Kelenföldi Erőmű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kelenföldi Erőmű
Az erőmű a Hengermalom út felől
Az erőmű a Hengermalom út felől
Ország Magyarország
Hely Budapest XI. kerület, Hengermalom út 60.
Építési adatok
Megnyitás 1914
Építési stílus Art déco
Védettség ipari műemlék
Tervező Reichl Kálmán, Borbiró Virgil
Tulajdonos Budapesti Erőmű
Kimenő teljesítmény173 MW
Elhelyezkedése
Kelenföldi Erőmű (Budapest)
Kelenföldi Erőmű
Kelenföldi Erőmű
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 27′ 47″, k. h. 19° 03′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 47″, k. h. 19° 03′ 20″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kelenföldi Erőmű témájú médiaállományokat.
Az erőmű art déco stílusú irányítóterme

A Kelenföldi Erőmű Budapest XI. kerületének Nádorkert városrészében a kor színvonalának megfelelő első termelő technológia az 1910-es években kezdte meg a villamosenergia-termelést. A francia Electricité de France tulajdonában lévő Budapesti Erőmű Zrt-hez tartozik. A Kelenföldi Erőmű – ipari műemlék. Címe: Budapest XI. kerület, Hengermalom út 60.

Története[szerkesztés]

Az erőmű épületegyüttese 1913–1933 között épült, Reichl Kálmán, később Bierbauer Virgil tervei alapján. 1922-1943 között további gőzkazánokat, turbinákat telepítettek. 1953-ban kezdődött el az ipari üzemek forróvíz és gőzellátása, 1958-től pedig az épülő lakótelepek számára a forróvíz szolgáltatás. 1972-ben kezdte meg működését az ország első gázturbinája, majd 1980-ban leállt a széntüzelés.[1] Ebben az időszakban épült a 146 méter magas kémény, amelynek 2018 óta már csupán az acélváza áll.[2] A környező városrészek energiaigényének változásaival összhangban, több lépésben esett át korszerűsítésen és kapacitásbővítésen. Az erőmű jelenleg működő nagy teljesítményű és korszerű, gáz-gőz körfolyamatú blokkjának berendezései 1995-ben, illetve 2006-ban álltak üzembe.

A misztikus ovális vezénylőterem és a kapcsolódó ipari műemlék berendezések 2005-ös leállítását követően lebontották a széntüzelés korszakából maradt kéményeket és az ipari műemléki besorolásból kimaradt egykori melléképületeket, toldásokat.[3] [4] [5]

Energiatermelés[szerkesztés]

Az itt előállított termékek: villamosenergia és vele kapcsoltan távfűtési célra értékesített hőenergia. Az elsődleges tüzelőanyag a csővezetéken érkező nagynyomású földgáz és tüzelőolaj. Utóbbi tartalék tüzelőanyagként funkcionál. Belőle 5000 m³-t a helyszínen is tárolnak. Az erőmű által ellátott távhő körzetek: Kelenföld, Őrmező, Gazdagrét, Lágymányosi lakótelep, Józsefváros, Budai Vár. A távhőszolgáltatásban az erőmű a hőtermelésen kívül ún. rendszerszolgáltatásokat is biztosít, úgymint a távfűtési keringtetés, nyomástartás, pótvíz betáplálás.

Az erőmű berendezései[szerkesztés]

Az alapberendezésként üzemeltetett kombinált ciklus (gázturbina, hőhasznosító kazán, gőzkazán, ellennyomású gőzturbina) mellett rendelkezésre állnak forróvíz termelést szolgáló kazánok, melyeket igény szerint csúcsberendezésként üzemeltetnek. Az erőmű fő berendezései a téli, fűtési idény időszakában jellemzően nagy terheléssel, optimális kihasználtsággal üzemeltek. A nyári időszakban az aktuális használati melegvíz igény ellátására főként a kis teljesítményű, erre a célra létesített gázturbinákat használják.

Vasúti kapcsolat[szerkesztés]

Az Erőmű korábban rendelkezett nagyvasúti iparvágánnyal, amely az úgynevezett Andor utcai vontatóvágányon keresztül Kelenföld vasútállomás felől lehetővé tette a vasúti szállítást.[6] A vasúti kapcsolat kiépítése a széntüzelésű erőmű tűzelőanyag szükséglete miatt volt indokolt. Az erőmű átalakítása után – körülbelül 1977-től –pakurával fűtöttek, amelyet ugyancsak vasúton szállítottak az erőműbe. 1995-ben gázturbinás blokkot helyeztek üzembe, amelyhez az elsődleges földgáz és a másodlagos fűtőolaj már csővezetéken érkezik. Ezzel megszűnt az igény a tüzelőanyag vasúton történő szállítására. A vágányrendszert 2003-ban bontották el.[7]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kelenföldi Erőmű - 2014-ben lett 100 éves (Budapesti Erőmű Zrt. honlap)
  2. Alpin Éptech referenciák
  3. Ujj Mészáros Krisztina - A Kelenföldi Hőerőmű (Makovecz Vándoriskola, 2005.02.04.)
  4. Dormán Miklós - Ahol megfagyott az idő - Kelenföldi Erőmű (Építészfórum, 2018.03.07.)
  5. Szűcs Gyula - Bejártuk Budapest Csernobilját (Index.hu, 2013.07.28.)
  6. Budapest vasúti hálózata – vázlat (1987 márciusa, szerkesztette Wenzel György) INː Magyarország vasútállomásai és vasút megállóhelyei. [2020. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 4.)
  7. Az Andor utcai iparvágány-hálózat Archiválva 2010. március 28-i dátummal a Wayback Machine-ben INː Fejes Balázs honlapja a budapesti villamosokról és egyéb kötöttpályás járművekről. (Hozzáférés: 2018. április 4.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Kelenföldi Erőmű témájú médiaállományokat.