Vaszary Piri

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vaszary Piri
Vaszary Piroska.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Vaszary Piroska
Született 1901. május 19.[1]
Budapest
Elhunyt 1965. október 2. (64 évesen)[1]
Palma de Mallorca
Házastárs 1. Feld Andor (h. 1924–1926)
2. Horváth Ár­pád (h. 1929–1932)
3. dr. Bodócsy Endre orvos (h. 1932–?)
Gyermekei 1. Bodócsy Piroska (1933– )
2. Bodócsy Endre (1942– )
Pályafutása
Aktív évek 19201959

az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaszary Piri témájú médiaállományokat.

Vaszary Piri (Budapest, 1901. május 19.Palma de Mallorca, Spanyolország, 1965. október 2.) magyar színésznő.

Családja[szerkesztés]

Édesapja Vaszary Gábor fővárosi főjegyző, édesanyja Csipka Auguszta. Bátyjai Vaszary Gábor író és Vaszary János színész, rendező, író, aki Muráti Lilit vette feleségül. Nagybátyja Vaszary János festő. Nagyapjának a testvére, Vaszary Kolos esztergomi érsek volt.

Háromszor kötött házasságot. 1924. április 22-én Feld Andor nagy­iparoshoz ment férjhez, akitől 1926 áprilisában elvált. Második férje Horváth Ár­pád színházigazgató, a Nemzeti Színház rendezője lett 1929. június 11-én, akitől 1932-től szintén elvált.[2] Harmadszor Bodócsy Endre orvoshoz ment feleségül (Budapesten, az Erzsébetvárosban, 1932. június 14-én[3]), aki­től két gyermeke, Bodócsy Piroska (*1933. április 26.) és Bodócsy Endre (*1942) született.[4]

Élete[szerkesztés]

Rákosi Szidi szí­nésziskolájába járt, ahol 1920-ban végzett. Újpesten kezdte színi pályáját, és hamarosan a vezető fővárosi színházakban játszott. 1921-ben a Belvárosi Színházhoz szerződött. 19221924 között a Magyar Színháznál, az Andrássy úti Színháznál[5] és a Belvárosi Színháznál játszott. 1924-25-ben a Vígszínházban, 1925-ben és 1926-ban a Renaissance Színházban, a Belvárosi Színházban és a Vígszínházban játszott. 1926-tól 1935-ig a Nemzeti Színházban, 1926-1930 között az Andrássy úti Szín­házban, 1934-1936 között a Terézkörúti Színpadon lépett fel. 1936-tól 1941-ig a Magyar Színház, 1942-1944 között az Andrássy Színház tagja lett, melynek az igazgatója a bátyja, Vaszary János volt. 1944-ben rövid időre újra a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1944 végén emigrált. Ausztri­ában, Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Argentínában, Venezuelában és Kanadában is élt. 1948-tól 1954-ig a Magyar Színjátszó Társaság előadásain is fellépett Argentínában. 1959-ben magyar társulatnál szerepelt Venezuelában.

Már némafilmekben is játszott: A csodadoktor és A napkelet asszo­nya, valamint egy hangosfilm-kezdeményben: Kacagó asszony. A magyar filmek állandó vígjátéki szereplője lett. Kivételes karikírozó-képességgel formálta meg szerepeit. A Tavaszi parádé c. német filmben is sze­repelt 1935-ben. Népszerű volt kabarékupléival is. Rengeteg hangosfilmben szerepelt.

Főbb színházi szerepei[szerkesztés]

Nyilas Misi: Vaszary Piri

Filmszerepei[szerkesztés]

