Fő tér (Óbuda)
| Fő tér | |
 | |
| Fő tér, jobbra a Városháza | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Budapest III. kerülete (1873–) |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
 Fő tér
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 32′ 29″, k. h. 19° 02′ 35″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 29″, k. h. 19° 02′ 35″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fő tér témájú médiaállományokat. | |
A Fő tér Budapest III. kerületében a történelmi Óbuda városrész egykori központja volt, majd Budapest megalakulásával a III. kerület központja lett. Közlekedési jelentőségét a 21. századra ugyan teljesen elvesztette, de kulturális értelemben a kerület egyik legfontosabb helyszíne maradt.
Története[szerkesztés]
A törökök kiűzése (1686) után újjáépült város első központja még az 1749-re felépült Szent Péter és Pál-főplébánia-templom előtti terület volt (mivel vélhetően a hódoltság alatt is itt volt). Ide épült az első községháza, az első iskola, katolikus mellett az óbudai református templom, az óbudai zsinagóga, a piac, a kocsma és a temető is.
A mai Fő tér és Szentlélek tér területe ekkor még beépítetlen volt, ott legfeljebb csak romok voltak a török háborúkból, mígnem az 1730-as évektől kezdve a környéket birtokló Zichy család fogott ott építkezésbe. A majorház után az 1750-es években készült el az óbudai Zichy-kastély, amivel a hatalmi központ áthelyeződött a kastély fő épületével pontosan szemben található mai Fő tér területére. A Zichy család itt állíttatta fel 1763-ban a Bebo Károly tervezte Szent Flórián-szoborcsoportot, amit 1819-ben helyeztek át a mai Flórián térre. Ezzel párhuzamban a kastély déli végénél pedig kialakult a mai Szentlélek tér elődje.
1766-ban az óbudai uradalom teljes egészében visszakerült a kincstárhoz. Ekkor lett a mai Fő téren szállása a prefektusnak (a mai Fő tér 4. szám alatt). 1780-ban a frissen ide került Katonai Ruházati Bizottság kezdeményezésére a piac is átkerült ide. A városháza csak jóval később, 1834-ben költözött át, a mai városháza helyén állt egyemeletes klasszicista stílusú épületbe. A tér neve ekkor lett Rathhaus Platz (Városháza tér), majd Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesülése után Stadthaus Platz, hogy megkülönböztessék a budai és a pesti Rathaus Platztól. A városháza épületét a 20. század elején építették át, a ma is látható épület 1906-ban készült el és máig is polgármesteri hivatalként funkcionál. A téren ekkoriban kereskedések, kávéházak is nyíltak.
A szocializmus panelépítési láza csupán a Fő térre (illetve a Szentlélek térre) nyíló épületeket hagyta érintetlenül, illetve pár ezekhez kapcsolódó épületet, közvetlenül mögöttük a tér és a Szentendrei út közt pedig 1972-re elkészült a gigantikus Flórián téri lakótelep itteni szelete (Óbuda-Városközpont).
A tér közösségi közlekedési szempontból is sokáig központi szerepet töltött be. 1869-ben készült el és nyitott meg az óbudai lóvasút a Fő tér és a Lánchíd között, amit 1896-ban villamosítottak. Ezután egy időben az egykori 5-ös, 7-es, 9-es és 11-es villamosok végállomása volt itt. A villamosközlekedés az Árpád híd 1950-es átadásáig üzemelt, amikorra a legtöbb járatot már átszervezték vagy megszüntették, ekkor pedig végleg felszámolták, és később a síneket is felszedték. Ezzel párhuzamosan a buszközlekedés 1972-ben szomszédos Szentlélek térre terelődött át. Manapság a Fő térnek már nincs semmilyen közvetlen tömegközlekedési kapcsolata.
Idővel a gépjárműforgalmat is korlátozták, sétatérré alakult át. Az 1990-es évek óta már csak behajtási engedéllyel lehet rajta közlekedni. A "földszintes" Óbuda történelmi központjának emlékét őrző téren egyre gyakoribbá, majd rendszeressé váltak és az egész évre szétszóródtak a különböző kulturális fesztiválok és egyéb szabadtéri közösségi rendezvények.
Források[szerkesztés]
- Óbuda, Fő tér, egykor.hu (hozzáférés: 2020. február 4.)