Oscar Straus
| Oscar Straus | |
 | |
| 1918 körül. Fotó: Edith Barakovich | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1870. március 6.[1][2][3][4][5] Bécs[6][7] |
| Elhunyt | 1954. január 11. (83 évesen)[1][2][3][4][5] Bad Ischl[8][7] |
| Sírhely | Bad Ischl Friedhof |
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
| Pályafutás | |
| Műfajok | |
| Díjak | Bécs Városának Becsületgyűrűje |
| Tevékenység |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Oscar Straus témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Oscar Straus, eredetileg Oscar Nathan Strauss (Bécs, 1870. március 6. – Bad Ischl, 1954. január 11.) osztrák operettszerző. Lehár Ferenc, Leo Fall és Kálmán Imre mellett ő az úgynevezett ezüst operett korszak egyik legfontosabb zeneszerzője.
Élete[szerkesztés]
Leopold Strauss zsidó bankár és Gabriella Stern fiaként született, később Strausra változtatta családnevét, hogy elkerülje összekeverését a Strauss keringődinasztiával. A századforduló körül számos sikeres operettet írt, amelyek közül a legismertebb az Álomkeringő, 1907-ből, később a Broadway-en és Hollywoodban komponált.
Max Bruchnál tanult, első kisebb sikereit kapellmeisterként Brüx és Teplice cseh városokban aratta. Berlinben részt vett az első német zenés kabaréban, az Überbrettlben, ahol utána a fiatal Arnold Schönberg is egy ideig dolgozott. Ausztria annektálása után, 1939-ben Párizsba kellett emigrálnia, később New Yorkba és Hollywoodba. Európába csak a második világháború után tért vissza.
Magánélete[szerkesztés]
Gyermekei, Katharina (1898), Louis (1895) és Leo Straus (1897–1944) dramaturgként és librettistaként dolgoztak, akik első házasságából a hegedűművész és koncertmester, Nelly Irmentől születtek. 1908-ban Straus másodszor is házasságot kötött, ezúttal Clara Singer (1886–1967) énekesnővel, s ebből a házasságból született két fia, a zeneszerző Erwin Straus (1910-1966), valamint az író és rendező Walter Straus (1913-1945).
Sírja a Bad Ischl-i temetőben található .
Művei[szerkesztés]
Operettek[szerkesztés]
- A víg Nibelungok (1904, szövegkönyv: Rideamus)
- Hugdietrichs Brautfahrt (1906, szöveg: Rideamus)
- Varázskeringő (1907, szövegkönyv: Felix Dörmann és Leopold Jacobson)
- A csokoládékatona, vagy Der Praliné-Soldat (1908, szövegkönyv: Rudolf Bernauer és Leopold Jacobson)
- Rund um die Liebe (1914, szövegkönyv: Friedrich von Thelen, Robert Bodanzky)
- Legénybúcsú (1915)
- Csodacsók (1915)
- Niobe (1917)
- Eine Ballnacht (1918, szövegkönyv: Leopold Jacobson és Robert Bodanzky)(Bálkirálynő, 1921. 01. 30. Revü-színház)
- Der letzte Walzer (1920, szövegkönyv: Julius Brammer és Alfred Grünwald)
- Kleopátra gyöngyei (1923, szövegkönyv: Julius Brammer és Alfred Grünwald)
- Die Teresina (1925, szövegkönyv: Rudolph Schanzer és Ernst Welisch)
- A királynő (1927)
- Marietta (1928, szövegkönyv: Sacha Guitry; Deutsche Bearbeitung: Alfred Grünwal])
- Esküvő Hollywoodban (1928, szövegkönyv: Leopold Jacobson és Bruno Hardt-Warden, megfilmesítve 1929-ben)
- A herceg és a táncosnő (1929, szövegkönyv: Richard Keßler és Will Steinberg)
- Der Bauerngeneral (1931, szövegkkönyv: Julius Brammer és Gustav Beer)
- Egy édes légyott (1932, szövegkönyv: Alfred Grünwald)
- Drei Walzer (1935, szövegkönyv: Paul Knepler és Armin Robinson)
- Die Musik kommt (1948)
- Ihr erster Walzer (1950)
- Bozena (1952, szövegkönyv: Julius Brammer és Alfred Grünwald)
Filmzene[szerkesztés]
- 1931: A mosolygó hadnagy (The Smiling Lieutenant), rendező Ernst Lubitsch
- 1940: Von Mayerling bis Sarajewo (De Mayerling à Sarajevo), rendező Max Ophüls
- 1950: Körbe-körbe (La Ronde), átdolgozta Joe Hajos, rendező Max Ophüls
- 1953: Madame de…, rendező Max Ophüls
Elismerések[szerkesztés]
- 1939 – a francia Becsületrend
- 1950 – Ehrenring der Stadt Wien
Irodalom[szerkesztés]
- Franz Mailer: Weltbürger der Musik. Eine Oscar-Straus-Biographie. Österreichischer Bundesverlag, Bécs, 1985 ISBN 3-215-05645-3
- Dorothea Renckhoff: Glanz und Verdunkelung. Frische Blumen für Straus. Theaterstück. Felix Bloch Erben Theaterverlag, Berlin, 1999
- Dorothea Renckhoff: Von Ischl nach Ischl, welch ein Leben in Dur und Moll. Über Oscar Straus. Kölner Stadt-Anzeiger, 8/9. Mai 1993. május 8/9., melléklet 4/5. o.
- Dorothea Renckhoff: Keine Rose ohne Dornen, Das Leben von Oscar Straus und Vom Helden zum Leckermaul. Die abenteuerliche Geschichte des Tapferen Soldaten. in: WDR-Programmheft zur konzertanten Aufführung von Oscar Straus „Der tapfere Soldat“ Köln, 1992. november 27, előadóterem. 5–21. o.
- Dorothea Renckhoff: Ich komponiere doch nicht mit den Fingern. Das Leben von Oscar Straus, und: Bändigung der blonden Bestie? Zur Geschichte der Lustigen Nibelungen. in: Oscar Straus, Die lustigen Nibelungen. Kölner Operetten-Konzerte 3, 1995. február 17., Westdeutscher Rundfunk Köln, 7–22. o.
- Dorothea Renckhoff: Oscar Straus und seine Lustigen Nibelungen. Booklet zur CD Die Lustigen Nibelungen, Capriccio, 1996, Delta Music GmbH, Königsdorf
- Fedora Wesseler, Stefan Schmidl (kiadó), Oscar Straus. Beiträge zur Annäherung an einen zu Unrecht Vergessenen, Archiválva 2021. február 24-i dátummal a Wayback Machine-ben Operetta Research Center, Amszterdam, 2017
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ a b Archivio Storico Ricordi. (Hozzáférés: 2020. december 3.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Oscar Straus a PORT.hu-n (magyarul)
- Oscar Straus az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Oscar Straus a Rotten Tomatoeson (angolul)
- Magyar színháztörténet, a Király színház
- Oscar Straus in der Internet Broadway Database (angol nyelvű lista a műveiről)
- Bühnenwerke
- Oscar Straus, In: Operetten-Lexikon.
