Karinthy Színház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 28′ 14″, k. h. 19° 01′ 44″

Karinthy Színház
Karinthy Színház.jpg
Általános adatok
Korábbi nevei Hököm Színpad
Névadó Karinthy Frigyes „Hőköm Színház” című kötete és a városligeti liliputi színház
Alapítva 1982: Hököm Színpad, 1988: Karinthy Színház
Profil magánszínház, Buda egyetlen folyamatosan játszó kőszínháza
Alapító Karinthy Márton
Fenntartó Karinthy és Karinthy Nonprofit Kft.
Társulatok produkciókra szerződtetve
Tagozatok darabonként változó
Épületek 1
Játszóhelyek Karinthy Színház, Hököm Stúdió a próbateremben
Személyzet
Főigazgató Karinthy Márton
Művészeti vezető Karinthy Márton
Gazdasági vezető Gombosné Idei Anikó
Művészeti főtitkár Domokos Ildikó
Rendezők Karinthy Márton és meghívott művészek
Dramaturg darabonként változó, többször: Deres Péter

Színészek előadásonként változó (120 színművész)
Technikai személyzet 19 fő
Adminisztratív személyzet 7 fő
Elérhetőség
Postacím KARINTHY SZÍNHÁZ 1115 Budapest, Bartók Béla út 130.
Telefonszám +36-1 203-8994
Honlap www.karinthyszinhaz.hu
E-mail info@karinthyszinhaz.hu

A Karinthy Színház még jóval a rendszerváltás előtt alakult, vállalkozásként. Úttörő tevékenysége, Buda egyetlen folyamatosan játszó, önálló kőszínházaként, a színházi struktúraváltás egyik példája is, mely ma már sajátos szellemiséget hordozó színházi műhellyé válva mind a szakma és a kritika, mind a közönség támogatását élvezi. A megalakulást a XI. kerületi Tanács bátorsága tette lehetővé.

Fekvése[szerkesztés]

Az épület[szerkesztés]

1988 óta a XI. kerületben működik Buda egyetlen folyamatosan játszó, önálló kőszínháza, a Karinthy Színház, amit a korábbi Haladás Mozi épületében hoztak létre. A helyiség felújítását a vállalkozás maga finanszírozta, jelentős bankkölcsönt vállalva és megtermelve az évek során.

A színház története[szerkesztés]

A Hököm Színpad néven létrejövő új színházi forma, a régóta vágyott és addig vajúdó színházi struktúraváltás első hírnöke lett. A megnyitó előadás a Kaffka Margit Gimnázium dísztermében volt, Karinthy Ferenc: Gőz és Hubay Miklós: A zsenik iskolája című darabjaival. A színháznyitás nagy társadalmi és művészi visszhangot váltott ki.

A Budapest Sportcsarnokban bemutatott Végh Antal aréna - játék, A miért bántják a magyar futballt című produkció bukása, egyben a színházi vállalkozás végét is megjósolta. A sportcsarnoki szuperprodukciók elődje akkor még össztársadalmi ellenérzést váltott ki. A kritika a színházon verte el a port, és zavartságát támadásba bujtatta.

A Karinthy Színház elődje, a Hököm Színpad azonban nem adta fel, hogy a megmerevedett színházi élet egyik úttörőjeként életben maradjon. A vándorlások évei kezdődtek. Először a MOM kultúrházban léptek fel, majd a Marcibányi téri Művelődési Központban. Előadásokat tartottak azonkívül mindenütt, ahol lehetett, és ahol befogadták őt. Szinte nincs olyan vidéki város, ahol például Vuk című gyermekelőadásukkal ne jártak volna.

Négy évadot töltöttek el egyetlen pesti játszóhelyükön a Rákóczi tér melletti Gutenberg Művelődési Otthonban. A színház felújításában aktív szerepet vállalva, színházi centrumot alakítottak itt ki az évadok során. Olyan nagysikerű előadásokkal, mint a 100 előadást megért Svejk és Tamás bátya kunyhója, a Karinthy ihlette A bűvös szék, vagy akár a Mágnás Miska. Rendszeres gyerekelőadásaik mindvégig sikeresek voltak: A Hercegnő és a Varázsló, Ali baba és a rablók, Peti meg a Róka. 1988-ban jelentős fordulat történt a színház életében. Nevüket Karinthy Színházra változtatva elfoglalták azóta is működő XI. kerületi helyiségüket, a volt Haladás mozi épületét a Bartók Béla út 130. alatt. Így lett Budának saját, folyamatosan játszó, új kőszínháza.

Jelene[szerkesztés]

A Karinthy Színház alapprogramja az új helyiségben sem változott. Így mindhárom Karinthy (Frigyes, Ferenc és Márton) műveken túl, továbbra is elsősorban magyar szerzők sorát tartja műsorán: Hubay Miklós, Szakonyi Károly, Páskándi Géza, Fekete István, Szomory Dezső, Molnár Ferenc, Aszlányi Károly, Vadnay László, Szerb Antal, Gábor Andor, Tabi László, Kellér Dezső, Eisemann Mihály, Örkény István, Nóti Károly, Gyárfás Miklós, Moldova György, Csurka István, Mikszáth Kálmán, Hunyadi Sándor, Fodor László, Márai Sándor, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső és mások műveinek bemutatásával.

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Karinthy Színház témájú médiaállományokat.