Szentimreváros
Szentimreváros | |
![]() | |
A Feneketlen-tó és a Budai Ciszterci Szent Imre Templom | |
Közigazgatás | |
Település | Budapest |
Kerület | XI. kerület |
Irányítószám | 1113, 1114, 1118 |
Népesség | |
Teljes népesség | 10 914 fő (2001)[1] +/- |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 28′ 47″, k. h. 19° 02′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 47″, k. h. 19° 02′ 14″ | |
Szentimreváros weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szentimreváros témájú médiaállományokat. |
Szentimreváros Budapest egyik városrésze a XI. kerületben. Újbuda belvárosa a Gellért-hegytől délre. Szentimreváros ad otthont az önkormányzati hivatalok többségének, így a kerület igazgatási, a Móricz Zsigmond körtér és a Kosztolányi Dezső tér révén pedig közlekedési központja.
1934–1950 között az egész kerület hivatalos neve Szentimreváros volt.
Fekvése[szerkesztés]
A kerület északnyugati részén fekszik. Északról Gellérthegy városrész, keletről Lágymányos, délről és nyugatról pedig Kelenföld határolja.
Határai: Ménesi út az Alsóhegy utcától – Mányoki út – Kelenhegyi út – Szent Gellért tér – Bartók Béla út – Móricz Zsigmond körtér – Fehérvári út – Bocskai út – Karolina út – Alsóhegy utca a Ménesi útig.[2]
Története[szerkesztés]
Az 1930-ban törvénnyel létrehozott, 1934-től működő XI. kerület egésze 1950-ig a Szentimreváros nevet viselte. A ciszterci rend által fenntartott plébániatemplom és a szomszédos gimnázium szintén Szent Imre nevét vette fel. A Fővárosi Közgyűlés 2007-ben 41 igen, 12 ellenszavazat, 10 tartózkodás mellett elfogadta az új városrésznevet.
A mai Újbuda addig jobbára mezőgazdasági jellegű területén a szentimrevárosi részen indult meg a városiasodás, különösen a Szabadság híd megépülését követően, nagyjából a Szent Gellért tér és a Móricz Zsigmond körtér közti szakaszon. A 4-es metró megépülését követően az önkormányzat ezen a részen szándékozik kialakítani a kerület kulturális városközpontját a Bartók Béla út mentén.
Látnivalók[szerkesztés]
Itt található a kerület jelképe, az 1938-ban épült, neobarokk stílusú Szent Imre-templom és az előterében fekvő Feneketlen-tó, amely a bezárt Budai Parkszínpadnak is otthont adó parkban terül el. Védett terület a Villányi úti Budai Arborétum, amely a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészeti, Élelmiszeripari és Tájépítészeti Karainak otthont adó campus körül terül el.
A Szent Imre Gimnázium és a Szent Margit Gimnázium impozáns épülete egyaránt a Horthy-korszakban épült neobarokk stílusban. A városrészhez tartozik továbbá a szecessziós stílusú Gellért gyógyfürdő és a Gellért Hotel, amelyek 1918-ra készültek el.
Szentimrevárosban szobra látható Szent Imrének (a Móricz Zsigmond körtéren), Móricz Zsigmondnak (ugyanott), Klebelsberg Kunónak (a Szent Imre-templom és a gimnázium között), Bartók Bélának (a Feneketlen-tó körüli parkban) és Kosztolányi Dezsőnek (a Kosztolányi Dezső téren, a Feneketlen-tó körüli parkban).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
- ↑ Budapesti utcanevek A - Z, Corvina, 2013. 88. old.