Honthy Hanna
| Honthy Hanna | |
.jpg) | |
| Honthy Hanna 1928-ban (Halász Vilma felvétele) | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Hügel Hajnalka |
| Született |
1893. február 21. Budapest |
| Elhunyt |
1978. december 30. (85 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Pályafutása | |
| Aktív évek | 1912–1978 |
| Díjai | |
| Kossuth-díj | 1953 |
| Kiváló művész | 1953 |
| Érdemes művész | 1950 |
| További díjak | Erzsébetváros díszpolgára (2019) |
| Honthy Hanna IMDb-adatlapja | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Honthy Hanna témájú médiaállományokat. | |
Honthy Hanna (eredetileg Hügel Hajnalka, Hajnal Hajnalka; Budapest, 1893. február 21.[1] – Budapest, 1978. december 30.) Kossuth-díjas színművésznő, operettprimadonna, érdemes és kiváló művész.
Élete[szerkesztés]
Hügel János nagyváradi születésű nyomdász és Hanrich Emma varrónő lánya, élete az erzsébetvárosi Nefelejts utca 8. egy földszinti udvari lakásából indult. 10 éves korában felvették az Opera balettiskolájába, de a szólókarrierhez nem volt megfelelő a testalkata. Egy gazdag mecénás segítségével színi tanulmányait magánúton végezte el 1914–15-ben Rákosi Szidi, 1915–17-ben Bárdi Ödön tanítványaként, később a világhírű tenorista, Anthes György tanította énekelni. Tehetsége csak a kiinduló pont volt pályájához: hatalmas szorgalommal, minden lehetséges eszközzel küzdött egész életén át azért, hogy képességeihez mért szerephez jusson a magyar színjátszásban. Talán ő volt az utolsó igazi operettprimadonna, még idős korában is, csaknem élete végéig.
Évtizedeken át volt a XII. kerületi Deres utca lakója. A híres villa kerítésére nem került emléktábla, sem a Nefelejcs utcai szülőházra egyelőre.
Pályája[szerkesztés]
Rákosi Szidi színiiskolájának elvégzése után szerződtette a Népopera, ahol a Tengerész Kató című operettben szerepelt, már mint Hajnal Hajnalka, de a várt átütő siker elmaradt. Ezután Pozsonyban, Debrecenben lépett fel. 1919. július 29-én Debrecenben férjhez ment dr. Halmos Géza miniszteri tanácsoshoz, aki megalkotta számára a Honthy Hanna művésznevet.[2] 1922-ben elváltak. 1916-tól a főváros különböző színházaiban – Vígszínház, Revü Színház, Blaha Lujza Színház, Király Színház, Belvárosi Színház – kapott szerződést.
1922-ben, A bajadér című Kálmán Imre-operett Király színházi előadásán mérte össze tudását, tehetségét a kor ünnepelt, nála 14 évvel idősebb primadonnájával, Fedák Sárival. Neve ettől kezdve vált igazán ismertté Budapesten.
1923. június 30-án Budapesten, a Terézvárosban ismét férjhez ment. Második férje gyöngyösi Petheő Miklós Imre orvos volt.[3] 1939-ben tőle is elvált.
1925–27-ben és 1949-től a Fővárosi Operettszínház tagja volt, bár csak egyes szerepekre szerződött. Prózai színházakban is sikerrel szerepelt, de elsősorban az operett és a daljáték műfajának volt vezető énekese, évtizedeken át ünnepelték mint primadonnát. Igazi sztár volt a színpadokon, otthon és külföldön egyaránt hatalmas sikert aratott képességeivel és egyedi hangfekvésével.
A második világháború után Gáspár Margit szerződtette a Fővárosi Operettszínházhoz a már jóval 50-en túli primadonnát. Operettek átdolgozásával (Csárdáskirálynő, Luxemburg grófja stb.) kreálták számára a „grande dame” szerepkört, egy-egy korábbi szerepet felnagyítva (Mme Fleury, Cecília).
Honthy csak a színháznak élt; ezt magánélete megsínylette, mindhárom férje megélte ezt a tényt. Még 70 éves korában is énekórákra járt, és 80 éves születésnapján is fellépett még egyszer.
Filmen keveset játszott, 1941-ben a Régi nyárban korábbi színpadi sikerét elevenítette fel, szerepelt a Déryné (1951), a Díszelőadás (1955) és mint az operett múzsája, a Bástyasétány '74 című alkotásokban.
Főbb szerepei[szerkesztés]
- Médi (Schubert–Berté: Három a kislány)
- Riki, a legkedvesebb manöken Oscar Straus:Bálkirálynő
- Királyné (Szirmai Albert: Mézeskalács)
- Kőrösházy Ilona (Lehár Ferenc: Cigányszerelem)
- Friderika (Lehár Ferenc)
- Antónia (Huszka Jenő: Mária főhadnagy)
- Anna nagyhercegnő (Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő)
- Hansi (Lajtai Lajos: Három tavasz)
- Juliette, Mme Fleury (Lehár Ferenc: Luxemburg grófja)
- Csárdáskirálynő, Cecília (Kálmán Imre: Csárdáskirálynő)
- Lilian (de Fries Károly: A romantikus asszony)
- Júlia (Ábrahám Pál-Földes Imre-Harmath Imre: Júlia)
- Nadja Petrovna (Ábrahám Pál- Földes Imre-Harmath Imre: Fehér hattyú)
- Mária (Békeffi István–Lajtai Lajos: A régi nyár)
Filmjei[szerkesztés]
Játékfilmek[szerkesztés]
- Budapesti hangos filmkabaré (1931)
- A régi nyár (1942)
- Déryné (1951)
- Díszelőadás (1955)
- Bástyasétány '74 (1974)
Tévéfilmek[szerkesztés]
- Csárdáskirálynő (1963)
- Szilveszter 1973 (1973)
- Nyolcvanéves Cecília (1973)
Díjai[szerkesztés]
- Érdemes művész (1950)
- Kossuth-díj (1953)
- Kiváló művész (1953)
- Erzsébetváros díszpolgára (2019, posztumusz)
Irodalom[szerkesztés]
- Molnár Gál Péter: Honthy Hanna és kora (Budapest, 1967 ISBN 963-14-2066-3)
- Gál György Sándor: Honthy Hanna – Egy diadalmas élet regénye (Budapest, 1973 ISBN 963-330-019-3)
- Dr. Pencz Kornél: Honthy Hanna, a magyar operett német nagyasszonya születésének 125. évfordulójára https://web.archive.org/web/20200223210916/http://www.akuff.org/bote/36_Hirmondo.pdf (AKuFF Hírmondó XIV. évfolyam, 36. szám 2018. április 14. 18-34. oldal) - Honthy Hanna családfájának kutatásáról
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Születési bejegyzése a józsefvárosi római katolikus keresztelési akv. 530/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 28.)
- ↑ Halmos Géza és Hügel Hajnalka házasságkötési bejegyzése a debreceni állami akv. 944/1919. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 28.)
- ↑ Petheő Miklós Imre és Hügel Hajnalka házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 995/1923. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 28.)
Források[szerkesztés]
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
További információk[szerkesztés]
|
