Bilicsi Tivadar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bilicsi Tivadar
Bilicsi Tivadar 1935 körül
Bilicsi Tivadar 1935 körül
Életrajzi adatok
Születési név Grawátsch Tivadar
Született 1901. szeptember 6.
Budapest
Elhunyt 1981. július 11. (79 évesen)
Siófok
Sírhely Farkasréti temető
Házastársa Tímár Liza
Gyermekei
Pályafutása
Aktív évek 1919–1981
Díjai
Kiváló művész1975
Érdemes művész1962
Bilicsi Tivadar IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Bilicsi Tivadar témájú médiaállományokat.

Bilicsi Tivadar (született Grawátsch Tivadar Károly) (Budapest, 1901. szeptember 6.[1] – Siófok, 1981. július 11.) magyar színész, érdemes és kiváló Művész.

Szinte minden műfajban maradandót alkotott: színészként, komikusként, táncosként, énekesként, sőt, drámai szerepekben egyaránt. Talán legjobban saját szavaival lehet jellemezni:

„ Mulattattam, de magam is mulattam. ”

Életpályája[szerkesztés]

Grawatsch Tivadar bécsi születésű papírkereskedő és a budapesti születésű Tarczal Szerafin gyermeke. Érettségi után rövid ideig postatisztviselő volt. 1919-től kardalos a Feld-féle Budapesti Színházban és az Operában. Eközben Füzy Barnabás színtársulatához szerződött, és Rákosi Szidi színiiskolájába járt. 1920–1922 között kardalos volt Miskolcon. 1925–ben elvégezte az Országos Színészegyesület Színészképző Iskoláját. 1925–ben Szegedre, majd Miskolcra szerződött színésznek, 1926–27-ben a Király Színház színésze. 1928–29-ben a Belvárosi Színház színésze, majd 1929–1931 között a miskolci színházban játszott. 1931–32-ben a Fővárosi Operettszínház tagja, majd 1932-ben a Teréz körúti Színpad színésze lett. 1933-tól 1944-ig az Andrássy úti és a Magyar Színházban játszott. 1945-ben a Belvárosi Művész Színházban és az Operettszínházban játszott. 1946-ban a Medgyaszay Színházban operettekben lépett fel. 1947-48-ban a Művész Színházban színész. 1949–1952 között a Fővárosi Operettszínház színésze. 1952–től a helyreállított, egykori Vígszínházhoz, új nevén a Magyar Néphadsereg Színházához szerződött, amely 1961-ben visszakapta a Vígszinház nevet, ahol 1968-ig, nyugdíjba vonulásáig játszott. Itt és a társulat kamaraszínházban, a Pesti Színházban játszotta főként drámai szerepeit Az öreg hölgy látogatása, Hárman a padon, Eljó a jeges, Eredeti helyszín, és még sok más darabban bizonyítva tehetsége sokoldalúságát.

Turnézott az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában és Svédországban.

Népszerű színész volt, ezért gyakran szerepelt a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban. Szeretett gyerekeknek is játszani. A Csinn-Bumm Cirkusz nekik született; Keleti László Szamócaként, Bilicsi Tivadar Bruhaha Kelemenként szerepelt benne.

Évtizedekig a XII. kerületi Csaba utcában élt. Budapesten, a Farkasréti temetőben nyugszik. [1]

Slágerei[szerkesztés]

Számos slágert adott elő, nagyon sokat vele azonosítottak:

Színházi szerepei[szerkesztés]

Latabár Kálmán, Sárdy János és Bilicsi Tivadar a Csárdáskirálynőben

A Színházi adattárban, 1949-től regisztrált bemutatóinak száma: 82.[2]

Filmszerepei[szerkesztés]

