Muráti Lili

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Muráti Lili
1940 körül
1940 körül
Életrajzi adatok
Születési név Muráti Teodóra Aurélia
Született 1912. július 22.
Nagyvárad
Elhunyt 2003. április 17. (90 évesen)
Madrid
Házastársa Vaszary János
Pályafutása
Aktív évek 19321994
Díjai
További díjakA Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1993), Arany Pillangó-díj (1996)[1]

Muráti Lili az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Muráti Lili témájú médiaállományokat.

Muráti Lili (sz. Muráti Teodóra Aurélia; Nagyvárad, 1912. július 22.Madrid, 2003. április 17.) magyar színésznő és írónő.

Legismertebb szerepeit a Doktor Zsivágó, az Elnökkisasszony, A csúnya lány és Ez történt Budapesten filmeknek köszönhette - összesen 18 magyar és számos spanyol filmben játszott.

Az 1930-as és '40-es években Muráti Lilit valósággal bálványozták Magyarországon. Hazai karrierje a második világháború végén akkor tört meg, amikor koholt vádakkal nyilasnak bélyegezték, ami után nagy nehézségek árán férjével Spanyolországba menekültek.

Sejtelmes hangjával, elbűvölő kisugárzásával, gyönyörű külsejével, intelligenciájával és tehetségével elvarázsolta a magyar és külföldi közönséget is.

A kor egyik legszebb, legizgalmasabb és legmodernebb színésznőjének tartották, mivel egyénisége eltért a szokványos szende szépségektől. Jó jellemábrázoló képességgel öntudatos, a férfiakkal egyenrangú, okos, határozott, kissé kacér és erotikát sugárzó nőket játszott a filmvásznon, aki minden helyzetben feltalálja magát és mindent önállóan megold.

Élete és Pályája[szerkesztés]

Titokzatos születése[szerkesztés]

Muráti Lili előszeretettel titkolta valódi korát. Mivel az anyakönyv, amelybe a születését bejegyezték, a háborúban állítólag megsemmisült. Így később megtehette azt, hogy letagad néhány évet az életkorából. Maga azt vallotta, hogy 1914-ben született, de mivel pályatársa Mezey Mária – aki 1909-ben született – elemiben együtt járt vele Szegeden, 5 év korkülönbség semmiképp sem lehetett közöttük. A Magyar hangosfilm lexikon szerint 1912-ben született.[2]

Színésziskolai évek[szerkesztés]

Muráti a méltán híres Rákosi Szidi színésziskolájában tanult, mielőtt Bárdos Artúr felfedezte tehetségét.

Végzős vizsgaelőadását 1931. március 22-én játszotta, melynek alkalmából Feuillet Oktáv Egy szegény ifjú című darabja került terítékre.[3] Margitot, a női főszerepet Muráti Lili játszotta, aki színes beszédével és ízes kiejtésével nagy sikert aratott. Nem meglepő, hogy az ekkortájt 20 év körüli fiatal színésznő azonnal szerződést kapott. Már ekkor megjelent a korszak híres színházi hetilapjában a Színházi Életben, de igazán filmes karrierje beindulása tette őt követendő ikonná.

Magyarországi sikerek[szerkesztés]

1932-ben a Művész Színházban, 1932–34 között a Belvárosi Színházban, 1934-ben a Magyar Színházban, 1934–41 között párhuzamosan a Vígszínházban és a Pesti Színházban, 1943–1944 között az Andrássy Színházban (mai Új Színház) szerepelt.

Sejtelmes hangjával, kiejtésével, egyedi humorával és intelligenciájával elbűvölte a nézőket és e fajta temperamentumos színésznői karakterből ő volt lényegében az egyetlen a korabeli Magyarországon. A ’30-as évek közepétől Muráti gyakran szerepel a hetilapok hasábjain is, mivel Lili nem csak a filmvásznon volt egy új típusú ideál, hanem a való életben is. Lányok ezreinek volt példakép, egy új típusú nő, aki karakán, makacs ugyanakkor vonzó és nőies - elegáns, mégis sportos és fiatalos stílusát sokan utánozták is.

"Az új típus valóban sok tekintetben romantikus volt, de változatlanul fiús. A bakfisgarszon huszonéves változata: a sportlady. Sokat úszott, tornázott, teniszezett, sízett. A lába hosszú, nyúlánk, izmos, csípője keskeny, dereka karcsú, de ismét volt apró kerek, formás melle. Nagyon vékony."[4]

A művésznők közül - Karády Katalin színre lépése előtt - az egyik legfoglalkoztatottabb, legdivatosabbnak színésznőnek számított. Követendő női példakép és követendő divathölgy volt.

