Bilicsi Tivadar
Bilicsi Tivadar | |
![]() | |
Bilicsi Tivadar 1935 körül | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Grawátsch Tivadar |
Született |
1901. szeptember 6. Budapest |
Elhunyt |
1981. július 11. (79 évesen) Siófok |
Sírhely | Farkasréti temető |
Házastársa | Timár Liza |
Gyermekei |
|
Pályafutása | |
Aktív évek | 1919–1981 |
Díjai | |
Kiváló művész | 1975 |
Érdemes művész | 1962 |
Bilicsi Tivadar IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Bilicsi Tivadar témájú médiaállományokat. |
Bilicsi Tivadar (született Grawátsch Tivadar Károly) (Budapest, 1901. szeptember 6.[1] – Siófok, 1981. július 11.) magyar színész, érdemes és kiváló Művész.
Szinte minden műfajban maradandót alkotott: színészként, komikusként, táncosként, énekesként, sőt, drámai szerepekben egyaránt. Talán legjobban saját szavaival lehet jellemezni:
„ | Mulattattam, de magam is mulattam. | ” |
Életpályája[szerkesztés]
Grawatsch Tivadar bécsi születésű papírkereskedő és a budapesti születésű Tarczal Szerafin gyermeke. „Bilicsi Tivadar édesanyja, Tarczal Szerafin énektanárnő, mégpedig a Budai Iskolában. Kisfiát ellenben a Medve utcai elemibe íratja be, ahol annak osztálytársai között van a majdani író, Németh László is. Tény azonban, hogy a kis Tivadar az első két osztály elvégzése után a harmadikat a Csillag Ilona által vezetett magániskolában járja ki. Negyedikben újra a Medve utcaiba jár.”[2] Érettségi után rövid ideig postatisztviselő volt. 1919-től kardalos a Feld-féle Budapesti Színházban és az Operában. Eközben Füzy Barnabás színtársulatához szerződött, és Rákosi Szidi színiiskolájába járt. 1920–1922 között kardalos volt Miskolcon. 1925–ben elvégezte az Országos Színészegyesület Színészképző Iskoláját. 1925–ben Szegedre, majd Miskolcra szerződött színésznek, 1926–27-ben a Király Színház színésze. 1928–29-ben a Belvárosi Színház színésze, majd 1929–1931 között a miskolci színházban játszott. 1931–32-ben a Fővárosi Operettszínház tagja, majd 1932-ben a Teréz körúti Színpad színésze lett. 1933-tól 1944-ig az Andrássy úti és a Magyar Színházban játszott. 1945-ben a Belvárosi Művész Színházban és az Operettszínházban játszott. 1946-ban a Medgyaszay Színházban operettekben lépett fel. 1947-48-ban a Művész Színházban színész. 1949–1952 között a Fővárosi Operettszínház színésze. 1952–től a helyreállított, egykori Vígszínházhoz, új nevén a Magyar Néphadsereg Színházához szerződött, amely 1961-ben visszakapta a Vígszinház nevet, ahol 1968-ig, nyugdíjba vonulásáig játszott. Itt és a társulat kamaraszínházban, a Pesti Színházban játszotta főként drámai szerepeit Az öreg hölgy látogatása, Hárman a padon, Eljó a jeges, Eredeti helyszín, és még sok más darabban bizonyítva tehetsége sokoldalúságát.
Turnézott az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában és Svédországban.
Népszerű színész volt, ezért gyakran szerepelt a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban. Szeretett gyerekeknek is játszani. A Csinn-Bumm Cirkusz nekik született; Keleti László Szamócaként, Bilicsi Tivadar Bruhaha Kelemenként szerepelt benne.
Évtizedekig a XII. kerületi Csaba utcában élt. Budapesten, a Farkasréti temetőben nyugszik. [1]
Családja[szerkesztés]
1938-ban a Magyar Színházban ismerkedett meg a nála tizenöt évvel fiatalabb Timár Liza színésznővel. 1942-ben házasodtak össze, négy lányuk született: Mária (1943–1994), Katalin (1944), Erzsébet (1946–2017) és Éva (1948).
