Lágymányosi-öböl

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Koordináták: é. sz. 47° 27′ 54″, k. h. 19° 03′ 39″

A még feltöltetlen Lágymányosi-tó, a Téli kikötő (mai Lágymányosi-öböl) és a Kopaszi-gát egy 1930-as Nagy-Budapest térképen
A Lágymányosi tó 1880 körül
Légifotó a Lágymányos-öbölről (1943)

A Lágymányosi-öböl egy háromszög alakú öböl Budapesten, a Duna jobb partján. Nevét Lágymányosról kapta, de a fokozatos feltöltések során területe lecsökkent, és a jelenlegi öböl teljes egészében Nádorkert városrészben található.

Földrajz[szerkesztés]

Az öböl az 1642 és 1643 folyamkilométer szelvények között, Budapest XI. kerületében fekszik, nevével ellentétben Nádorkert városrész területén. Keleti oldala (ahol a folyótól a Kopaszi-gát választja el) 750 m, északi oldala 330 m hosszú. 50 m széles bejárata a déli végén található. Az öböl vízfelülete 11,2 ha. A többnyire egyenletesen lapos mederfenék a budapesti vízmérce 0 pontjánál 1,5-2,5 méterrel mélyebben húzódik; a nyugati, vízpart utcai oldalon valamivel mélyebb. Az öböl fenekét 0,3 – 2 m vastagságú iszap borítja.[1]

Élővilág[szerkesztés]

A Lágymányosi-öböl

A Lágymányosi-öböl vízminősége a Dunáénál lényegesen jobb. 1993-as adatok szerint vizében több mint 22 halfaj él.[1]

Történelem[szerkesztés]

A Műegyetem CH épülete helyén egykor a Duna medre, illetve ártere húzódott, majd a Kopaszi-gát 1880 körüli megépítése után a Dunától elzárt, vízzel borított „tóvá” alakult, amelyet a 19. század végén – többnyire a fővárosi építkezéseknél kitermelt talajjal – feltöltöttek. A Szent Gellért téren 50 méter széles (a Kemenes utcáig ér) az 1895-ös feltöltés

Az 1838-as árvíz után kezdték meg a folyamszabályozást a területen, melynek első eleme a Gellért-hegytől délre húzódó töltéspart, a Kopaszi gát őse, a Kopaszi párhuzammű megépítése lett 1880 körül: ez választotta le a kiszélesedő Dunától a Lágymányosi-tó területét. Az 1882-1885 között feltöltött területen elsőként az 1896-ban elkészült Ferenc József hídtól (ma Szabadság híd) délre, a lágymányosi Egyetemváros részeként a 7,2 hektáron elterülő Műegyetem központi kampuszait építették meg 1909-re. A feltöltés anyagát a kiegyezés és az I. világháború közötti évtizedek alatt világvárossá fejlődő főváros építkezései során a házak alapozásához kitermelt bőséges föld képezte. Az 1933 - 1937 között megépült Horthy Miklós híd (ma Petőfi híd) projektjével párhuzamosan a mai Goldmann György tér helyét töltötték fel. 1945 után folytatták az 1877-ben felépült Összekötő vasúti hídtól északra eső részének feltöltését a mai Pázmány Péter sétány terepszintjére az ELTE épületek valamint az Infopark helyén. Ehhez már az öböl déli feléből kikotort iszap adta az anyagot, amely így az ottani téli kikötő használhatóságát is javította. Belőle jött létre a mai Lágymányosi-öböl.

1896-ban a kor ismert mulatós vállalkozója, Somossy Károly hozott létre az akkori Lágymányosi-tó területén egy keleti stílusú vigalmi negyedet „Konstantinápoly Budapesten” névvel, amely azonban csak fél évet élt meg.[2]

A kikötő mellett már ekkor is fontos szerepet játszott a sport: az öböl a városrész kedvelt strandoló, úszó, sporthorgász és evezős helye volt. A második világháború után is megmaradt ez a profil, de az 1950-es évektől a környék beépítése miatt területe csökkent, és az itt működő vendéglátó- és sportlétesítmények állapota is leromlott. A kerületi önkormányzat civil kezdeményezésre 1993-ban a területet helyi jelentőségű védett területté nyilvánította.

2003-ban az önkormányzat és a környékbeli telkek tulajdonosa létrehozták a terület hasznosítására az Öböl XI Kft.-t, amely így egy 45 hektáros fejlesztési területtel rendelkezik.[3] A cég jelenleg három portugál cég tulajdonában van.[4] Az itteni önkormányzati telkek korrupciógyanús privatizációja ügyében 2010-ben Molnár Gyula polgármestert és Lakos Imre alpolgármestert is meggyanúsította az ügyészség.[5] Az öböl környezete 2004-2006 között újult meg.

Tervek[szerkesztés]

Az öböl környékén BudaPart projekt néven (A Kopaszi-gátDombóvári útBudafoki útHengermalom utca által határolt, a vízfelülettel együtt 56 hektárnyi területen[6]) tervezett fejlesztések két ütemre bomlanak.

Az „A” ütem az öbölhöz közeli 20 hektáros terület fejlesztését jelenti, ahová szabadidős és idegenforgalmi fejlesztéseket (vízi élménypark, wellness szálloda, jégcsarnok) terveznek, míg a megújuló gáton éttermek, kulturális és művészeti helyszínek jönnek létre. Az öbölben homokos strand, sportpályák, vízi színpad, jachtkikötő és a két part között gyalogoshíd létesül.

A „B” ütem 25 hektáros területén főként irodák, lakóépületek épülnek a tervek szerint.[7] A Budafoki út menti irodaépületek fejlesztése a tervek szerint 2009 őszén kezdődött volna.[6] A projekt építkezései 2018-ban indultak be.

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b A Lágymányosi öböl. Újbuda. [2012. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 1.)
  2. "don-kanyar": Európa legnagyobb vigalmi negyede volt a lágymányosi Konstantinápoly. falanszter.blog.hu, 2010. november 27. (Hozzáférés: 2018. június 18.)
  3. A Lágymányosi öböl és a Kopaszi gát története. Újbuda. [2012. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 1.)
  4. Fejlesztői háttér (magyar nyelven). Öböl XI Kft., 2007. [2012. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 1.)
  5. Újbudát is elbukta az MSZP (magyar nyelven). Index, 2010. október 4. (Hozzáférés: 2010. október 4.)
  6. a b Fejlesztés. Öböl XI Kft., 2007. [2012. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 1.)
  7. Fejlesztési tervek. Újbuda. [2012. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]