Budapest III. kerülete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Budapest III. kerülete
A városháza
A városháza
Budapest III. kerülete címere
Budapest III. kerülete címere
Budapest III. kerülete zászlaja
Budapest III. kerülete zászlaja
Egyéb elnevezés: Óbuda-Békásmegyer
Közigazgatás
Település Budapest
Városrészek Aranyhegy-Ürömhegy-Péterhegy
Aquincum
Békásmegyer
Csillaghegy
Csúcshegy
Harsánylejtő
Hármashatárhegy
Kaszásdűlő
Mocsárosdűlő
Óbuda
Óbuda hegyvidéke
Óbudaisziget
Rómaifürdő
Solymárvölgy
Újlak (egy része)[1]
Alapítás éve1873. november 17.
Irányítószám 1031 – 1039
Testvérvárosok
Lista
Amstelveen
Polgármester Kiss László (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP)[2]
Népesség
Teljes népesség130 560 fő (2019. jan. 1.)[3] +/-
Rangsorban 2.
Népsűrűség3174 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület39,7 km²
Elhelyezkedése
Budapest III. kerülete (Budapest)
Budapest III. kerülete
Budapest III. kerülete
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 34′, k. h. 19° 02′Koordináták: é. sz. 47° 34′, k. h. 19° 02′
Budapest III. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest III. kerülete témájú médiaállományokat.

Budapest III. kerülete Budapesten a Duna nyugati partján, a budai oldalon fekvő kerület. A kerületi önkormányzat az Óbuda-Békásmegyer nevet használja.

Fekvése[szerkesztés]

Keleten a Duna, Budapest IV. kerülete és a XIII. kerület határolja. Délen és délnyugaton a II. kerület, északnyugaton Solymár és Üröm, északon Budakalász a szomszédai.

Területéhez tartozik az Óbudai-sziget is.

A kerületet domborzati szempontból élesen kettéosztja a Bécsi út – Aranyhegyi út – Dózsa György utca tengely. E vonaltól nyugatra (a temetőt kivéve) a Budai-hegység és a Pilis domborulatai kezdődnek. Keletre viszont sík területet találunk, amelyet a Duna legnagyobb áradásai gátak híján jelentős mértékben elöntenének.

A kerület központja a Flórián tér és a Fő tér körzete, bár (főleg a lakótelepeken) alközpontok is létrejöttek (pl. Csobánka tér, Római tér, Kolosy tér).

Története[szerkesztés]

A III. kerület mai területén több, mára már elpusztult település is volt a történelem során.

Itt helyezkedett el a Római Birodalom idejében az 1. századtól a 4. századig Aquincum, amely fejlett katonai és polgári negyeddel, fürdővel, vízvezetékkel és két amfiteátrummal is rendelkezett. Számos villa tartozott hozzá, és a Óbudai-szigeten a római helytartónak is volt palotája.

A mai Békásmegyer tájékán fekvő, a tatárjáráskor elnéptelenedett középkori falu az 1212-ben az Óbudával határos Pócsernik volt, amelyet 1326-ban neveztek át Póföldének.[4]

Pazándok a Rómaifürdő mellett fekvő középkori falu volt. A pazándoki szőlőhegyen 1378-ban egy pesti polgár szerepel birtokosként, de a terület valójában nemigen volt alkalmas szőlőművelésre, inkább Duna-menti mocsaras rétek és legelők voltak itt. Emiatt a település hamar pusztává vált, és faluként utoljára 1347-ben említik. A 18. századi mezővárost – az 1738–39-es pestisjárvány áldozatainak pótlására – nagyobbrészt betelepített dunai svábok lakták, akik jelentős része szőlőműveléssel foglalkozott. Egy Dél-Németországból származó család leszármazottja, Harrer Pál lett az önálló Óbuda első és egyetlen polgármestere 1872–73-ban. Pest, Buda és Óbuda egyesítését követően elöljáróként állt a városrész élén.

A Szentendrei úton a mai Auchan áruház helyén 1964-ben kezdett el termelni a főváros első házgyára.[5] A szocialista városfejlesztési koncepció nyomán, 1968-1975 között tartott Óbuda központjában, 1971-1983 között Békásmegyeren a két nagy panelházas lakótelep kialakítása, amely mindkét városrész arculatát alapjaiban változtatta meg. A nyolcvanas években a Pók utcában és a Kaszásdűlőn is épültek telepek. 1977-től Kiss Imre tanácselnök vezette a városrészt 1990 júniusáig. (Néhány hónappal a tanácsok megszűnését megelőzően nyugdíjba vonult.)[6]

A kerület polgármestere 1990 és 2006 között Tarlós István volt, akit első ízben az SZDSZ színeiben, 1994-ben, 1998-ban és 2002-ben pedig függetlenként választottak meg. A 2006-ban főpolgármester-jelöltként induló Tarlós utódja Bús Balázs (FideszKDNP) lett. Bús 2019-ben megbukott, a baloldali összefogás jelöltje, Kiss László lett a kerület vezetője.