Emléktáblája:
VI. kerület, Andrássy út 4.
Bilicsi Tivadar és feleségének sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben (1-2-454/455) (Bolgár József alkotása)
  • 1932: A vén gazember
  • 1933: ...und es leuchtet die Pußta
  • 1935: Ez a villa eladó, Az új földesúr
  • 1936: Az aranyember, Barátságos arcot kérek
  • 1937: Pesti mese, Rád bízom a feleségem, Tisztelet a kivételnek, A titokzatos idegen, Méltóságos kisasszony, Édes a bosszú, Családi pótlék
  • 1938: Uz Bence, A papucshős, Beszállásolás, Nehéz apának lenni, Pillanatnyi pénzzavar, A leányvári boszorkány, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Két fogoly, Az ember néha téved, A harapós férj, Tizenhárom kislány mosolyog az égre
  • 1939: Áll a bál, Halálos tavasz, Pénz áll a házhoz, Hölgyek előnyben, Magyar feltámadás, Nem loptam én életemben, Pusztai királykisasszony, János vitéz, Fehérvári huszárok, 3:1 a szerelem javára, Tökéletes férfi, Nincsenek véletlenek
  • 1940: Zavaros éjszaka, Sok hűhó Emmiért, Erzsébet királyné, Semmelweis, Földindulás, Az utolsó Vereczkey, Férjet keresek, Hazafelé, Hétszilvafa
  • 1941: Tokaji aszú, Végre!, Leányvásár, Régi keringő, Behajtani tilos!, Csákó és kalap, A beszélő köntös, Bob herceg, Szeressük egymást, A cigány
  • 1942: Katyi, Alkalom, A 2000 pengős férfi, Haláltánc, Kölcsönkért férjek, Magdolna, Jelmezbál, Enyém vagy
  • 1943: Házassággal kezdődik, Sziámi macska, Szerencsés flótás, Anyámasszony katonája, Megálmodtalak, Éjjeli zene; Heten, mint a gonoszok; Éjféli gyors
  • 1944: Egy pofon, egy csók; Egy nap a világ, II. magyar kívánsághangverseny
  • 1946: Aranyóra
  • 1947: Fehér vonat (1943-ban készült, akkor betiltották, a bemutatója 1947 januárjában volt)
  • 1951: Déryné
  • 1952: Semmelweis
  • 1963: Színészek a porondon
  • 1967: Othello Gyulaházán, Nem vagyunk angyalok
  • 1968: Sárga rózsa, Bors
  • 1970: Tévedni isteni dolog
  • 1971: Hazai történetek
  • 1972: Egy óra – három arc
  • 1973: …és a holtak újra énekelnek, Az ember melegségre vágyik
  • 1974: A bohóc felesége, Nász a hegyen
  • 1975: A peleskei nótárius, Csontváry
  • 1976: A méla Tempefői, A szabin nők elrablása
  • 1987: A Jávor (archív filmfelvétel)
  • 1995: Muzsikál a mozi 'Filmdalok' (archív filmfelvétel)

Magyar Rádió[szerkesztés]

  • Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) Daljáték 2 részben Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Kraxelstumpf - Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán  A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor  Rendező: László Endre. 2019 - Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója esztendejében CD-újdonságként jelentek meg a  "Hatvani diákjai" és a  "Komáromi farsang" című daljátékai eredeti rádió-hangfelvételeinek (1955, 1957) digitalizált (2019) dupla-albumai. kemenyegon.hu
  • Miklós Jenő: Mókusok (1936)
  • Mikrofon a gomblyukban (1961)
  • Alan King: A Booher-ügy (1967)
  • Fejér István: A rejtélyes melódia (1967)
  • Heltai Jenő: Az én második feleségem (1972)
  • Szakonyi: Portások (1975)
  • Forgács István: Papírhold (1976)
  • Giles Cooper: Kapdelcica (1978)

Kitüntetései[szerkesztés]

Publikációk[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

  • Bilicsi Tivadar portréfilm MTV 1986. R: Fekete Katalin.
  • Miskolci Nemzeti színházban kiállítás Színészmúzeum Bilicsi Tivadar „víg” színháza a Színháztörténeti és színészmúzeumban
  • Születése 100. évfordulóján, 2001-ben családja díjat alapított. Ebből az alkalomból a MOM-ban kiállítást és emlékműsort szerveztek BILLENIUM címmel. Azóta minden évben, azonos helyszínen és időpontban kerületi rendezvény "Hegyvidéki Ősz" keretében adják át a Bilicsi-díjat.
  • Emléktábla őrizte nevét a család nevezetes rezidenciája, a XII. kerületi Csaba utcai villa falán is. A ház tatarozása után azonban már nem kerülhetett vissza eredeti helyére.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bilicsi_Tivadar&oldid=22908552”