Infopark

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infopark
Az Infopark az Schönherz Kollégiumból délkelet felé tekintve (előtérben a Lágymányosi lakótelep toronyházai mögött a Tüskecsarnok, a távolban a Rákóczi híd)
Az Infopark az Schönherz Kollégiumból délkelet felé tekintve (előtérben a Lágymányosi lakótelep toronyházai mögött a Tüskecsarnok, a távolban a Rákóczi híd)
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület XI. kerület
Népesség
Teljes népesség0 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Infopark (Budapest)
Infopark
Infopark
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 14″, k. h. 19° 03′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 14″, k. h. 19° 03′ 38″
Infopark weboldala
Budapest, Infopark, Gábor Dénes utca.JPG

Az Infopark Budapest egyik legújabb, legmodernebb és legkisebb városrésze a XI. kerületben, a Rákóczi híd budai hídfőjének északi oldalán. 1996 decemberében jött létre az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem, a Miniszterelnöki Hivatal és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium együttműködésével, állami beruházásként.

A területén campus jellegű, parkosított környezetben irodaházak találhatók, amelyekben elsősorban informatikával, telekommunikációval és szoftverfejlesztéssel foglalkozó cégek székhelyei vannak.

Fekvése[szerkesztés]

Határai: Hevesy György utca - Magyar Tudósok körútja - Magyar Nobel-díjasok útja - Neumann János utca.

Közlekedés[szerkesztés]

A terület autóval és kerékpárral jól megközelíthető.

A városrész környékén több BKK autóbusz- (33-as, 133E), villamos- (1-es, 4-es, 6-os) és hajójáratnak (D11) is van megállója, azonban csak a 153-as végállomásozik itt. 2019 óta a 154-es busz továbbhalad a Nádorkerten felépült BudaPart felé, ahol az azonos nevű megállója a Dombóvári úton található az 1-es villamos Infopark megállója mellett, a körvasút déli oldalán.

Története[szerkesztés]

Az 1838-as árvíz után kezdték meg a folyamszabályozást a területen, melynek első eleme a Gellért-hegytől délre húzódó töltéspart, a Kopaszi gát őse, a Kopaszi párhuzammű megépítése lett 1880 körül: ez választotta le a kiszélesedő Dunától a Lágymányosi-tó területét. A Az 1882-1885 között feltöltött területen elsőként az 1896-ban elkészült Ferenc József hídtól (ma Szabadság híd) délre, a lágymányosi Egyetemváros részeként a 7,2 hektáron elterülő Műegyetem központi kampuszait építették meg 1909-re. A feltöltés anyagát a kiegyezés és az I. világháború közötti évtizedek alatt világvárossá fejlődő főváros építkezései során a házak alapozásához kitermelt bőséges föld képezte. Az 1933 - 1937 között megépült Horthy Miklós híd (ma Petőfi híd) projektjével párhuzamosan a mai Goldmann György tér helyét töltötték fel. 1945 után folytatták az 1877-ben felépült Összekötő vasúti hídtól északra eső részének feltöltését a mai Pázmány Péter sétány terepszintjére az ELTE épületek valamint az Infopark helyén. Ehhez már az öböl déli feléből kikotort iszap adta az anyagot, amely így az ottani téli kikötő használhatóságát is javította. Így jött létre a mai Lágymányosi-öböl.

Az összekötő hídtól északra, a hajdani tó fokozatosan zsugorodó maradványa mellett rendezte be acélszerkezetgyártó üzemét a Ganz-MÁVAG. Főleg hidak és daruk elemeit állították benne össze, amelyeket méretes futódaruval rakodtak a Dunán horgonyzó uszályokra. Az utolsó itt készült híd a Rákóczi lett, utána Csepelre költözött a gyár. Az egykori daru két pillérének talapzata ma is jól látható a Pázmány Péter rakpart támfala fölött.[2] [3] [4]

Az évtizedekig üresen, parlagon álló területre a rendszerváltás után tervezett Expo '96 néven megrendezendő világkiállítás kapcsán került előtérbe a mai Infopark és környezete, mint a beruházás helyszíne. A kiállítás ugyan elmaradt, ám a terület fejlesztése folytatódott. Ennek során jött létre 1992-1995 között a Lágymányosi (ma Rákóczi) híd felépítésével együtt, attól északra, az eredetileg a kiállításhoz tervezett utcahálózat, majd a kilencvenes évek második felében hozzá az informatikai negyed, amely ma Budapest egyik legmodernebb és legújabb városrészének számít.

Az Informatikai és Technológiai Innovációs Park Zrt. (röviden Infopark Zrt.) 1996 decemberében alakult az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem, a Miniszterelnöki Hivatal és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium együttműködésével, tisztán állami beruházásként. A két egyetem a részvények 25 százalékát, plusz 1 szavazatot birtokolt, míg a miniszterelnökség és a minisztérium osztozott a fennmaradó hányadon. Területét ekkor városrészként is bejegyezték.

Létrejöttének az volt a célja, hogy a közép-kelet-európai térségben elsőként megépült kutatás-fejlesztésre specializált, egyetlen (állami) tulajdonban lévő park ennek a tevékenységnek a magyarországi és esetleg régiós központja is lehessen, ahol az akkor még leendő bérlőknek lehetősége legyen (közelségük okán) együttműködni a két szomszédos egyetemmel is.

Az Infopark 2008-2009-ben épült „E” jelű épülete volt az első Magyarországon, ami megkapta a Leadership in Energy and Environmental Design (LEED) minősítésrendszerében az ezüst (silver) fokozatot.

A beruházás teljes sikernek bizonyult, az irodák bérlői közt van számos más cég mellett a Magyar Telekom, az IBM, a Lufthansa Systems, a Hewlett-Packard, vagy a DBH Business Services is (egy részüknek székhelye vagy régiós központja is), valamint a Nemzeti Innovációs Hivatal és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet is.

Az Infopark közvetlen szomszédja északon az Eötvös Loránd Tudományegyetem 1989-2001 között felépült lágymányosi kampuszának északi és déli tömbje, aminek épületei szintén a terület fejlesztése során születtek.

A park földhasználati és beépítési jogával az Infopark Zrt. rendelkezik, a bérlők pedig 99 évre vehetik bérbe az irodaépületeket, akik a tervezésében is közreműködhettek. Az építkezéseket, valamint az építmények kezelését a bonni székhelyű német ingatlanfejlesztő társaság, az IVG Immobilien AG végezte. Az IVG teljes budapesti ingatlanportfólióját eladta 2006-ban a szintén német HGA Capital-nek, ami most az IVG-vel közösen gondoskodik az irodák kiadásáról és a kapcsolattartásról.

2008-ban a parkot üzemeltető céget privatizálták,[5] amit a Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó K-Immo nevű cég szerzett meg. A terület földhasználati jogát azonban korábban egy másik cég, a Noveco kapta meg. Mivel a tulajdon a földhasználat nélkül nem sokat ért, Leisztinger a Noveco képviselői szerint megpróbálta egyebek mellett vesztegetéssel, illetve zsarolással megszerezni a használati jogot is,[6] ami miatt az üzletemberek feljelentették hatóságoknál. A bíróságra került ügyben az egyik zsaroló személyében Wieszt János, akkoriban hivatalban lévő újbudai szocialista önkormányzati képviselőt is felismerni vélték.[6] Wieszt azóta több más ingatlanpanamában indult nyomozásnak is gyanúsítottja lett.[6]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Commons:Category:Budapest Info Park
A Wikimédia Commons tartalmaz Infopark témájú médiaállományokat.