Slágerei[szerkesztés]
Számos slágert adott elő, nagyon sokat vele azonosítottak:
- Nem wurlitzer a verkli. (Tamássy Zdenko - Darvas Szilárd)
- Zerkovitz dalok
- Most, amikor minden virág nyílik
- Mi muzsikus lelkek
- Én és a Holdvilág
- Ujjé, a Ligetben nagyszerű! (J.H. Flynn)
- Jöjjön ki Óbudára! (Lajtai Lajos; Szenes Iván-Békeffi István)
- Évike az állatkertben (Apu, hod med be) Szerző: Garai Imre
- Levél apukához (Horváth Jenő, Szabó Sándor)
- Nem az a fontos, az ember hány éves (Seress Rezső)
Színházi szerepei[szerkesztés]
A Színházi adattárban, 1949-től regisztrált bemutatóinak száma: 82.[3]
- Molnár Ferenc: Játék a kastélyban/Almády
- Gyurkovics Tibor: Nagyvizit/Badari bácsi
- Heltai Jenő: A néma levente/Beppo
- Bereményi Géza: Légköbméter/Biró Márton
- Aldo Nicolai: Hárman a padon/Bocca Libero, Csinn-bumm cirkusz/Bruhaha Kelemen
- Marcel Pagnol: Topáz/Castel-Benac
- Richard Nash: Esőcsináló/Currey
- Molnár Ferenc: A doktor úr/Csató
- Eugene O’Neill: Eljő a jeges/Ed Mosher
- Kacsóh Pongrác: János vitéz/francia király
- William Shakespeare: A makrancos hölgy/Grumio
- Csurka István: Eredeti helyszín/Házigazda
- Molnár Ferenc: Liliom/Hugó
- Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása/ Ill
- Zerkovitz Béla: Csókos asszony/Kubanek
- Kálmán Imre: Csárdáskirálynő/Kerekes Ferkó
- William Shakespeare: Rómeó és Júlia/Lőrinc barát
- Csurka István: Szájhős/Moór
- Ben Jonson: Volpone/Mosca
- Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac/Ragueneau
- Schönthan testvérek: A szabin nők elrablása/Rettegi Fridolin
- Sárközi István: A szelistyei asszonyok/Rostó Pál
- Füst Milán: A sanda bohóc/Sajt Hugó
- Csiky Gergely: A nagymama/Tódorka Szilárd
- Johann Strauss: Bécsi diákok/Tóbiás fiákeres
- William Shakespeare: A vihar/Trinculo
- Franz Schubert-Berté Henrik: Három a kislány/Tschöll papa
- Alekszej Nyikolajevics Osztrovszkij: Erdő/Vidorov
- Johann Strauss: A cigánybáró/Zsupán
- Gyurkovics Tibor: Az öreg/Winter
Filmszerepei[szerkesztés]

- 1932: A vén gazember
- 1933: ...und es leuchtet die Pußta
- 1935: Ez a villa eladó, Az új földesúr
- 1936: Az aranyember, Barátságos arcot kérek
- 1937: Pesti mese, Rád bízom a feleségem, Tisztelet a kivételnek, A titokzatos idegen, Méltóságos kisasszony, Édes a bosszú, Családi pótlék
- 1938: Uz Bence, A papucshős, Beszállásolás, Nehéz apának lenni, Pillanatnyi pénzzavar, A leányvári boszorkány, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Két fogoly, Az ember néha téved, A harapós férj, Tizenhárom kislány mosolyog az égre
- 1939: Áll a bál, Halálos tavasz, Pénz áll a házhoz, Hölgyek előnyben, Magyar feltámadás, Nem loptam én életemben, Pusztai királykisasszony, János vitéz, Fehérvári huszárok, 3:1 a szerelem javára, Tökéletes férfi, Nincsenek véletlenek
- 1940: Zavaros éjszaka, Sok hűhó Emmiért, Erzsébet királyné, Semmelweis, Földindulás, Az utolsó Vereczkey, Férjet keresek, Hazafelé, Hétszilvafa
- 1941: Tokaji aszú, Végre!, Leányvásár, Régi keringő, Behajtani tilos!, Csákó és kalap, A beszélő köntös, Bob herceg, Szeressük egymást, A cigány
- 1942: Katyi, Alkalom, A 2000 pengős férfi, Haláltánc, Kölcsönkért férjek, Magdolna, Jelmezbál, Enyém vagy
- 1943: Házassággal kezdődik, Sziámi macska, Szerencsés flótás, Anyámasszony katonája, Megálmodtalak, Éjjeli zene; Heten, mint a gonoszok; Éjféli gyors
- 1944: Egy pofon, egy csók; Egy nap a világ, II. magyar kívánsághangverseny
