Infopark

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infopark
Budapest, Infopark, 2.jpg
Közigazgatás
Település Budapest XI. kerülete
Alapítás ideje1996
Irányítószám 1117
Népesség
Teljes népesség0 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Infopark (Budapest)
Infopark
Infopark
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 09″, k. h. 19° 03′ 35″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 09″, k. h. 19° 03′ 35″
Infopark weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Infopark témájú médiaállományokat.

Az Infopark Közép-Kelet Európa első innovációs és technológiai parkja, amelyet 1 épület kivételével a német IVG fejlesztett Budapesten egy közel hat hektáros területen 1998 óta. Az irodaparkban közel 100.000 m2 bérbeadó terület épült fel 2009-ig, eddig 7 épületben, mintegy 7.000 dolgozó részére teremtve itt színvonalas iroda- és munkakörülményeket, amelyhez hozzájárul a nagy kiterjedésű – az Infopark területének 50%-át elfoglaló - parkosított terület is. A Infopark campus jellegű elrendezésben és egységes stílusban megépült épületeit, az irodapark igényes tájépítészeti kialakítása, frekventált – Duna-parti – elhelyezkedése és 'A' kategóriás irodái teszik vonzóvá a bérlők számára. A parkosított környezetben elsősorban informatikával, telekommunikációval és szoftverfejlesztéssel foglalkozó cégek székhelyei vannak.

Fekvése[szerkesztés]

Határai: Hevesy György utca - Magyar Tudósok körútja - Magyar Nobel-díjasok útja - Neumann János utca.

Közlekedés[szerkesztés]

Az egykori Infopark-busz

A terület autóval, tömegközlekedéssel és kerékpárral is jól megközelíthető, a közeljövőben pedig vasúti megállóhelyet is terveznek építeni a határán.

A terület 2005-ben saját BKV buszjáratot kapott Infopark-busz néven. Ezt 2013-ban átnevezték 203-asra, majd 2019-ben beolvasztották a 153-as járatba, ami kiegészült a 154-es viszonylattal. Ezenken kívül a városrész környékén több más BKK autóbusz- (33-as, 133E), villamos- (1-es, 4-es, 6-os) és hajójáratnak (D11) is van megállója.

A 2021-ben indult körvasúti fejlesztések keretében, a bővítés-modernizálás részeként várhatóan 2023/2024-ben új vasúti megállót is építenek majd Nádorkert megállóhely néven az Infopark és Nádorkert városrész közös határa mentén.

Története[szerkesztés]

Az 1838-as árvíz után kezdték meg a folyamszabályozást a területen, amelynek első eleme a Gellért-hegytől délre húzódó töltéspart, a Kopaszi-gát őse, a 3 km hosszú Kopaszi párhuzammű megépítése lett 1870-1876 között: ez választotta le a kiszélesedő Dunától a Lágymányosi-tó területét.

Régen csak egy mocsáros tó volt az a városrész, amit ma Lágymányosnak ismerünk[2]. 1873-ra a mai Szent Gellért tértől a mai Lágymányosi-öbölig[3] elkészült a több mint három kilométer hosszúságú Kopaszi-gát – amely egyik oldalán 380 méter széles mederbe szorította a Dunát, másik oldalán pedig leválasztotta a sekély öblöt, létrehozva ezzel a Lágymányosi-tavat.[4]. Ide kezdetben egy nagy déli kikötőt terveztek felépíteni, de az iszapos terület erre a célra végül is alkalmatlannak bizonyult. A gátat csak 1885-ben magasították meg – addig olyan alacsony volt, hogy azon az árhullámok átcsaptak, és mivel a környékről az esővíz is ide folyt le, a tó vízutánpótlása biztosítva volt, így az nem száradhatott ki.

1896-ban a Lágymányosi-tó környékén épült fel a "Konstantinápoly Budapesten" elnevezésű szórakoztató komplexum. A török stílusú környezetben színházak, mulatók, kávéházak - varieté, kabaré, operaelőadások, élőképek, vándorkomédiások, hastáncos nők, bazársor, szoborkiállítás várta a hajóval és társaskocsival érkezőket. Ez a - Las Vegas-i típusú vállalkozás - fél év alatt csődbe ment.

