Ajtay Andor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ajtay Andor
Oroszlán ugrani készül 1969 2220 Ajtay Andor.jpg
Ajtay Andor 1969-ben
Született 1903. július 25.
Fogaras
Elhunyt 1975. május 9. (71 évesen)
Budapest
Foglalkozása színész

Ajtay Andor az IMDb-n

Ajtay Andor, sz. Ajtay Kovács Andor (Fogaras, 1903. július 25.Budapest, 1975. május 9.) színész, rendező.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1927-ben végzett Rákosi Szidi színiiskolájában. 1927 és 1929 között a szegedi Városi Színház tagja volt. 1932-ben szerződött a Vígszínházhoz, 1943-ban a Nemzeti Színház színésze lett. 1945-ben a Fővárosi Operettszínházhoz került, ahol rendezett is. 1951-től 1959-ig a Magyar Néphadsereg Színháza (ma Vígszínház) tagja volt, 1956-tól 1959-ig rendezett is. 1959 és 1963 között a Jókai Színház, 1963 és 1972 között a Madách Színház tagja volt.

Pályája végén ismét láthatta a szegedi közönség. A Naplemente előtt című előadás rendezője és főszereplője is volt. A színháztörténeti előadás bemutatója: 1970. november 8. Partnerei a következők voltak: Bángyörgyi Károly, Papp János, Stefanik Irén, Lelkes Dalma, Nagy Attila, Lőrinczy Éva, Kovács János, Mentes József, Kormos Lajos, Máriáss József, Csizmadia László, Gémesi Imre, Szekeres Ilona, Molnár Piroska, Kovács Gyula, Károlyi István és Szalay Zsigmond voltak.

Fény és árny váltakozik a lelkemben. Mennyország tiszta fénye és a sötét éjszaka borzalmas mélye. Miért ne idézném Goethét? - mikor az ő költői lelke fejezi legjobban az én érzéseimet. Ha ez a mennyei fény áraszt el, akkor a kék eget látom és téged. Tűzpiros liliomokat és téged..." S az áradó szavak igazsága könnyeket csal a többnyire fiatal publikum szemébe. Ezt a Clausen-monológot sokak szerint csak a legnagyobbak mondhatják el úgy, hogy az igaz legyen. A szegedi előadás varázsát olyan nagyságok is előidézik, mint a költői Inket játszó Molnár Piroska, Klamrothot formáló Nagy Attila, vagy a Geigerként látható Máriáss József.

Akkor és ott Szegeden "döbbenetes csend tud lenni" egy-egy sűrű színpadi pillanat visszhangjaként. Az előadás végén - írja helyszíni beszámolójában Dalos László a "Film Színház Muzsika" hasábjain - "már-már nem is gyanúsan csillognak a szemek." Az egyik szegedi előadást még a Magyar Rádió is közvetíti a hallgatók millióinak, amelyet több ízben is megismételnek, és archívumában talán még ma is megtalálható a felvétel.

Ajtay Andor sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben. (Farkasréti temető: 25-1-79)

Élete utolsó szerepét 1972-ben, az Operettszínházban (Noszty Pál) játszotta.

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma, 1945-: színész: 53, rendező: 10 Ugyanitt ötvennyolc színházi fotón is látható.[1]

Alakításait archivált filmek, televízió és rádió felvételek őrzik. A legszebben beszélő, kivételes orgánumú magyar színészek, előadók egyikeként tartják számon. Felvételei, halála után több évtizeddel is népszerűek; biztosítva Ajtay Andor halhatatlanságát.

Színpadi szerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ben Jonson: Volpone (Volpone)
  • Bertolt Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit! (Hindsborough)
  • Karel Čapek: Fiaim (Apa)
  • Csehov: Sirály (Szorin)
  • Gosztonyi János: Tiszta szívvel (Jefta Márton)
  • Hauptmann: Naplemente előtt (Klamroth)
  • Hunyady Sándor: Feketeszárú cseresznye (Dusán)
  • Henrik Ibsen: Peer Gynt (Gomböntő)
    • Rosmersholm (Ulrik Brendel)
  • Illés Endre: Törtetők (Sulyok vezérigazgató)
  • Jacobi Viktor: Sybill (Konstantin nagyherceg)
  • Krleža: Agónia (Lenbach báró)
  • Kohout: Ilyen nagy szerelem (Taláros úr)
  • Lavrenyov: Leszámolás (Brezsnyev)
  • Mikszáth: Beszterce ostroma (Pongrácz gróf)
    • A Noszty fiú esete Tóth Marival (Noszty Pál)
  • Molnár Géza: Parázs (Méliusz Ervin, főmérnök)
  • Offenbach: Szép Heléna (Achilles)
  • O'Neill: Mindörökké (Matthew Baird atya)
  • Pagonyin: Arisztokraták (Táborparancsnok)
  • Sardou: Szókimonó asszonyság (Napóleon)
  • Leonov: A jelentéktelen ember (Ladigin)
  • George Bernard Shaw: Tanner John házassága (Stecker Henrik)
    • Pygmalyon (Higgins)
    • Olyan szép, hogy nem is lehet igaz (Tallboys ezredes)
    • Szent Johanna (Cauchon)
  • Friedrich Schiller: Tell Vilmos (Attinghausen)
  • Shakespeare: Hamlet (Polonius)
  • Vészi Endre: Árnyékod át nem lépheted (Professzor)
  • Szerb Antal: Ex (Saint Germain)
  • Füst Milán: IV.Henrik király (Hanno, kölni érsek)
  • Gerhart Hauptmann: Naplemente előtt (Matthias Clausen)
  • Szlavin: Örvény (Fredambert tábornok)
  • Neil Simon: Mezítláb a parkban (Victor Velasco)
  • Kállai István: Élni tudni kell! (Pintér Gábor)
  • Heltai Jenő: Tündérlaki lányok (A báró)
  • Johann Strauss: Bécsi diákok (id. Strauss János)
  • Török Tamás: Esperanza (Imre)
  • Gyárfás Miklós: Forr a világ (Thomas Butler)
  • Csirszkov: Győztesek (Vinogradov)
  • Sándor Kálmán: A harag napja (Máriáss Károly)
  • Molnár Ferenc: A hattyú (Ceaser udvarmester)
  • Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogsága (Károly, hesseni fejedelem)

Rendezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rád bízom a feleségem (1937)....Tamás, orvos
  • Úrilány szobát keres (1937)....Dr. Bognár Miklós, orvostanár
  • Döntő pillanat (1938)....Tőrös Ferenc
  • Megvédtem egy asszonyt (1938)....Horváth Dezső, huszártiszt
  • Két lány az utcán (1939)....Csiszár István
  • A gorodi fogoly (1940)....Balogh Tamás főhadnagy
  • Ismeretlen ellenfél (1940)....Marton László
  • Néma kolostor (1941)....A karthausi
  • Fráter Loránd (1942)....Bálint, főszolgabíró
  • Jelmezbál (1942)....Agáth, orvosprofesszor
  • Keresztúton (1942)
  • Férfihűség (1942)....Cserháti János, ügyvéd
  • Az éjszaka lánya (1942)....Dr. Horváth Bálint
  • Ragaszkodom a szerelemhez (1943)....Dr. Bajor Kálmán, ügyvéd
  • Orient Express (1943)....Szilágyi Péter, filmrendező
  • Boldog idők (1943)....Péter, Éva férje
  • Fény és árnyék (1943)....Déry Gábor
  • Jómadár (1943)....Terebessy István, földbirtokos
  • Menekülő ember (1943)....Vedres Sándor, festő
  • Madách: Egy ember tragédiája (1944)....Meskó Miklós
  • Beszterce ostroma (1948)....Pongrácz István gróf (1955-ben átdolgozták)
  • Kis Katalin házassága (1950)....Gortvai
  • Gyarmat a föld alatt (1951)....Pápay
  • Erkel (1952)....Bartai András, a Nemzeti Színház igazgatója
  • Kiskrajcár (1953)....Mikola
  • A harag napja (1953)....Máriáss Károly tanár (1955-ben újravágták)
  • Állami áruház (1953)
  • A 9-es kórterem (1955)....Láng professzor
  • Különös ismertetőjel (1955)....Bajcsy-Zsilinszky Endre
  • Két vallomás (1957)....Bíró
  • Melyiket a kilenc közül? (1957)
  • A tettes ismeretlen (1957)....Schneider doktor
  • Áprilisi riadó (1961)....Holló Döme
  • Oldás és kötés (1963)....Ádámfy professzor
  • Egy ember, aki nincs (1963)....Alezredes
  • Sok hűség semmiért (1966)....Andorka
  • Harlekin és szerelme (1966)....Joe bácsi, az Álomhajó tulajdonosa
  • Sellő a pecsétgyűrűn 1-2. rész (1966)....Káldy professzor
  • Alfa Romeó és Júlia (1968)....Koltay Tamás professzor
  • Imposztorok (1969)....Balassa professzor
  • Az oroszlán ugrani készül (1969).... Dr. Otto Klauberg professzor

Tévéfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Különös tárgyalás (1961)
  • A léc felett (1962)
  • A negyedik (1962)
  • Két találkozás (1965)
  • Oly korban éltünk 1-5. rész (1966-1967)
  • Leszámolás (1967)

Díjak, kitüntetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ajtay Andor-emlékdíj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A emlékdíjat Ajtay Andor alapította, a díjat, vagyis a halála után értékesített balatoni nyaraló pénzének évi kamatát minden évben az a két vígszínházi színész kapja, akik abban az évben a legjobb alakítást nyújtották. A pénz két színész (egy férfi, egy nő) közt osztódik el (400 000 - 400 000 Ft).

Hang és kép[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2011. május 18.-i lekérdezés

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]