Lili nagyon sokat sportolt, melyet részben az új nőtípus megtestesítőjeként el is várták tőle: a legkülönbözőbb sportágakat próbálta ki, vagy űzte rutinszerűen. 1933 ősztől hónapokon keresztül több színésznő kollégájával egyetemben rendszeresen kijárt a Margit-szigeti Fedett Uszodába trenírozni magát, mely annyira jól sikerült, hogy társai közül ő ugrotta a legszebben a fejest,[5] de az úszás mellett nagy kedvence volt a tánc és a torna is.

Első filmjétől kezdve főszerepeket kapott, a modern, sportos, önálló nőtípus megtestesítője volt, ami jó jellemábrázoló képességgel társult. Muráti Lili élete tele volt titkokkal és érdekességekkel. Azon kevesek egyike volt, aki nemcsak a “deszkákon”, hanem a kulisszák mögött is tudta, hogyan kell állandóan a figyelem középpontjában lenni és maradni.

Rejtélyes magánélete[szerkesztés]

Muráti Lili magánéletét is ugyanilyen céltudatosság jellemezte. Vaszary János színigazgatóhoz csak azzal a feltétellel ment hozzá, ha függetlensége megmarad. Muráti Lili és férje ugyanis bár egy házban, mégis külön lakásban éltek, a színésznő szerint azért, hogy kapcsolatuk sokáig megmaradhasson. A házasságról azt tartotta, hogy jó a férfi a háznál, de csak addig, amíg mind a ketten jól érzik magukat egymás társaságában. Amikor megunják a közös időtöltést, mindenki menjen szépen haza.

Férje természetesen segítette és támogatta feleségét, hiszen a kifejezetten neki írt szerepekben és darabokban olyan karaktereket kapott, amelyek a közönség kedvencévé tették őt. A színésznő úgy vélte, hogy bár ő is jól végezte a dolgát, mégis férjének köszönhette a karrierjét. A legnagyobb női és férfi színészek oldalán láthatta a közönség, mind a színházakban, mind a filmekben, többek között Jávor Pál partnereként.

Független nő volt, aki külön háztartást vitt, külön autóval járt, rengeteget dolgozott, így volt boldog. Ő az, akire ma azt mondanánk: modern nő. Nemcsak a férfiakat kápráztatta el, hanem a nők is követendő példának tekintették. Szerencsésnek tarthatjuk, mert pályatársai közül szinte csak az ő személyisége és karaktere volt alkalmas arra, hogy élethűen alakítsa a tudatos, erős, de mégis kacér és szinte állandóan szerelmes nőt.

Humoros, sokszor rejtélyes nyilatkozataival, életéről szóló sejtelmes történeteivel folyamatosan fenntartotta az érdeklődést maga iránt. Írt verseket, elbeszéléseket, az egyik hetilapban a társasági rovatot is vezett, valamint a Petőfi Társaság irodalmi társaság tagjai sorába is választotta. A szerelem rejtélyeiről könyvet is írt, Szeretni kevesen tudnak címmel.

A második világháború évei[szerkesztés]

Muráti Lili nem politizált, de nyíltan vállalta konzervatív nézeteit és tovább játszott az 1944-es német megszállás után is. Ez később okot adott rosszakaróinak, hogy hamisan, koholt vádakkal nyilas-szimpatizánsnak nyilvánítsák és ellehetletlenítsék életüket Magyarországon.

Férjével 1944 karácsony estéjén menekültek el Budapestről a bombázások elől, majd egészen tavaszig bujkáltak, mivel az újságokból tudták meg, hogy koholt vádakkal mindkettőjüket nyilasnak bélyegezték.

Muráti Lilit és férjét többször elfogta a szovjet politikai rendőrség (GPU), azonban a népbírósággal fenyegetőző hamis magyar vádakkal szemben az oroszok, nem csak szabadon elengedték, de még segítették is őket értékeik összegyűjtését volt villájuk romjai közül.

Ezután hűvösvölgyi házakban próbáltak rejtőzni, 1945 márciusában pedig a máriaremetei kolostorban kaptak menedéket. Később itt tartóztatta le őket Érdy Sándor, egy fiatal, ambiciózus nyomozó. A „hőstettről” így tudósított a korabeli propaganda sajtó:

„Elfogták a Hűvösvölgyben bujkáló Muráti Lilit és Vaszary Jánost. Balázs József, a rendőrség vezetője a Lugossy-Major főcsoportot bízta meg az ügy lefolytatásával. […] A rendőrség most felkutatja, hogy Murátiék hova dugták »A pénz nem boldogít« jelszóval szerzett vagyonukat, ebből mennyit fordítottak a nyilas-fasiszta uralom támogatására.”