Az 1881-1886 között feltöltött területen elsőként az 1896-ban elkészült Ferenc József hídtól (ma Szabadság híd) délre, a lágymányosi Egyetemváros részeként a 7,2 hektáron elterülő Műegyetem központi kampuszait építették meg 1909-re.[5][6] A feltöltés anyagát a kiegyezés és az I. világháború közötti évtizedek alatt világvárossá fejlődő főváros építkezései során a házak alapozásához kitermelt bőséges föld képezte. Az 1933 - 1937 között megépült Horthy Miklós híd (ma Petőfi híd) projektjével párhuzamosan a mai Goldmann György tér helyét töltötték fel. 1941-1943 között épült a Pázmány Péter rakpart alsó, 1995-ben a felső útpályája.[7] 1945 után folytatták az 1877-ben felépült Összekötő vasúti hídtól északra eső részének feltöltését a mai Pázmány Péter sétány terepszintjére az ELTE épületek valamint az Infopark helyén. Ehhez már az öböl déli feléből kikotort iszap adta az anyagot, amely így az ottani téli kikötő használhatóságát is javította. Így jött létre a mai Lágymányosi-öböl.

Az összekötő hídtól északra, a hajdani tó fokozatosan zsugorodó maradványa mellett rendezte be acélszerkezetgyártó üzemét a Ganz-MÁVAG. Főleg hidak és daruk elemeit állították benne össze, amelyeket méretes futódaruval rakodtak a Dunán horgonyzó uszályokra. Az utolsó itt készült híd a Rákóczi lett, utána Csepelre költözött a gyár. Az 1980 körül épült daru elbontott pilléreinek talapzata ma is jól látható a Pázmány Péter sétány rakparti támfalában.[8] [9] [10]

Az évtizedekig üresen, parlagon álló területre a rendszerváltás után tervezett Expo '96 néven megrendezendő világkiállítás kapcsán került előtérbe a mai Infopark és környezete, mint a beruházás helyszíne. A kiállítás ugyan elmaradt, ám a terület fejlesztése folytatódott. Ennek során jött létre 1992-1995 között a Lágymányosi (ma Rákóczi) híd felépítésével együtt, attól északra, az eredetileg a kiállításhoz tervezett utcahálózat, majd a kilencvenes évek második felében hozzá az informatikai negyed, amely ma Budapest egyik legmodernebb és legújabb városrészének számít.

Az Infopark C épülete

Az Infopark fejlesztésének megkezdésekor az IVG 1 millió DM adománnyal járult hozzá az InfoPark Alapítvány létrehozásához azzal a céllal, hogy az Infopark megvalósulási céljait figyelembe véve, kiemelten a társadalom és a gazdaság fejlődését elősegítő, a tudomány és a gazdaság közötti kapcsolatrendszer elősegítését szolgáló alkalmazott kutatás-fejlesztési tevékenységet, illetve annak hasznosítását támogassa.

Az IVG fejlesztésében épült irodaházak több ingatlanszakmai díjjal büszkélkedhetnek, így a C épület a CIJ Legjobb irodaház fejlesztés 2005 és az Ingatlan és Befektetés Az év ingatlan projektje 2005 díjával. A D jelű irodaház a CIJ Legjobb irodaház fejlesztés 2007 és a Budapest Építészeti Nívódíja 2007 elismeréseket kapta meg átadásának évében.[11]


Források[szerkesztés]

  1. a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. Régen csak egy tó volt az a városrész, amit ma Lágymányosnak ismerünk | szmo.hu (magyar nyelven). www.szeretlekmagyarorszag.hu, 2017. december 15. (Hozzáférés: 2022. május 20.)
  3. (2022. április 25.) „Lágymányosi-öböl” (magyar nyelven). Wikipédia.  
  4. Hogyan tűnt el a Lágymányosi-tó Budáról? (brit angol nyelven). www.telekitours.hu. (Hozzáférés: 2022. május 20.)
  5. Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005) Vadas Ferenc: Duna-szabályozás és rakpartépítés Budapesten - Budapest Főváros Levéltára és Bécsi Városi és Tartományi Levéltár ISBN 963-7323-53-8 (Hungaricana online archívum)
  6. Látványos Lágymányos virtuális városi séta (Lechner Tudásközpont Youtube csatorna, 2020.10.04.)
  7. Kolundzsija Gábor - A rakodópart kövei (Postcard Bt. 2018) ISBN 978-963-12-8681-6
  8. Ganz-MÁVAG autódaruk - Lokomo és Kato (MobilDaru blog, 2011.06.10.)
  9. Lágymányosi Hídgyár 1982 - Az átépítés alatt álló Árpád híd északi oldalának legnehezebb 102 tonnás elemét emelik mozgódaruval a Dunán várakozó uszályra, a Ganz-Mávag Lágymányosi Hídgyárában, MTI Fotó: Tóth Gyula (MTVA Archivum)
  10. Lágymányosi légi fotó 1980-ból - Újbuda Anno Retro XI Facebook oldal, 2020.11.25
  11. Infopark | Újabb díjjal ismerték el az Infopark fejlesztését. www.infopark.hu. (Hozzáférés: 2022. május 20.)