Kelenföldi református templom
| Kelenföldi református templom | |
| A Kelenföldi református templom homlokzata az Október 23. utca felől nézve | |
| Vallás | kereszténység |
| Felekezet | kálvinizmus |
| Pap(ok) | Takaró János Lajos |
| Építési adatok | |
| Építése | 1928–1929 |
| Rekonstrukciók évei | 1955 |
| Stílus | népies stílus |
| Tervezője | Medgyaszay István |
| Védettség | műemlék |
| Alapadatok | |
| Torony | 1 |
| Építőanyag | vasbeton, terméskő, fa |
| Elérhetőség | |
| Település | Budapest XI. kerülete |
| Hely | 1117 Budapest, Október 23. utca 5. |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kelenföldi református templom témájú médiaállományokat. | |
A Kelenföldi református templom vagy Magyar Advent Temploma egy műemléki védelem alatt álló budapesti vallási épület.
Történet
[szerkesztés]A templom 1928–1929-ben épült Medgyaszay István tervei szerint népies stílusban. Medgyaszay vasbeton szerkezetet használt munkája során, amelyet terméskővel borított. A népiességet a szecessziós-népi motívumok és a magas torony kialakításával hangsúlyozta. A belső tér is népiesre készült: fából faragott az úrasztala, a szószék, és az orgonaházat tartó „kopjafaszerű” oszlopok is.
A költségeket közadakozásból fedezték, igénybe véve holland és amerikai református gyülekezetek segítségét is. Az építkezés védnöke, és a megnyitó díszvendége nem kisebb személyiség volt, mint a református vallású Horthy Miklós kormányzó. A templom nevét Ravasz László, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke javasolta.
Orgonája 1935-ben került átadásra. A második világháború komoly károkat tett az épületben, a renováció csak 1955-ben fejeződött be.
A templom napjainkban is eredeti funkciójában működik. Más lelkészek mellett itt hirdet igét Takaró Károly lelkipásztor is, Takaró Mihály irodalomtörténész fivére.
Érdekességként említendő, hogy a templom melletti két bérház is Medgyaszay azonos stílusban épült munkája.
