Gellért gyógyfürdő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gellért gyógyfürdő
Budapest Gellértbad 1.JPG
Település Budapest XI. kerülete
Építési stílus szecesszió
Elhelyezkedése
Gellért gyógyfürdő (Budapest)
Gellért gyógyfürdő
Gellért gyógyfürdő
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 01″, k. h. 19° 03′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 01″, k. h. 19° 03′ 04″
Gellért gyógyfürdő weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gellért gyógyfürdő témájú médiaállományokat.
Gellért gyógyfürdő úszómedencéje
Gellért gyógyfürdő

A Gellért gyógyfürdő Budapest egyik nevezetes gyógyfürdője, épülete a magyarországi szecesszió kiemelkedő alkotása.

Fekvése[szerkesztés]

Budapest XI. kerületében található, a Gellért tér 1. szám alatt, egy épületben a Danubius Hotel Gellérttel.

Története[szerkesztés]

A Sárosfürdő

II. András magyar király a 13. században ispotályt és fürdőt alapított itt. A török időben az Acsik ilidzse nevű fürdő állt a mai Gellért fürdő helyén, melyről Evlija Cselebi úti feljegyzéseiben így emlékezik meg:

…kocsikon jönnek oda. A francia betegségre és más hétféle bajra hasznos. E fürdő használatának szabálya az, hogy mikor a test egészen vörös lesz benne, ki kell menni belőle s magát melegen kell tartania.[1]

Buda visszafoglalása után a fürdő I. Lipót háziorvosának tulajdonába kerül. Az orvos fia, Wartenbergi Illmer Károly 1718-ban eladta Buda városának. A fürdőt magyarul Sárosfürdőnek nevezték a medencék fenekén leülepedett, a forrásvízzel feltörő finom forrásiszap miatt. A fürdő német neve Blocksbad volt ebben az időben, a Gellérthegy német nevére visszavezethetően. 1809-ben Sagits István, majd Koischor Szilárd tulajdonába került az egyszerű, egyemeletes, pajtaszerű épület. A 19. század második felében a Sáros fürdőt Buda és Pest lakói, a szomszédos mezővárosok és falvak lakói látogatták.[2]

A Gellért fürdő alaprajza a Révai nagy lexikonban
A Gellért fürdő felülnézetből

1894-ben a Ferenc József híd építésekor a fürdőt lebontották, majd 1901-ben a fővárosi közgyűlés elhatározta, hogy kisajátítja a Sáros fürdő forrást és telkét. A fürdő és a szálloda felépítésnek terve Budapest fürdővárosi koncepciójának része volt. A Gellért Hotel és Gyógyfürdő 191218-ban épült szecessziós stílusban, az építkezésen orosz hadifoglyok is dolgoztak az első világháború utolsó évében.

Az elkészült Gellért fürdő a főváros első luxus kategóriájú létesítménye volt, akkoriban Európa legkorszerűbb gyógyfürdőjének számított. A fürdőhöz ekkor harmincágyas kórház is tartozott. A fürdő és szálló egykori tulajdonosai minden lehetőséget megragadtak, hogy az intézmény magas színvonalú technikai, esztétikai minőséget képviseljen, mind kényelemben, mind a gyógykezelések terén. A kor igényeinek megfelelő, fényűzően berendezett társas-termál, valamint termál-kádfürdők álltak a nagyközönség rendelkezésére, míg az iszapkezeléseket közös helyiségben is, és külön fülkékben is igénybe vehették kiegészülve a szénsavas, a sós-, és a pezsgő fenyőfürdők lehetőségeivel. A megnyitáskor szinte egyedülállónak számító inhaláló, pneumatikus, valamint infrakamra is várta a gyógyulni vágyókat. Külön orvosi laboratóriumok, és elsőrendűen felszerelt egészségügyi részlegéhez állandó orvosi felügyelet társult. Konyháját a nagy hírű Gundel étterem biztosította 1945-ig, külön figyelmet fordítva már akkor is a korszerű táplálkozási elvek betartására.[3]

A fürdő épülete éjszaka
Esti kivilágításban a fürdő nyitott része

Az akkori Európában is kuriózumnak számító hullámstrandfürdő később, 192627-ben épült hozzá, a fürdő korábbi parkja területén. 1934-ben pezsgőfürdővel bővült ki. A pezsgőfürdő az úszómedence ólomlemezzel szigetelt egyharmadában helyezkedett el, 84 darab speciális fúvófej pezsegtette a vizet. A befúvást egy 14 lóerős villanymotorral meghajtott légkompresszor végezte, a fúvófejek között színes világítótestek sejtelmes fénnyel árasztották el a medence vizét.