  • Kacagó asszony (1930)
  • Csókolj meg, édes! (1932)
  • Tavaszi zápor (1932)
  • Az új rokon (1934)
  • Frühjahrparade (1934, osztrák)
  • Édes mostoha (1934)
  • Hal­ló, Budapest (1935)
  • Címzett ismeretlen (1935)
  • Nem élhe­tek muzsikaszó nélkül (1935)
  • Szent Péter esernyője (1935)
  • A királyné huszárja (1935)
  • Én voltam (1936)
  • Mária nővér (1936, Sein letztes Modell, német)
  • Hetenként egyszer láthatom (1937)
  • Rád bízom a feleségem (1937)
  • Segítség, örököltem! (1937)
  • A férfi mind őrült (1937)
  • Szerelemből nősültem (1937)
  • Édes a bosszú (1937)
  • Mámi (1937)
  • A kölcsönkért kastély (1937)
  • Tokaji rapszódia (1937)
  • Családi pótlék (1937)
  • A harapós férj (1937)
  • Te csak pipálj, Ladányi! (1938)
  • Elcserélt ember (1938)
  • Ne­héz apának lenni (1938)
  • Papucshős (1938)
  • Borcsa Ameri­kában (1938)
  • Varjú a toronyórán (1938)
  • A leányvári boszor­kány (1938)
  • Rozmaring (1938)
  • Szegény gazdagok (1938)
  • A varieté csillagai (1938, magyar-német)
  • Fehérvári huszá­rok (1938)
  • 5 óra 40 (1939)
  • Pénz áll a házhoz (1939)
  • Az utol­só Wereczkey (1939)
  • Hölgyek előnyben (1939)
  • Két lány az utcán (1939)
  • Bercsényi huszárok (1939)
  • Párbaj semmi­ért (1939)
  • Férjet keresek (1939-40)
  • Erdélyi kastély (1940)
  • Te vagy a dal (1940)
  • Hazajáró lélek (1940)
  • Igen vagy nem? (1940)
  • Hazafelé (1940)
  • Zárt tárgyalás (1940)
  • Pepita kabát (1940)
  • Beáta és az ördög (1940)
  • Hétszilvafa (1940)
  • Eladó birtok (1940)
  • Balkezes angyal (1940-41)
  • Ma, tegnap, hol­nap (1941)
  • Európa nem válaszol (1941)
  • Magdolna (1941)
  • Leányvásár (1941)
  • Lesz, ami lesz (1941)
  • A beszélő köntös (1941)
  • Kölcsönkért férjek (1941)
  • Csákó és kalap (1941)
  • Lelki klinika (1941)
  • Miért? (1941)
  • Dr. Kovács István (1941)
  • Gentryfészek (1941)
  • A régi nyár (1941)
  • Kádár kontra Ke­rekes (1941)
  • Behajtani tilos! (1941-42)
  • Kétezerpengős fér­fi (1942)
  • Egér a palotában (1942)
  • Szakítani nehéz dolog (1942)
  • Pista tekintetes úr (1942)
  • Heten, mint a gonoszok (1942)
  • Katyi (1942)
  • Családunk szégyene (1942)
  • A tökéletes csa­lád (1942-43)
  • Jómadár (1943)
  • Tilos a szerelem (1943)
  • Le­gény a gáton (1943)
  • Anyámasszony katonája (1943)
  • Afrikai vőlegény (1943) – Dömötör-Dauer Mária
  • Orient express (1943)
  • Muki (1943)
  • Magyar Kívánsághangverseny (1943)
  • Kerek Ferkó (1943)
  • Féltékenység (1943)
  • Futótűz (1943)
  • Zenélő malom (1943)
  • Aranypáva (1943)
  • A látszat csal (1943)
  • Egy nap a világ (1944)
  • Boldoggá teszlek (1944)
  • Makkhetes (1944)
  • Második Ma­gyar Kívánsághangverseny (1944)
  • Az első (1944)
  • Egy po­fon, egy csók (1944)
  • A csodacsatár (1956)
  • A Jávor (1987)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b nm0890887, 2016. július 20., Internet Movie Database
  2. Vaszary Piri (magyar nyelven). Hangosfilm. (Hozzáférés: 2016. május 23.)
  3. Budapest VII. kerületi polgári házassági anyakönyvek, 1932. év, 816. folyószám.
  4. Kép a gyerekeiről: Vaszary Piroska – 2014. május 2.
  5. 1937-től Andrássy Színház.

Irodalom[szerkesztés]

  • Géger Melinda: Egy művészcsalád hányattatásai a XX. században A Vaszary család, Somogyi Múzeumok Közleményei 18, 355–374, Kaposvár, 2008. URL: Lásd Külső hivatkozások
  • Mudrák József – Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944, Máriabesnyő – Gödöllő, Attraktor kiadó, 2006. URL: Lásd Külső hivatkozások
  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Online elérés – 2014. május 2.
  • Kenyeres Ágnes (főszerk.): Magyar életrajzi lexikon 1000-1990, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981. URL: Lásd Külső hivatkozások

Külső hivatkozások[szerkesztés]