Vöröshasú unka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Vöröshasú unka
Bombina bombina 2 (Marek Szczepanek).jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Archaeobatrachia
Család: Unkafélék (Bombinatoridae)
Nem: Bombina
Faj: B. bombina
Tudományos név
Bombina bombina
(Linnaeus, 1761)
Elterjedés
Distribution map of Bombina bombina.png
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vöröshasú unka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vöröshasú unka témájú médiaállományokat és Vöröshasú unka témájú kategóriát.

A vöröshasú unka (Bombina bombina) a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe és az unkafélék A vöröshasú unkák kora tavasszal már megjelennek. Március végén, április elején benépesíti a vizeket. A (Bombinatoridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása és szaporodása[szerkesztés]

Európa területén honos. A növényzettel sűrűn benőtt, gyorsan felmelegedő vízfoltok lakója. Élőhely választásnál nem túl válogatós, a legkisebb pocsolyában, vízzel telt keréknyomban is megjelenik, de akár városi parkok vizes részein is felbukkanhat.[1] Szívesen elfoglalja a kerti tavakat is, megtalálható mocsarakban, lápokban, ingoványokban. A vízi élőhelyekkel szemben nem túl igényes, a legkisebb pocsolyában, keréknyomban, pusztai vízállásban, sáros pocsolyában is megjelenik. Magyarországon minden tájegységben megtalálható, helyenként tömegesen előfordulnak kertekben is. A szaporodási időszak április közepétől augusztus végéig tart. Áprilistól szeptember végéig aktív. Ha esténként kimegyünk a határba, hosszú órákon át hallhatjuk a hímek nászénekét. „Unk-unk” kiáltásaikkal (innen kapta a faj a nevét is) egyrészt a területet foglalják, másrészt párzásra hívják a nőstényeket. A párzási időszak egészen nyár derekáig tart, így egészen addig hallható az éjszakába nyúló unkakoncert. Időnként ebbe más hangok is belevegyülnek: megszólalnak a zöld varangyok. A Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökényi-puszták részterületének vizes élőhelyein esténként a vöröshasú unkák hangja uralja a tájat. A hímek összegyűlnek a peterakásra alkalmas víztereknél ahol sötétedés után kórust alkotva hallatják érdes hívóhangjukat, így vonzva a nőstényeket. A víz felszínén lebegve belső hanghólyagjuk segítségével folyamatosan szólongatják a nőstényeket. A szaporodási időszak tavasz közepén a leglátványosabb. Az unkák hímjeinek a hangja, tekintve, hogy általában tömegesen együtt előforduló állatok, kórusszerű zsongássá erősödik egy-egy alföldi mocsár környékén. Különösen éjjel hallható a messzehangzó unkakórus, amely azonban nappal is felhangzik. Tavasz végén már messziről hallható a nagyobb tocsogók unkáinak kórusa. A szaporodás időszaka akár a nyár elejéig is kitolódhat. A petecsomó petéiből a lárvák kb. két hét múlva bújnak ki. Az ebihalak háta barna, hasa szürkésfehér. A szem vonalában két világosabb sáv húzódik. Az átalakulási szakasz viszonylag gyors, a nyár közepén már kifejlett apró békák ugrálnak a szaporodóhely közelében. Ekkor testnagyságuk mintegy 1,5 cm. Itt jegyezzük meg, hogy egyes szerzők szerint a száraz periódusokban, amikor nincsenek felszíni vizek (pl.: szikes pusztákon) az unkák képesek a felszín alatti talajvízben is kifejlődni. A vöröshasú unkák kora tavasszal már megjelennek. Március végén, április elején benépesíti a vizeket. Száraz években Leydig szerint már szeptember végén eltűnik, míg nedves esztendőkben még október közepén is megtalálható mocsaraiban. Legutolsó békák közé tartozik, amelyeket ősszel a vizekben még találni lehet. Mivel éjjeli állatok, énekük rendesen csak estefelé kezdődik, azonban egész éjjel hallható.

Megjelenése és viselkedése[szerkesztés]

A kifejlett állat 4-5 centiméter hosszú. Zömök teste, rövid és lapos feje van. Szemei kiállóak, pupillája szív, csepp, vagy háromszög alakú. Végtagjai vaskosak, a hátsó láb ujjai között úszóhártya feszül. Háta barnásszürke, zöldes foltokkal, néhány egyed háta teljesen zöld. A has fekete, fehér pontozással és szabálytalan foltokkal, ami általában narancssárga, de lehet rozsdavörös színű is.[2] Mérgező mirigyváladéka van, melyre a hasán lévő vörös foltokkal is figyelmezteti a rá vadászókat. A vízben gyakorta a víz felszínén lebeg szétterjesztett lábakkal vagy a vízparton lapul zsákmányra várva. Veszély esetén az iszapba bújik. A vöröshasú unka a nyári időszakot folyamatosan a vízben, vagy közvetlen közelében tölti, de tartósan nem hagyja el azt. Területvédő viselkedést is mutatnak, lábukkal vízrezgéseket keltenek, ezzel jelzik területük nagyságát.Veszély esetén a vöröshasú unka védekező pózt vesz fel, úgynevezett "unkareflexet" mutat. Végtagjait és fejét felfeszítve, hátát homorítva élénk színű hasi oldalát mutatja, szemét eltakarja, esetenként a hátára is fordul. Tizedelői elsősorban madarak, de a ragadozó kisemlősök is előszeretettel fogyasztják. Bőrváladékának méreganyaga gyengébb, mint a sárgahasú unkáé. A kifejlett állat 35-50 milliméterre, lárvája 15 - 35 milliméterre nő meg.

Bombina bombina 1 (Marek Szczepanek).jpg
BombinaBombinaJuv.jpg
BombinaBombinaCallingMale2.jpg

Életmódja[szerkesztés]

Tápláléka rovarokból, pókokból és meztelen csigákból áll. A lárvái vízibolhával, vízi rovarokkal táplálkoznak.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon síkvidékeken és a dombvidékeken is gyakori, de a középhegységeinkben is előfordul.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Juhász Lajos Hazánk kétéltűi és hüllői. Budapest, Mezőgazda Kiadó, 2009, 27. oldal. ISBN 978-963-286-510-2
  2. Juhász Lajos Hazánk kétéltűi és hüllői. Budapest, Mezőgazda Kiadó, 2009, 26. oldal. ISBN 978-963-286-510-2

Források[szerkesztés]