Gellért fürdő - 1942 körül

A második világháború előtt exkluzív vendégkörrel rendelkezett a Gellért gyógyfürdő: itt töltötte mézesheteit I. Julianna holland királynő, számos, Európát meglátogató maharadzsa, Rabindranáth Tagore. A fürdő híres látogatói közé tartozott Yehudi Menuhin és Richard Nixon is.[4]

1945-ben a fürdő épülete és berendezése Budapest ostroma idején súlyos károkat szenvedett. A szobák egy részét még abban az évben helyreállították, az épület Dunára néző részét csak 1961-ben, majd a szállót 1980-ban újították fel, s modernizálták.

2011-ben a német Handelsblattban megjelent hír szerint 2007 júniusában a Hamburg-Mannheimer biztosító a száz legjobban teljesítő munkatársának szexpartit rendezett a fürdőben.[5] Az eset miatt Németországban vádat emeltek a biztosító ellen.[6] Az eset kapcsán a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezetősége azt nyilatkozta, hogy nem volt tudomása arról, hogy pontosan mi folyt a rendezvényre kibérelt fürdőben.

Épülete[szerkesztés]

Vénusz és Ámor, Huszár Adolf alkotása

A fürdő Sebestyén Artúr, Hegedűs Ármin és Sterk Izidor tervei alapján épült meg. Az épületegyüttes késő szecessziós alkotás, kupolái barokkos vonalvezetésűek. A fürdő főbejárata a Kelenhegyi út felől közelíthető meg, az íves kapu két oldalán Róna József szoborcsoportja látható, mely a gyógyulást jelképezi. A színes mozaikokkal burkolt előcsarnokból a karzatos, 74 méter hosszú és 11 méter széles, színes üvegtetővel fedett központi csarnokba juthatunk. A csarnok tíz díszablaka Hende Vince festőművész kartonjai alapján Róth Miksa üvegfestőműhelyében készült el, alkalmasint Róth Manó munkája. Az üvegablakokon Arany János Buda halála című művének jeleneteit láthatjuk. A csarnok végében Huszár Adolf Vénusz-szobra kapott helyet. A fogadócsarnok három, évszakokat jelképző szobra 1961-ben készült (Ősz, Stöckert Károly, Nyár Szabados Béla, Tavasz Dabóczi Mihály alkotásai).

Merőlegesen a fogadócsarnokra helyezkedik el a fürdő uszodája, melynek tetőszerkezet mozgatható. Az úszómedence fölött karzat található, többek között innen közelíthető meg a büfé és a szabadtéri medencék. Az úszómedence két oldalán folyosó húzódik, ahonnan kis hajóablakokon keresztül alulról látható a medence vize. Az úszómedence egyik oldalról lépcsőn, a medence mélyebb részén vízbe nyúló létrán közelíthető meg. A lépcsős oldalon található a "Kacsás lány" nevű szobor, melyet Ligeti Miklós 1894-ben, tehát a fürdő építése előtt alkotott. A szobor egy Zsolnay porcelánból készült díszkút tetején található. Az úszómedence két oldalán oszlopsor található, melyen a vízhez kapcsolódó minták (hal, mitológia vízilény) találhatók.

Hasonlóan a Széchenyi gyógyfürdőhöz a Gellért fürdő is tükrös szerkezetű, a bal és jobb szárny hasonló kiképzésű. A női és férfi termál részleg rendkívül gazdagon díszített, a falakat színes Zsolnay-porcelán díszíti. A férfi termál fürdő bejáratának két oldalán Ligeti Miklós Csókolózó gyermekek című, 1918-as szobra látható. Szintén Ligeti alkotása a férfi termál medence fölött található Kisfiú teknőccel, az egy méteres szobor fehér majolikából készült.

A fedett úszómedence vonalában helyezkedik el a kültéri hullámfürdő-medence, egy szinttel magasabban található egy kültéri melegvizes medence pezsegtetőkkel, valamint egy kültéri szauna. A kabinos és szekrényes öltözők az épületet lezáró félkörívben találhatók. Az épületben a számos átjáró és lépcső miatt viszonylag nehéz eligazodni. A Gellért fürdő kertje és szobrai az első világháború után készültek el. 1927-ben helyezték el egy díszes fülkében Pásztor János Primavera (Tavasz) alkotását. A kertben látható még Telcs Ede „Gyermekfigurák” és Gárdos Aladár „Küzdelem a hüdrákkal” szoborcsoportja, mindkettő 1927-ből. Utóbbi a kertben félköríves alakban díszes tartófalon, amelynek közepén a fal fölött kagylót mintázó tálak sorakoznak egymás fölött. A szoborcsoport hátoldalán egy szintén díszes, férfifejjel díszített kút található.[7]

Felújítása[szerkesztés]

