Mocsárosdűlő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mocsárosdűlő
Közigazgatás
Település Budapest III. kerülete
Kerület Budapest III. kerülete
Népesség
Teljes népesség 1056 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Mocsárosdűlő (Budapest)
Mocsárosdűlő
Mocsárosdűlő
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 34′ 22″, k. h. 19° 02′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 22″, k. h. 19° 02′ 26″

Mocsárosdűlő Budapest egyik városrésze a III. kerületben. A Mocsárosdűlő egykor a Duna ártere volt; területének nagy része 2002 óta természetvédelmi terület, ennek ellenére borzasztóan elhanyagolt. Ezen részein előszeretettel tanyáznak hajléktalanok, valamint több illegális szemétlerakó is csúfítja.

Fekvése[szerkesztés]

Az Arany-hegy és a Péter-hegy lábánál, az „ősduna” alliviumán elterülő lefolyástalan, vizenyős, csaknem sík terület. A háttérben lévő hegyek csapadékvizei, magas vízállásnál a Duna visszaduzzasztó hatása, valamint a közeli karsztvízforrások táplálják a dűlő talajvizét. A Duna magas vízállásánál és télen megemelkedik a talaj vízszintje. A Rómaifürdőnél feltörő karsztvízből is kap vizet. Nyáron viszont száradás lép fel, mert a talajvíz egy része a Mocsárosból is a Rómaifürdő felé áramlik. A hajdani árkokat, melyek az Aranyhegyi-patakba vezették a felesleges vízmennyiséget, a vasútépítések és útépítések betemették, így bizonyos pontokon pangó vízállások, másutt szikesek képződtek. A gyárak telepítésével; a rakpart, a fürdő, a mezőgazdasági területek kialakításával, végül a lakótelepek építésével a hajdani nagy kiterjedésű mocsarak és láprétek leszűkültek. A nádas-magasságos élőhelyeken, a mocsárréten és a szikeseken mindenütt szemétlerakások „virítanak”. A területen jórészt víz hatására kialakult réti talajokat találunk, kémhatásuk semleges, vagy enyhén bázikus. E jellemzőket a jelenlegi növényállomány is jól jelzi.

Határai: Aranyhegyi út a MÁV esztergomi vonalától - Határ út - Szentendrei út - a MÁV esztergomi vonala az Aranyhegyi útig.

Megközelíthetőség[szerkesztés]

Szentendrei HÉV-vel Aquincum vagy Rómaifürdő megállóhelytől rövid sétával, míg a MÁV esztergomi vonalán Óbuda állomástól az Aranyhegyi úton. Autóval pedig a Szentendrei útról a Zsófia utcán át lehetséges.

Története[szerkesztés]

A Mocsárosdűlő arculata az elmúlt 100 évben sokat változott. Nevét valószínűleg talajáról kapta. A középkorban egy tó volt itt.

1920-tól kezdve többször is javasolták védettségre; 1942-ben például Pénzes Antal a Sas-heggyel, a Tündérsziklával és a Rómaifürdővel együtt, de a háború ezt meghiúsította. 1958-ban Zólyomi Bálint újra tett egy kísérletet a terület természetvédelmi oltalom alá helyezésére, sikertelenül. Az 1960-as évek közepétől nagyarányú beépítés kezdődött a HÉV nyugati oldalán is. Átépült a strandfürdő is.

Az 1990-es évek vége felé a növények több mint ötven százaléka a degradáltságot jelezte. 1993-ban családiházas lakótelepet terveztek ide horgásztóval, ám a projektből nem lett semmi. 1995-ben ide szánták a Gulliver nevű óriást, ami megmutatta volna az emberi testet belülről, de ez sem valósult meg. A 2000-es évek elején lakóházakat és sporttelepeket álmodtak a városrészbe, amikor is, a sok nehézség ellenére 2002-ben végül védetté nyilvánították.

Természetvédelmi oltalomban történő részesítése az utolsó utáni pillanatban történt, hiszen ma már alig van olyasmi a területen, amit védeni érdemes. Védettsége mégis fontos, mivel a fővárosban alig akad vizes élőhely. Régebbi, körülbelül fél évszázaddal ezelőtti felmérések kimutatták, hogy az akkori növényfajok háromnegyede természetes állapotra utalt.

A Mocsárosdűlő jövője igen kétséges. Hiába került védelem alá a terület 2002-ben, erről hallani nem nagyon lehet, így sajnos a károsító tevékenységek szinte ugyanúgy folynak, mint azelőtt. A környéken több illegális szemétlerakó található, ezek igen megterhelik a védett területet. Felszámolásuk feltétlenül indokolt, mivel egy ilyen jellegű vizes élőhely mindig fokozottabban érzékeny a környezeti terhelésekre. Ezen kívül célszerű lenne az urbanizációs hatások csökkentése is.

A területen működik az Aquincum-Mocsáros Egyesület is, mely próbálja óvni és védeni a helyi élővilágot.

Élővilág[szerkesztés]

A 19. században még sok értékes, de mára kipusztult növényfajt jegyeztek fel. Az 1990-es években újra felmérték. Ekkor megállapították, hogy vannak még viszonylag zavartalan részek. Bolygatatlan területeken magas a védett és mutatós fajok előfordulása.

Jelenleg olyan, Magyarországon védett növények találhatóak itt, mint a méhbangó, a kornistárnics, a vitéz kosbor, a hússzínű ujjaskosbor, a sűrűlevelű békaszőlő, a fehér madársisak, a mocsári kosbor, vagy a mocsári nőszőfű. Ezeken kívül előfordulnak még a hasonló adottságú helyekre jellemző egyéb növényfélék is.

A fajlisták szerint gyakorlatilag minden élőhelyen a zavarástűrő és a gyomfajok dominálnak, a társulásalkotó és kísérő fajok csak szórványosan alkotnak összefüggő állományt.

1993-ban 36 védett állatfajt jegyeztek fel a környéken. Ezek között nem csak madarak (mint pl. a fekete rigó, a kis fakopáncs, a zöld küllő, a barna rétihéja stb.), hanem emlősök (üregi nyúl, pocok és egér), hüllők (pl. mocsári teknős) és kétéltűek (pl. tarajos gőte, vöröshasú unka), valamint rovarok (pl. kékfutrinka, pézsmacincér, holyvabogár, stb.) és puhatestűek (pl tányércsiga vagy lónadály) is vannak.

Források[szerkesztés]