Sas-hegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sas-hegy
A hegy a Kis-Sváb-hegy felől
A hegy a Kis-Sváb-hegy felől

Magasság266 m
Hegység Budai-hegység
Elhelyezkedése
Sas-hegy (Budai-hegység)
Sas-hegy
Sas-hegy
Pozíció a Budai-hegység térképén
é. sz. 47° 28′ 52″, k. h. 19° 00′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 52″, k. h. 19° 00′ 59″
Sas-hegy (Budapest)
Sas-hegy
Sas-hegy
Pozíció Budapest térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Sas-hegy témájú médiaállományokat.

A Sas-hegy Budapesten található, 266 méter magas magaslat. A terület egy része Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület néven 1958-tól természetvédelem alatt áll. A tanösvény csak szakvezetéssel látogatható.

Fekvése[szerkesztés]

Budapest XI. kerületének és Budapest XII. kerületének határán, a Széchenyi-hegytől keletre, a Gellért-hegytől délnyugatra, a Sasadnak nevezett városrész peremén található. Főútja a Hegyalja út, a természetvédelmi terület bejáratát erről letérve a Korompai utca – Tájék utca útvonalon lehet megközelíteni.

Leírása[szerkesztés]

Három csúcsú hegy. Déli és keleti oldalán látványosan meredek, sziklás, részben kopár felszínű. Észak felől Németvölgy, délről Sasad lankái határolják. Kelet felől a Gellért-hegy, nyugati irányból a Széchenyi-hegy a szomszédjai.

Állat- és növényvilága[szerkesztés]

A dolomit sziklacsúcs jellegzetes társulása a dolomitsziklagyep, amely a Budai-hegységben gyakori, de ritka és védett növény- és állatfajoknak ad otthont. A hegy, különleges mikroklímája miatt maradványfajok és bennszülött fajok fennmaradását tette lehetővé. Állatvilágából a pannon gyík és a bikapók, növényvilágából a nőszirom, a budai nyúlfarkfű, a magyar gurgolya, a Szent István-szegfű, a Sadler-imola és a csikófark emelkedik ki. A kutatók 173 pókfajt azonosítottak a hegyen, amelyek közül négy az egész világon csak itt honos.

A Medve-szikla

Geológiája[szerkesztés]

A Sas-hegy dolomitos kőzetébe épült a budai márga, amelynek térfogata a vízfelvétellel együtt változik.

A hegy lassan csúszik délre a ráépített házakkal együtt, amelyeknek a falai a talaj tulajdonságai miatt gyakran megrepedeznek. A talaj mozgásához valószínűleg az is hozzájárul, hogy a természetes lefolyó árkokból az idők során feltöltéssel utak keletkeztek, ilyen például a Sasadi út egy része, vagy a sasadi városrészben az őszibarackos kertek egyszerű betemetésével, buldózeres talajegyengetés és feltöltés után megépített Gazdagréti lakótelep.[forrás?]

Lakossága[szerkesztés]

A Sas-hegy csúcsa nyugati irányból (a háttérben a Gellért-hegy)
A hegy a Gellért-hegy felől szemlélve
Csörsz utcai rálátás

Az 1990. évi népszámlálás adatai szerint a Sashegy lakossága 9030 fő volt, ebből 7969 a XI., 1061 fő a XII. kerületi részen lakott.

Oktatás[szerkesztés]

A Sas-hegy XII. kerületi oldalán működik az Arany János Általános Iskola és Gimnázium, a XI. kerületi oldalon a Farkasréti Általános Iskola.

Obszervatórium[szerkesztés]

A Sas-hegy meredek lejtőjén, az Arany János iskola közelében egy föld alatti alagútban működik 1966-tól a budapesti földrengésjelző obszervatórium (az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete részeként). Az alagutat a második világháború alatt építették katonai célokra, Budapest légvédelme irányításának részét képezte, de a polgári lakosság is használhatta légoltalmi óvóhelyként. A magasabbik csúcson légvédelmi üteg kiépített állása volt, melynek romjai még ma is látszanak.

További képek[szerkesztés]

Légi felvételek[szerkesztés]

Egyéb[szerkesztés]

Budapesten egyéb magaslatokat is Sas-hegynek neveznek. Ezek:

  • Szintén a XI. kerületben egy domb a kerület délnyugati határában.
  • Pestszentlőrincen egy kisebb, kb. 150 méter magas domb, német neve Adlerberg, vagy Gansberg.

Irodalom[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]