Közönséges tarajosgőte

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Tarajos gőte szócikkből átirányítva)
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Közönséges tarajosgőte
Közönséges tarajosgőte szárazföldi alakjában
Közönséges tarajosgőte szárazföldi alakjában
és vízi alakjában
és vízi alakjában
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Farkos kétéltűek (Caudata)
Alrend: Salamandroidea
Család: Szalamandrafélék (Salamandridae)
Alcsalád: Bordásgőte-formák (Pleurodelinae)
Nem: Tarajosgőték (Triturus)
Rafinesque, 1815
Faj: T. cristatus
Tudományos név
Triturus cristatus
(Laurenti, 1768)
Szinonimák
Szinonimák
  • Triton cristatus Laurenti, 1768
  • Triton americanus Laurenti, 1768
  • Lacerta americana — Houttuyn, 1782
  • Salamandra cristata — Houttuyn, 1782
  • Salamandra platyura Daubenton, 1784
  • Lacerta lacustris Blumenbach, 1788
  • Salamandra lati-caudata Bonnaterre, 1789
  • Lacerta lacustris Gmelin, 1789
  • Gecko palustris — Meyer, 1795
  • Salamandra pruinata Schneider, 1799
  • Lacerta triton Retzius, 1800
  • Lacerta porosa Retzius, 1800
  • Salamandra (Triton) cristata — Van der Hoeven, 1833
  • Triton bibronii Bell, 1839
  • Hemisalamandra cristata — Dugès, 1852
  • Triton asper Higginbottom, 1853
  • Triton blasii de Lisle, 1862
  • Triton cristatus var. icterica Reichenbach, 1865
  • Triton marmoratus var. blasii — Strauch, 1870
  • Triton (Alethotriton) cristatus — Fatio, 1872
  • Triton (Alethotriton) marmoratus — Fatio, 1872
  • Triton (Alethotriton) cristatus cuclocephalus Fatio, 1872
  • Molge cristata — Boulenger, 1882
  • Molge blasii — Boulenger, 1882
  • Triton trouessarti Peracca, 1886
  • Molge blasiusi — Bedriaga, 1897
  • Triton cristatus var. luteiventris Dürigen, 1897
  • Triton cristatus var. nigriventris Dürigen, 1897
  • Molge palustris var. olivacea Prazák, 1898
  • Molge palustris var. leydigi Prazák, 1898
  • Molge palustris var. sulfureo-gastra Prazák, 1898
  • Molge palustris var. icterica Prazák, 1898
  • Triton (Triton) cristatus — Wolterstorff, 1901
  • Triton (Triton) Blasii — Wolterstorff, 1901
  • Molge cristata var. flavigastra Fejérváry, 1909
  • Triturus cristatus — Dunn, 1918
  • Triturus cristatus cristatus — Mertens, 1923
  • Triton (Neotriton) blasii — Bolkay, 1927
  • Triton (Neotriton) cristatus cristatus — Bolkay, 1927
  • Triton intermedius Szeliga-Mierzeyewksi & Ulasiewicz, 1931
  • Triturus palustris — Flower, 1933
  • Triturus cristatus — Wolterstorff & Herre, 1935
  • Triturus (Triturus) cristatus — MacGregor, Sessions & Arntzen, 1990
Elterjedés
Elterjedési területeElterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Közönséges tarajosgőte témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges tarajosgőte témájú médiaállományokat és Közönséges tarajosgőte témájú kategóriát.

A közönséges tarajosgőte (Triturus cristatus) a kétéltűek (Amphibia) osztályának farkos kétéltűek (Caudata) rendjébe, ezen belül a szalamandrafélék (Salamandridae) családjába tartozó faj.

Nemének a típusfaja.

Rendszertani eltérés[szerkesztés]

A korábbi alfajait jelenleg négy közeli fajként különítették el: közönséges tarajosgőte (Triturus cristatus), dunai gőte (Triturus dobrogicus), alpesi tarajosgőte (Triturus carnifex) és Triturus karelinii. Magyarországon ebből három faj fordul elő: a korábbi törzsalak, ma tarajos gőteként meghatározott faj a leggyakoribb, a Dél-Dunántúlon a dunai tarajos gőte is él, és az Alpokalján valószínűsíthető az alpesi tarajos gőte előfordulása.[1][2][3]

Előfordulása[szerkesztés]

A közönséges tarajosgőte Közép-, Kelet- és Észak-Európa (beleértve a Brit-szigeteket) sík- és hegyvidékeken egészen 2000 méteres tengerszint feletti magasságig fellelhető. Magyarország-on az Északi-középhegységben fordul elő, erdei tavakban, árkokban, lápokban. Szárazföldön is a nedvesebb helyek lakója.[4]

Az emberek gyűjtőszenvedélye, a vizek elszennyeződése és a szaporodásra alkalmas élőhelyek eltűnése megkövetelte a maga áldozatait.

