Szent Flórián

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szent Flórián
Szent Flórián szobra Pécsett
Szent Flórián szobra Pécsett
vértanú
Születése
240 körül
Aelium Cetium, Római Birodalom
(ma: Ausztria)
Halála
304. május 4.
Laureacum, Római Birodalom
(ma:Ausztria)
Tisztelete
Egyháza Kereszténység
Tisztelik Római katolikus egyház
Ortodox kereszténység
Ünnepnapja május 4. lorch
Jelképei dézsa, melyből egy égő házra vizet önt, ritkán malomkő, égő ház, lándzsa, sas, zászló
Védőszentje tűzoltók, pékek, sörfőzők, kéményseprők, fazekasok, kovácsok, Linz, Krakkó, Felső-Ausztria
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Flórián témájú médiaállományokat.
Szent Flórián oltára az egri minorita templomban
Szent Flórián freskó Weingartenben

Szent Flórián (240. körül – 304. május 4.) keresztény vértanú, a tűzoltók védőszentje.

Életrajza[szerkesztés]

A 3. század második felében élt, ekkor vette fel a keresztény hitet. A római légióban századosként szolgált. A kor a kereszténység szempontjából viszonylag békében telt, Flórián békésen vett búcsút a hadseregtől. Diocletianus császár uralma alatt, 303-ban azonban újra kitört az keresztényüldözés. Amikor Flórián tudomást szerzett arról, hogy az Enns-parti Laureacumban (ma: Lorch an der Enns) fogságba ejtettek 40 keresztényt, a foglyok segítségére sietett. A városba érkezés előtt nyíltan megvallotta keresztény mivoltát, ezért elfogták és bíróság elé állították. Egykori katonatársai vitték a bíró elé. Büntetésként megbotozták, és arra ítélték, hogy kővel a nyakában az Enns-be dobják. Az ítéletet 304. május 4-én hajtották végre: az Enns hídjáról taszították le Flóriánt. Holttestét egy Valéria nevű özvegy temette el.

Tisztelete[szerkesztés]

Sírja felett templomot építettek, amelyet a bencések, majd a lateráni kanonokok gondoztak. Sírja körül híres kegyhely épült ki. Tisztelete főként Bajorországban, Ausztriában és Lengyelországban terjedt el, gyakori még Szlovénia és Horvátország területén, ahol ma is szokás főként a vidéki tűzoltószertárak épületét Szent Flóriánt ábrázoló festménnyel ellátni. Árvizek és tűzvészek ellen védő szent, délnémet és osztrák területeken szokás volt a család egyik fiúgyermekének a Flórián nevet adni, a szent tisztelete által a ház védelmét remélve a tűzvésztől. A tűzoltók, a kéményseprők, valamint Linz, Felső-Ausztria és Krakkó védőszentje.

Tisztelete Magyarországon a középkor végén a Szepesség németlakta vidékein kezdődött, majd a 17. században terjedt el általánosan. Kezdetben az árvizek ellen kérték segítségét. A 15. század végén hozták kapcsolatba a tűzzel, mert azt tartották, hogy ifjúkorában imádságára kialudtak egy égő ház lángjai.

1999 óta ünnepnapján, május 4-én tartják a tűzoltók világnapját.[1]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  1. http://www.firefightersday.org/about-iffd/history-of-iffd/