A Gellért fürdő a második világháborúban súlyosan megsérült, így számos műtárgyat pótolni kellett. A női részleg ólombetétes ovális felülvilágítóit Gonzales Gábor tervezte és kivitelezte, 1998-ban. A férfirészlegen megmaradtak a Róth-műhelyben készült színes üvegablakok, azonban ezeket is felújították a kilencvenes évek végen. A Gellért fürdő átfogó felújítása 2007. január és 2008 áprilisa között zajlott. Megőrizték a fürdő eredeti berendezéseit és stílusát, így a Zsolnay-mozaikokat, a márványoszlopokat, az üvegeket és a szobrokat.[8]

A fürdő medencéi, szaunái, gőzfürdői[szerkesztés]

Márvány díszítőelem a hullámfürdő-medencében
Primavera – Pásztor János alkotása

A Gellért fürdő központi csarnokában egy úszómedence található, vízhőmérséklete 26 °C fok. Az úszómedencében körbe szokás úszni, a fürdősapka használata, mint ahogy minden budapesti gyógyfürdőben kötelező. A medence sekélyebb részén meghatározott időközönként vízpezsegtetők működnek. Az úszómedence vonalában félkörívben helyezkedik el egy 36 °C fokos termálvizes medence. A fürdő jobb és bal szárnyában Gellért szállodaban az egykori női és férfi részleg Gellért szállodában két-két gyógyvizes medence található, 36 °C ill. 40 °C fokos gyógyvízzel. Mindkét termálrészlegen külön gőzfürdő található, hozzájuk egy-egy hideg vizes merülőmedence tartozik. Az egykori férfi és női részleg külön finn szaunával rendelkezik.

A fürdőben eredetileg külön női és férfi termál részleg üzemelt, az ezredforduló után hétköznapokon megtartották ezt a rendszert, hétvégén pedig mindkét nem számára egyszerre üzemelt az egykori női és férfi részleg. 2013. január 1-től kizárólag így üzemel az egész fürdő.[9]

A korábbi gyermekmedencés és zuhanyzórészleget, ahová egy aluljárón keresztül lehetett átjutni a Kemenes utca alatt, leválasztották, az eredeti felépítmények megtartásával 2013-ban megnyílt a helyén a Pagony.[10]

A fürdő gyógyvize[szerkesztés]

Nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos-kloridos hévízének, fluorid-ion tartalma is jelentős. A víz kifejezetten ajánlott mindazoknak, akik ízületeik degeneratív betegségével, gerincmegbetegedésekkel, ízületi gyulladásokkal, porckorongsérülésekkel és -bántalmakkal, érszűkülettel, keringési zavarokkal vagy asztmás, idült hörghurutos panaszokkal küszködnek.

Anionok Mennyiség Kationok Mennyiség Egyéb Mennyiség
Klorid 141,5 mg Nátrium 119,2 mg Metabórsav 2,1 mg
Bromid 0,5 mg Kalcium 177,2 mg Metakovasav 19,5
Jodid 0,04 mg Magnézium 60,1 mg Szabad szénsav n. a.
Fluorid n. a. Vas n. a. Oldott oxigén n. a.
Szulfát 331,7 mg Kálium n. a.
Hidrogén karbonát 488,0 mg Lítium n. a.
Szulfid 1,21 mg
Összesen 1554,9 mg/l -

(n. a. = nincs adat) A víz összetételére vonatkozó adatok 1954-ből származnak[11]

Proxy-órás rendszer[szerkesztés]

A Gellért gyógyfürdőben ún. proxy-karórás beléptető rendszer működik. A proxy-karórában egy chip található, amely bizonyos információk tárolására alkalmas. Ezeket különböző leolvasóberendezéssel jeleníthetjük meg. A ruhafogas piktogrammal van ellátva, a fürdő számos pontján megtalálható berendezéssel például megtudhatjuk, melyik szekrényben vagy kabinban helyeztük el ruháinkat. Ha például szekrényes belépőt veszünk, akkor a számozott szekrény gombjához nyomva vagy a kabin ajtajához érintve proxy-óránkat azt a szekrényt ill. kabint magunknak lefoglaltuk, melyet ezután csak saját óránkkal tudunk nyitni ill. zárni.

