÉSZÜLT A MAGYAROK NAGYASSZONYA TISZTELETÉRE AZ ÓBUDAI KATHOLIKUS HÍVEK KÖZADAKOZÁSÁBÓL 1919.” „ÖNTÖTTE SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTŐ, MAGYARORSZÁG ARANYKOSZORÚS MESTERE BUDAPESTEN 1928.”

Másik oldalon: „MAGYARORSZÁGRÓL, ÉDES HAZÁNKRÓL NE FELEDKEZZÉL EL SZEGÉNY MAGYAROKRÓL!”

Kép: Magyarok Nagyasszonya

  • Középső harang: 325 kg-os, 86 cm alsó átmérőjű, a1 alaphangú.

Felirata: „SZENT PÉTER ÉS PÁL TISZTELETÉRE 250 ÉVES TEMPLOMUNKNAK AZ ÓBUDAI HÍVEK”

A harang felső részén a körbefutó díszt megszakítva olvasható az öntőmester neve: „GOMBOS MIKLÓS”

Másik oldalon: angyalos címer, alatta a felirat: "BUDAPEST, 1996"

  • Lélekharang: 162 kg-os, 67,5 cm alsó átmérőjű, cisz2 hangra hangolták.

Felirata: "SZENT JÓZSEF HALDOKLÓK PÁRTFOGÓJA KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK!" "ÖNTÖTTE SLEZÁK LÁSZLÓ BUDAPESTEN 1928-BAN, NAGYOBBRA ÖNTÖTTE GOMBOS MIKLÓS ŐRBOTTYÁNBAN 1996-BAN."

Másik oldalon: Szent József kép, alatta a felirat: "BUDAPEST-ÓBUDA 1996"

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Garády Sándor: A budai (óbudai) káptalan alapítása, Budapest Székesfőváros Várostörténeti Monográfiái / Tanulmányok Budapest múltjából 7. kötet (1939) (pdf), Budapest Székesfőváros, p. 70-91. o. ISSN 0238-5597 [1939]. Hozzáférés ideje: 2014. június 30. 
  2. Tóth Angelika: A honfoglaló magyarok művészete. sulinet.hu. (Hozzáférés: 2014. június 30.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]