A Fővárosi Közgyűlés 2012. december 12-én kelt városrészeket rendező határozatában jelentősen átalakította a kerület ilyetén felosztását;[1][7] megszűnt Mátyáshegy, Remetehegy, Táborhegy, Testvérhegy, Ürömhegy és Törökkő, lett helyettük Aranyhegy-Ürömhegy-Péterhegy, illetve Óbuda hegyvidéke, valamint megszűnt Filatorigát városrészi mivolta is. Egy nagymértékű ingatlanberuházás nyomán egy új városrész is született a Csúcshegy és a Testvérhegy között; Harsánylejtő, ami korábban teljesen beépítetlen volt. Ezeken kívül szinte az összes városrész kiterjedése megváltozott.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Polgármester Párt Időszak Források
Tarlós István SZDSZ 1990–2006 [8][9][10][11]
független
Bús Balázs Fidesz 2006–2019 [12][13][14]
Kiss László MSZP 2019– [2]
DK

Képviselő-testület[szerkesztés]

A képviselő-testület jelenlegi összetétele:

Párt Mandátumok Jelenlegi képviselő-testület Források
  MomentumDKMSZPPMLMP 17 P                                 [15]
  Bús Balázs Óbudáért–FideszKDNP 6                                  

Ipar[szerkesztés]

Kultúra[szerkesztés]

Iskolák[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

Lakosságszám[16]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 17 600 —    
1880 19 350 0,95%
1890 22 040 1,30%
1900 29 746 3,00%
1910 44 371 4,00%
1920 46 865 0,55%
1930 58 929 2,29%
1941 68 698 1,39%
1949 66 365 −0,43%
1960 77 566 1,42%
1970 80 381 0,36%
1980 122 423 4,21%
1990 149 028 1,97%
2001 131 605 −1,13%
2011 126 478 −0,40%
2018 130 877 0,49%
2019 125 992 −3,80%

A 2011-es népszámlálás alapján a kerületnek 126 478 lakosa volt. A lakosságszám az 1990-es népszámláláson érte el a csúcsot, 149 028 főt, azóta folyamatosan csökken. 2011-ben a népsűrűség 3186 fő/km² volt.[17][18]

A kerületben a 15 év alattiak aránya 13,1%, az időskorúaké 18,4%.

A lakosság 2,5%-a külföldi állampolgár.

Népcsoportok[szerkesztés]

Jelentős nemzetiségi csoportok[19]
Nemzetiség Népesség (2011)
 Németország 2 240
 Románia 485
 Oroszország 476
 Szlovákia 266
 Lengyelország 241

2001-ben a város lakossága 131 605 fő volt, 120 589 fő (97,40%) magyar, 1366 fő (1,10%) német, 343 fő (0,28%) cigány, 160 fő (0,13%) román, nemzetiségűnek vallotta magát.[20]

2011-ben a város lakossága 126 478 fő volt, 106 212 fő (85,80%) magyar, 2240 fő (1,81%) német, 708 fő (0,57%) cigány, 485 fő (0,39%) román, 476 fő (0,38%) orosz nemzetiségűnek vallotta magát.[21]

Közlekedés[szerkesztés]

Nappali buszjáratok[szerkesztés]

Jelzés Végállomások
9 Óbuda, Bogdáni út – Kőbánya alsó vasútállomás
29 Szentlélek tér H – Hüvösvölgy
34 Göncz Árpád városközpont M – Békásmegyer, Újmegyeri tér
65 Kolosy tér – Szépvölgyi dűlő
65A Kolosy tér – Fenyőgyöngye
106 Göncz Árpád városközpont M – Római úti lakótelep, Varsa utca
109 Óbuda, Bogdáni út – Batthyány tér M+H
111 Óbuda, Bogdáni út – Batthyány tér M+H
118 Szentlélek tér H – Óbuda autóbuszgarázs
134 Szentlélek tér H – Békásmegyer, Újmegyeri tér
137 Szentlélek tér H – Máramaros út
160 Békásmegyer H – Óbudai rendelőintézet
204 Rákospalota, Kossuth utca – Békásmegyer, Újmegyeri tér
218 Szentlélek tér H – Solymár, Auchan áruház
219 Szentlélek tér H – Ürömhegyi út / Jutas utca
226 Nyugati pályaudvar M – Óbuda-sziget
237 Szentlélek tér H – Jablonka út
243 Békásmegyer H - Pince köz (Körforgalom)
260 Citronella utca – Óbudai rendelőintézet
296 Újpalota, Szentmihályi út – Békásmegyer, Újmegyeri tér