Megjelenése[szerkesztés]

A nőstény hossza 18 centiméter, a hím hossza 14 centiméter. A közönséges tarajosgőte bőre durván szemcsézett, végtagjai erőteljesek, hosszú, sárga lábujjai sötéten gyűrűsek. A farok körülbelül olyan hosszú, mint a test, oldalt összenyomott, alsó éle a nőstényen sárgás vagy narancsszínű. A hím élénk színű, a hátán a párzási időszakban tarajt növeszt. A nászruhás hím háta és oldalai sötét olajbarnák, szétszórtan nagyobb, feketés foltokkal. Arctájékát, nyakát és teste alsó oldalait krétafehér, apró pontok tarkítják, torkán kifejezett harántredő látható. Hasi oldala sárga, tojássárga vagy narancsszínű, nagy, feketés foltokkal. A nőstény nagyobb testű, mint a hím, viszont nincs taraja. A háti rész barna, míg a hasi rész élénk vörös barnával tarkítva.

Életmódja[szerkesztés]

A közönséges tarajosgőte magányos lény. Tápláléka rovarok, férgek, meztelencsigák, csigák, ászkarákok, ebihalak és ikra. Az állat 10 évig él. A téli időszakban talajrepedésekbe, nagyobb fák gyökerei közé, vagy vastagabb avarréteg alá húzódik be és csak a következő év március-áprilisa körül válik ismét aktívvá.[4]

Szaporodása[szerkesztés]

Az ivarérettséget 3-4 éves korban éri el. A párzási időszak március-április között van. Párzáskor a nőstény átveszi a hímtől a spermacsomagot (spermatophora), megtermékenyítve 200-300 darab petét. A nőstény minden egyes petét külön-külön becsomagol egy vízinövénybe. Kikeléskor a lárvának még nincs lába és nagy kopoltyúi vannak. Növekedése során, kinőnek a lábai és összezsugorodnak a kopoltyúi. Mikor már elég nagy ahhoz, hogy kimerészkedjék a vízből, a kopoltyúk már teljesen eltűntek. Azok az állatok, amelyek nem hagyták el a vizet a hűvösebb évszak beálltakor, csak a következő tavasszal fejlődnek ki teljesen.

A fiatal lárva
már nőnek a lábai
és az átalakulás előtt

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

A Kárpát-medencében a pettyes gőte (Triturus vulgaris), a kárpáti gőte (Triturus montandoni), az alpesi gőte (Triturus alpestris), az alpesi tarajosgőte (Triturus carnifex) és a dunai gőte (Triturus dobrogicus) mellett a közönséges tarajosgőte a hatodik helybéli gőtefaj. A közönséges tarajosgőte Magyarországon védett és veszélyeztetett állat.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. (2011) „Unraveling the rapid radiation of crested newts (Triturus cristatus superspecies) using complete mitogenomic sequences”. BMC Evolutionary Biology 11 (1), 162. o. DOI:10.1186/1471-2148-11-162. ISSN 1471-2148. PMID 21672214.   „open access” publikáció – ingyenesen elolvasható
  2. (2009) „Multiple nuclear and mitochondrial genes resolve the branching order of a rapid radiation of crested newts (Triturus, Salamandridae)”. Molecular Phylogenetics and Evolution 52 (2), 321–328. o. DOI:10.1016/j.ympev.2009.03.024. ISSN 1055-7903. PMID 19348957.  
  3. (2014) „Data concatenation, Bayesian concordance and coalescent-based analyses of the species tree for the rapid radiation of Triturus newts”. PLoS ONE 9 (10), e111011. o. DOI:10.1371/journal.pone.0111011. ISSN 1932-6203. PMID 25337997.   „open access” publikáció – ingyenesen elolvasható
  4. ^ a b Juhász Lajos: Hazánk kétéltűi és hüllői. Budapest, Mezőgazda Kiadó, 2009. 21. oldal. ISBN 978-963-286-510-2

Források[szerkesztés]

Videóban[szerkesztés]

  • Tarajos gőte lárvájáról videó
  • Laurenti, 1768, Spec. Med. Exhib. Synops. Rept.: 39, 146.
  • MacGregor, Sessions & Arntzen, 1990, J. Evol. Biol., 3: 329.
  • Frost, D. 2008. Amphibian Species of the World: an Online Reference. Version 5.2 (15 July, 2008). Electronic Database accessible at www.research.amnh.org/herpetology/amphibia. American Museum of Natural History, New York, USA. Triturus cristatus
  • AmphibiaWeb: Information on amphibian biology and conservation. [web application]. 2010. Berkeley, California: Triturus cristatus. AmphibiaWeb, available at http://amphibiaweb.org/.