- 1946: Aranyóra
- 1947: Fehér vonat (1943-ban készült, akkor betiltották, a bemutatója 1947 januárjában volt)
- 1951: Déryné
- 1952: Semmelweis
- 1963: Színészek a porondon
- 1967: Othello Gyulaházán, Nem vagyunk angyalok
- 1968: Sárga rózsa, Bors
- 1970: Tévedni isteni dolog
- 1971: Hazai történetek
- 1972: Egy óra – három arc
- 1973: …és a holtak újra énekelnek, Az ember melegségre vágyik
- 1974: A bohóc felesége, Nász a hegyen
- 1975: A peleskei nótárius, Csontváry
- 1976: A méla Tempefői, A szabin nők elrablása
- 1987: A Jávor (archív filmfelvétel)
- 1995: Muzsikál a mozi 'Filmdalok' (archív filmfelvétel)
Magyar Rádió[szerkesztés]
- Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) Daljáték 2 részben Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Kraxelstumpf - Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre. 2019 - Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója esztendejében CD-újdonságként jelentek meg a "Hatvani diákjai" és a "Komáromi farsang" című daljátékai eredeti rádió-hangfelvételeinek (1955, 1957) digitalizált (2019) dupla-albumai. kemenyegon.hu
- Miklós Jenő: Mókusok (1936)
- Erskine Caldwell: Embervadászat (1950)
- Mikrofon a gomblyukban (1961)
- Joachim Goll: Egy kis házimuzsika (1964)
- Alan King: A Booher-ügy (1967)
- Fejér István: A rejtélyes melódia (1967)
- Thornbjörn Egner: Cincafarkinca és a többiek (1967)
- Heltai Jenő: Az én második feleségem (1972)
- Albert Gábor: Orsi meg a nyuszioroszlán (1975)
- Szakonyi Károly: Portások (1975)
- Urbán Gyula: Röffencs, az irigy perselymalac (1975)
- Forgács István: Papírhold (1976)
- Giles Cooper: Kapdelcica (1978)
Kitüntetései[szerkesztés]
- Érdemes művész (1962)
- Kiváló művész (1975)
Publikációk[szerkesztés]
- Bilicsi Tivadar: „Hol vagytok ti régi játszótársak?” (Gondolat) (Magyar Könyvklub 2001)
- Bilicsi Tivadar: Rudi! (Film Színház Muzsika, 1976. november 13.);
- Bilicsi Tivadar: Szervusz Szamóca (Film Színház Muzsika, 1972. szeptember 9.).
- Részletes életrajzi ismertetése. (Bilicsi Katalin, és Bilicsi Erzsébet visszaemlékezése) – színészkönyvtár
Emlékezete[szerkesztés]
- Bilicsi Tivadar portréfilm MTV 1986. R: Fekete Katalin.
- Miskolci Nemzeti színházban kiállítás Színészmúzeum Bilicsi Tivadar „víg” színháza a Színháztörténeti és színészmúzeumban
- Születése 100. évfordulóján, 2001-ben családja díjat alapított. Ebből az alkalomból a MOM-ban kiállítást és emlékműsort szerveztek BILLENIUM címmel. Azóta minden évben, azonos helyszínen és időpontban kerületi rendezvény "Hegyvidéki Ősz" keretében adják át a Bilicsi-díjat.
- Emléktábla őrizte nevét a család nevezetes rezidenciája, a XII. kerületi Csaba utcai villa falán is. A ház tatarozása után azonban már nem kerülhetett vissza eredeti helyére.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Születése bejegyezve a Budapest II. kerületi polgári anyakönyv 2534/1901. folyószáma alatt.
- ↑ Bilicsi Tivadar, a családteremtő művész küzdelmei (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2021. január 25.)
- ↑ 2010. szeptember 20-i lekérdezés
Források[szerkesztés]
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
További információk[szerkesztés]
- Színházi Adattár
- Bilicsi Tivadar a PORT.hu-n (magyarul)
- Bilicsi Tivadar az Internet Movie Database oldalain
- A Csinn-Bumm Cirkusz. a YouTube-on
- Minden csak komédia. a YouTube-on
|