Flórián tér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Flórián tér
Flórián tér, Flórián üzletközpont. Fortepan 93466.jpg
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Budapest
Városrész III. kerület
Névadó Szent Flórián
Nevezetes épületei Flórián Üzletközpont
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Flórián tér (Budapest)
Flórián tér
Flórián tér
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 32′ 28″, k. h. 19° 02′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 28″, k. h. 19° 02′ 27″
A Wikimédia Commons tartalmaz Flórián tér témájú médiaállományokat.

A Flórián tér egy köztér Budapest III. kerületében.

Története[szerkesztés]

A korábbi szűkebb tér lebontott épületei 1972-ben: jobbra a Csemege-ház (eredetileg Körtvélyessy áruház), balra a Fűszer udvar
"Az első panel elhelyezése" - emléktábla a Flórián üzletközpont mögött, a Kórház utca 23 szám alatt

A tér a nevét Bebo Károly 1819 és 1952 között itt álló Szent Flórián szobráról (jelenleg a Kiscelli Múzeumban található) kapta a 19. század elején. 1875-ben a teret Flórián utcának nevezték át, majd 1910-től ismét tér lett.[1]

1778-ban egy építkezési meszesgödör kiásásakor talált falak váltak Schönvisner István vezetésével egy akkoriban formálódó új tudomány, a régészet első ásatásává Magyarországon. 1930-ban Nagy Lajos folytatta a feltárásokat, majd a környékbeli építkezések folytán újabb és újabb részletek kerültek elő. Az itt talált maradványok az aquincumi katonai táborok közfürdőjének épületei voltak. 1985-ben az Árpád híd téren átívelő felüljárója alatti területen található római kori romokat Fürdőmúzeum néven újra látogathatóvá tették.

Az addig viszonylag csendes közterület forgalma az Árpád híd 1950-es átadásával növekedett meg. A téren kialakított körforgalomba akkoriban is Pest felől az Árpád híd, északról a Szentendrei út (11-es főút), déli irányból a Korvin Ottó utca (ma: Pacsirtamező utca) torkollott. A Vörösvári út a Bécsi úttal (10-es főút) köti össze a teret. A korábbi központnak számító Fő tér szerepét fokozatosan átvette. 1973-1978 között tartott a teret körülvevő, elhanyagolt - építészeti szempontból azonban értékes, szecessziós és eklektikus - épületek lebontása.[2] [3] Miután a kiüresedett téren 1981 januárjában megszűnt a 11-es és a 33-as villamos, a Vörösvári út, az Árpád híd budai lehajtója, a Pacsirtamező utca és a Szentendrei út által keresztezett, a korábbi körforgalom helyén többszintesre kialakított csomópontban 1984-ben indult el a ma is közlekedő 1-es villamos.[4]

Nevezetesebb épületek[szerkesztés]

Óbuda központjában 1968-1976 között tartott a panelházas lakótelep felépítése, amely szinte teljesen megváltoztatta a térség addigi, jellemzően kisvárosias arculatát.[5] (Az első szalagházat a Kórház utca és a Szentendrei út sarkán 1969-ben kezdték el összeállítani.[6]) A tér legismertebb épülete az 1973-1976 között felépült Flórián üzletközpont. (Az üzletközpont mögött található a Kórház utcai piac.[7]) A forgalmas közterület helyén a Római Birodalom idején az Aquincumi római tábor bejárata volt.

A tér környékén számos látnivaló helyezkedik el:

  • Az 1950-ben átadott és 1984-re kiszélesített Árpád híd felüljárói alatt, a gyalogos aluljáróban őrzi a római kori emlékeket a Fürdőmúzeum.
  • Flórián (Felszabadulás) mozi (1913–2000), Flórián tér 3
  • A tér nyugati szélén a Szőlő utca vonalában 1970-ben épült fel a főváros legnagyobb lakóépülete, emiatt a helyiek "Faluházként" emlegetik. A felújítása 2009-ben történt meg. A 315 méter hosszú, 14 lépcsőházas panelház 886 lakásában megközelítőleg 3 ezren élnek.[8] [9]

A tér szélesítése előtt lebontott Szent Flórián-szoborcsoportot és a restaurált Fogadalmi oltárt 2012-ben újra felállították.[10] [11]

Megközelítés budapesti tömegközlekedéssel[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Budapest lexikon. első kötet A-K Budapest: Akadémiai Kiadó. 1993. 440. o. ISBN 9630564106  
  2. Szabó Alexandra - Az óbudai Flórián tér és a „kutyasétáltató park” története (mut-mutato.blog.hu, 2013.03.25.)
  3. Emlékeztek még a Flórián és az Újlaki mozikra? - ittlakunk.hu, 2013.03.10.
  4. Dolecskó Kornélia, Balogh P. László - A Lehel úttól a Bécsi útig (Népszabadság, 1982.10.16.)
  5. Branczik Márta - Minden az Árpád híd megnyitásával kezdődött / Óbuda központjának kialakulása az 1960-as években - Óbudai anziksz, 2016
  6. "Az első panel elhelyezése" emléktábla a Kórház utcában[halott link] - egykor.hu, 2011.10.18.
  7. A Kórház utcai piac hivatalos Oldala - Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága
  8. Magyarósi Csaba - Felújították Magyarország legnagyobb lakóházát (Index.hu, 2009.12.15.)
  9. Papp Géza - Az ország legnagyobb lakóházában jártunk (hg.hu, 2010.06.04.)
  10. Hegedűs Attila - Könnyebb rombolni, mint építeni / Interjú Ágostházi László építészmérnökkel (Óbudai Anziksz)
  11. Zubreczki Dávid - Barokk a város peremén / Óbuda (enbudapestem.hu, 2021.05.11.)