Éjszakai buszjáratok[szerkesztés]

Jelzés Végállomások
901 Bécsi út / Vörösvári út – Kelenföld vasútállomás M
918 Kelenföld vasútállomás M – Óbudai autóbuszgarázs
923 Békásmegyer H – Délpesti autóbuszgarázs
934 Nyugati pályaudvar M – Békásmegyer H
937 Bécsi út / Vörösvári út – Táborhegy
943 (Óbuda autóbuszgarázs –) Békásmegyer H – Szentendre H
960 Móricz Zsigmond körtér M – Békásmegyer, Újmegyeri tér

Villamosjárat[szerkesztés]

Jelzés Végállomások
1 Kelenföld vasútállomás M – Bécsi út / Vörösvári út
1M Bécsi út / Vörösvári út – Népliget M
17 Bécsi út / Vörösvári út – Savoya Park
19 Bécsi út / Vörösvári út – Kelenföld vasútállomás M
41 Bécsi út / Vörösvári út – Kamaraerdei Ifjúsági Park

HÉV[szerkesztés]

Logó Név Honnan Hová Hossz Megállók Menetidő
Budapest H5 HÉV.svg H5-ös HÉV Batthyány tér Szentendre 20,9 km 17 db 40 perc
Békásmegyer 10,9 km 11 db 21 perc

Kerületi média[szerkesztés]

Sport[szerkesztés]

Díszpolgárok[szerkesztés]

- Csukás István (1936-2020) Magyar író, költő.

- Soltész Ágota (1949-) Magyar gyors úszó bajnok.

Az „Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Díszpolgára” címet a kerület képviselő-testülete 1991-ben alapította a kerület fejlődése, gyarapodása és hírnevének öregbítése érdekében végzett kiemelkedő tevékenység elismeréseként, az Önkormányzat tiszteletének és hálájának kifejezéseként.

A díszpolgári címmel oklevél, egy 42,5 mm átmérőjű aranyozott ezüst érme, valamint anyagi elismerés jár. A kitüntetett jogosult a díszpolgári cím használatára, nevét felveszik a díszpolgárok jegyzékébe, meghívják az önkormányzat ünnepségeire, ingyenesen látogathatja az önkormányzat közművelődési és sport intézményeit, halála esetén pedig az Önkormányzat saját halottjának tekinti. A cím posztumusz is adható. A címre méltatlanná vált személyektől a cím visszavonható.[22]

A polgármesteri hivatal a Fő téren

Testvérvárosai:

Fontosabb közterületek[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b 94/2012. (XII. 27.) Fővárosi Közgyűlési rendelet, Budapest, 2012. december 12.
  2. a b Budapest III. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 2.)
  3. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14. (Hozzáférés: 2019. október 17.)
  4. Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 327. o. ISBN 963-05-6411-4  
  5. https://dunaiszigetek.blogspot.com/2020/11/64-millio-kobmeter.html
  6. Tanácsi és pártarchontológia: Kiss Imre • tanácselnök. archives.hungaricana.hu. Budapest: Budapest Főváros Levéltára (2005) (Hozzáférés: 2017. máj. 6.) arch „Kinevezés dátuma: 1977.12.20.; Felmentés dátuma: 1990.06.12.; Távozás oka: nyugalomba vonult”
  7. a régi városrészeket a Fővárosi Tanács 1990. (IX. 30.) 149/a. számú határozata állapította meg.
  8. Budapest III. kerületi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. Budapest III. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  10. Budapest III. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  11. Budapest III. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  12. Budapest III. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  13. Budapest III. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  14. Budapest III. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  15. BUDAPEST III.ker. települési választás eredményei. (Hozzáférés: 2020. június 3.)
  16. Lakossági számadatok 2012-2016. Belügyminisztérium. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
  17. http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01
  18. http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/06/01/data/tabhun/3/load01_7_0-3.html
  19. Népszámlálás kisebbségiek 2011. Magyarország. (Hozzáférés: 2011. január 1.)
  20. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  21. [1]
  22. 39/2007. (VI. 29.) sz. önkormányzati rendelet. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, 2007. június 29. [2013. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 8.)

Források[szerkesztés]

  • obuda.hu. Óbuda-Békásmegyer hivatalos honlapja. (Hozzáférés: 2011. december 8.)
  • Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]