A Bimbó út 7. szám alatti rendőrkapitányságról azonban az orosz GPU ismét kihozta Muráti Lilit és Vaszary Jánost, de Budapest továbbra sem volt biztonságos számukra. Újabb kihallgatások és fogda várt rájuk.

Szabadon engedésük után kilenc hónapnyi bújkálás után - 1946 nyarán három magyar repülőtiszt segítségével jutottak Bécsbe. Mezítláb, végig koldulva Ausztriát, a gyalogutat, Párizsban letelepedési engedélyre várva az „Ötödik hivatalban”, egy névtelen személy információira hivatkozva a francia hivatalnoknő őt kollaboránsnak nevezve, kérelmét összetépte.[6]

Spanyolországi újrakezdés[szerkesztés]

Spanyolországba érkezve 1947-től Madridban letelepedve végül új élet várta, ahol pár hónap alatt megtanult spanyolul. Előbb a Madridi Rádió magyar adásában olvasott fel kommentárokat, majd rövidesen férjével saját társulatuk lett, amivel 1950-1963 között velük járta a spanyol színpadokat: pl. 40 színdarabbal látogattak Mallorcára, súgó nélkül… 1966-ban Argentínában vendégszerepelt. Külföldön jellemszerepekben, de komikai szerepkörben is sikeres volt.

Férje halála után Spanyolországban Dóra Sándor galamblövész-bajnok felesége lett.

Elismerés és visszatérés[szerkesztés]

A kommunista Magyarországon még a nevét sem lehetett kiejteni évtizedekig, de természetesen a magyar közönség sosem felejtette el őt. Először 1979-ben látogatott haza Aczél György engedélyével.

A rendszerváltás után 1993-ban – Szeleczky Zitával együtt – Göncz Árpádtól visszakapta magyar állampolgárságát, valamint kiemelkedő életművéért megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje állami kitüntetést.

Közel fél évszázad kihagyás után, 1994-ben a budapesti Karinthy Színház, A nagymama című darabjában tért vissza újra magyar színpadra. Itt is ünnepelte 90. születésnapját, vagy ki tudja, hányadikat. Az igazság az életkorával kapcsolatban ugyanis soha nem derült ki.

Madridban halt meg 2003. április 17-én, kilencvenegy évesen.

Főbb szerepei[szerkesztés]

Filmjei[szerkesztés]

A 120-as tempó c. film forgatása alatt (Werkfilm, készítette Kocsuba Elemér)
A 120-as tempó c. film forgatása alatt a Hunnia filmstúdióban
„Az éjszaka lánya” című filmben

Díjai[szerkesztés]

Könyv[szerkesztés]

  • Szeretni kevesen tudnak. Regény; Vajna-Bokor, Bp., 1941
  • No todos saben amar (Szeretni kevesen tudnak); spanyolra ford. Loly R. de Feigler; Caralt, Barcelona, 1953 (Las novelas del corazón)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Muráti Lili. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. szeptember 9.)
  2. Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944, 216. oldal |year=2006 |publisher=Attraktor
  3. Budapesti Hírlap - 1931.03.22. 21.
  4. Divatsalon, 1931
  5. Színházi Élet, 1934. 17.sz. 53.
  6. Zörgetik az ajtót - Vaszary János, 1949

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Muráti Lili a PORT.hu-n (magyarul)
  • Muráti Lili az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  • Színházi Adattár
  • Sulinet.hu
  • Filmkatalógus.hu
  • Az adrenalinfüggő sportlady - Muráti Lili
  • XXI. század - a legendák velünk élnek - Muráti Lili
  • Muráti Lili tikai - NLCafe
  • Halálos tavasz '45 - Muráti Lili története
  • Vitray Tamás "Volt egyszer... Nehézsorsúak" életrajzi interjúja , MTV 2001, fekete-fehér film, ismételve az M3 televízióban 2015. július 8-án
  • Magyar filmesek a világban - Hungarians in film. Szerk. Gelencsér Gábor. Bp., Magyar Filmunió, 1996.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
  • Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Rácz György.: Muráti Lili (1941)
  • Vaszary János: Zörgetik az ajtót (1949)