Érdekességek[szerkesztés]

  • Megnyitása óta csak egyetlen alkalommal zárt be, akkor is egy hatalmas csőtörés miatt.
  • A második világháború alatt is működött, pedig a női részleg egy belövés következtében szinte teljesen elpusztult.
  • Eggerth Márta itt énekelte a Kék Duna keringőt a Wo die Lerche singt című, 1936-os német filmben.[12]
  • Az ezerkilencszázkilencvenes évek végén Katarzyna Kozyra lengyel művésznő rejtett kamerákat helyezett el a fürdőben, saját magát pedig férfivá maszkírozta és így vegyült el a férfilátogatók között. A videóinstallációt először Férfifürdő (Men's Bathhouse) címmel 1999-ben mutatták be a velencei biennálén. A mű egy nyolcszögű építmény külső és belső felületeire vetíti a négy, egyenként 8 perces, a Gellért fürdő férfi részlegében készített kisfilmeket.[13] Magyarországon először 2003-ban állíthatta ki a művet a Ludwig Múzeumban.[14]
  • Pusztai Sándor, a fürdő úszómestere 1930-39 között készített fotókat a Gellért prominens vendégeiről. A képeket Miniszterek gatyában címmel mutatták be a Mai Manó Ház: Magyar Fotográfusok Házában, 2012-ben. A képek megtekinthetők a hvg.hu oldalán is.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Idézi: Meskó Csaba: Gyógyfürdők. Budapest: Városháza. 1998. ISBN 963 8376 78 3   38. oldal
  2. Liber Endre: Budapest-fürdőváros kialakulása, különös tekintettel a székesfőváros községi fürdőpolitikájára 1-3. Budapest: Főváros Statisztikai Hivatala. 1934.  
  3. Az Est Hármaskönyve 1929. Második kötet / 246. old - Szent Gellért Gyógyfürdő és Szálló
  4. Meskó Csaba: Gyógyfürdők. Budapest: Városháza. 1998. ISBN 963 8376 78 3   38-42. oldal
  5. Treffen in Budapest: Versicherung lud Vertreter zu Sex-Party (Találkozó Budapesten: A biztosító képviselőit szexpartira hívta), 2011. május 18. http://www.spiegel.de/wirtschaft/unternehmen/treffen-in-budapest-versicherung-lud-vertreter-zu-sex-party-a-763461.html Hozzáférés: 2013. április 7.
  6. Vádemelés a Gellért fürdős szexpartiért, 2012. november 2. https://index.hu/belfold/2012/11/02/vademeles_a_gellert_furdos_szexpartiert/ Hozzáférés: 2013. április 7.
  7. Az alkotások jól dokumentáltak a Köztérkép oldalán: Küzdelem a hüdrákkal http://www.kozterkep.hu/~/19401/Kuzdelem_a_hudrakkal_Budapest_1927.html#, Gyermekfigurák http://www.kozterkep.hu/~/19813/Gyermekfigurak_Budapest_1927.html, Primavera http://www.kozterkep.hu/~/19662/Primavera_Budapest_1927.html Hozzáférés: 2013. április 10.
  8. Átadták a felújított Gellért fürdőt (Index, 2008. április 17.), Régi fényében a Gellért Archiválva 2008. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (HG, 2008. április)
  9. http://www.gellertfurdo.hu/
  10. Dezse Balázs: Zuhanyzós kerthelyiség nyílt Budán - Pagony WeLoveBudapest, 2013. 06. 19.
  11. Farkas Károly, Frank Miklós, Schulhof Ödön, Székely Miklós: Magyarország gyógyfürdői, gyógyhelyei és üdülőhelyei. Budapest: Medicina. 1962.   108. oldal
  12. A dal a filmből
  13. A művészeti projektről a művésznő honlapján, angol nyelven: http://katarzynakozyra.pl/main/11/mens-bathhouse/ Hozzáférés: 2013. április 27.
  14. Karafiáth Orsolya, Szigethy Gabriella: Az öreg testet tanultam meg (Katarzyna Kozyra képzőművész), Magyar Narancs 2013/15, 2003. április 10. Online hozzáférhető: http://magyarnarancs.hu/film2/az_oreg_testet_tanultam_meg_katarzyna_kozyra_kepzomuvesz-57480 Hozzáférés: 2013. április 28.

Források[szerkesztés]

  • Meskó Csaba: Gyógyfürdők. Budapest: Városháza. 1998. ISBN 963 8376 78 3  
  • Meleghy Péter: Budapest fürdői. Budapest: Corvina. 2012. ISBN 978 963 13 6042 4  
  • Búza Péter: Fürdőző Budapest. Budapest: Holnap. 2006. ISBN 963 346 719 5  
  • Soós Péter, Balogh Éva, Fluck István: Budapest fürdőváros. Budapest: Fővárosi Fürdőigazgatóság. 1996. ISBN 963-02-9932-1  
  • Liber Endre: Budapest-fürdőváros kialakulása, különös tekintettel a székesfőváros községi fürdőpolitikájára 1-3. Budapest: Főváros Statisztikai Hivatala. 1934.  

Filmhíradó felvételek a Gellért gyógyfürdőről[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gellért gyógyfürdő témájú médiaállományokat.