Bilicsi Tivadar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bilicsi Tivadar
1935 körül
1935 körül
Született Grawátsch Tivadar Károly
1901. szeptember 6.[1]
Budapest[2]
Elhunyt 1981. július 11. (79 évesen)[1]
Siófok
Állampolgársága magyar
Házastársa Timár Liza (1942–)
Gyermekei négy gyermek:
Foglalkozása
Iskolái Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium (–1911)
Sírhelye Farkasréti temető (1-2-454/455)
Színészi pályafutása
Aktív évek 19191981

A Wikimédia Commons tartalmaz Bilicsi Tivadar témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Osztályfénykép, Medve utcai elemi iskola, 1907. Középen Fekete Jenő tanitó, tőle balra Németh László, jobbra Grawátsch Tivadar, azaz Bilicsi Tivadar

Bilicsi Tivadar, született Grawátsch Tivadar Károly (Budapest, 1901. szeptember 6.[3]Siófok, 1981. július 11.) magyar színész, érdemes és kiváló művész.

Szinte minden műfajban maradandót alkotott: színészként, komikusként, táncosként, énekesként, sőt, drámai szerepekben egyaránt. Talán legjobban saját szavaival lehet jellemezni:

Mulattattam, de magam is mulattam.

Életpályája[szerkesztés]

Grawatsch Tivadar bécsi születésű papírkereskedő és a budapesti születésű Tarczal Szerafin gyermeke. „Bilicsi Tivadar édesanyja, Tarczal Szerafin énektanárnő, mégpedig a Budai Iskolában. Kisfiát ellenben a Medve utcai elemibe íratja be, ahol annak osztálytársai között van a majdani író, Németh László is. Tény azonban, hogy a kis Tivadar az első két osztály elvégzése után a harmadikat a Csillag Ilona által vezetett magániskolában járja ki. Negyedikben újra a Medve utcaiba jár.”[4] Érettségi után rövid ideig postatisztviselő volt. 1919-től kardalos a Feld-féle Budapesti Színházban és az Operában. Eközben Füzy Barnabás színtársulatához szerződött, és Rákosi Szidi színiiskolájába járt. 19201922 között kardalos volt Miskolcon. 1925–ben elvégezte az Országos Színészegyesület Színészképző Iskoláját. 1925–ben Szegedre, majd Miskolcra szerződött színésznek, 192627-ben a Király Színház színésze volt. 1928–29-ben a Belvárosi Színház színésze, majd 19291931 között a Miskolci Nemzeti Színházban játszott. 193132-ben a Fővárosi Operettszínház tagja, majd 1932-ben a Terézkörúti Színpad színésze lett. 1933-tól 1944-ig az Andrássy úti és a Magyar Színházban játszott. 1945-ben a Belvárosi Művész Színházban és az Operettszínházban játszott. 1946-ban a Medgyaszay Színházban operettekben lépett fel. 1947–48-ban a Művész Színházban színész. 19491952 között a Fővárosi Operettszínház színésze. 1952–től a helyreállított, egykori Vígszínházhoz, új nevén a Magyar Néphadsereg Színházához szerződött, amely 1961-ben visszakapta a Vígszínház nevet, ahol 1968-ig, nyugdíjba vonulásáig játszott. Itt és a társulat kamaraszínházában, a Pesti Színházban játszotta főként drámai szerepeit, Az öreg hölgy látogatása, Hárman a padon, Eljő a jeges, Eredeti helyszín, és még sok más darabban bizonyítva tehetsége sokoldalúságát.

Turnézott az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában és Svédországban.

Népszerű színész volt, ezért gyakran szerepelt a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban. Szeretett gyerekeknek is játszani, a Csinn-Bumm Cirkusz nekik született; Keleti László Szamócaként, Bilicsi Tivadar Bruhaha Kelemenként szerepelt benne.

Évtizedekig a XII. kerületi Csaba utcában élt. Budapesten, a Farkasréti temetőben nyugszik.[5]

Családja[szerkesztés]

1938-ban a Magyar Színházban ismerkedett meg a nála tizenöt évvel fiatalabb Timár Liza színésznővel. 1942-ben házasodtak össze, négy lányuk született: Mária (1943–1994), Katalin (1944), Erzsébet (1946–2016) és Éva (1948).

Slágerei[szerkesztés]

Számos slágert adott elő, nagyon sokat vele azonosítottak:

Színházi szerepei[szerkesztés]

A Színházi adattárban, 1949-től regisztrált bemutatóinak száma: 82.[6]

Filmszerepei[szerkesztés]

Bilicsi Tivadar és feleségének sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben (1-2-454/455) (Bolgár József alkotása)

Játékfilmek[szerkesztés]

Tévéfilmek[szerkesztés]

Szinkronok[szerkesztés]

Év Cím Szereplő Színész Szinkron év
1955 Botocskám, üss! Muzsikus Ladislav Pešek 1960
1961 Ki volt dr. Sorge? Wolf tábornok Rolf Kutschera 1965

Magyar Rádió[szerkesztés]

  • Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) Daljáték 2 részben Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Kraxelstumpf - Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán  A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor  Rendező: László Endre.
  • Miklós Jenő: Mókusok (1936)
  • Houghton, Stanley: Szegény megboldogult (1948)
  • Erskine Caldwell: Embervadászat (1950)
  • Hársing Lajos–László Endre: Mikrofon a gomblyukban (1961)
  • Rapcsányi László: Az igazi Casanova (1961)
  • Joachim Goll: Egy kis házimuzsika (1964)
  • Alan King: A Booher-ügy (1967)
  • Fejér István: A rejtélyes melódia (1967)
  • Thornbjörn Egner: Cincafarkinca és a többiek (1967)
  • Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek (1971)
  • Heltai Jenő: Az én második feleségem (1972)
  • Zdenek Sverák: A három autó (1973)
  • Albert Gábor: Orsi meg a nyuszioroszlán (1975)
  • Szakonyi Károly: Portások (1975)
  • Urbán Gyula: Röffencs, az irigy perselymalac (1975)
  • Forgács István: Papírhold (1976)
  • Mándy Iván: Játék a téren (1977)
  • Saunders, James: Bezzeg régen más volt ez a játék (1977)
  • Giles Cooper: Kapdelcica (1978)
  • Saint-Exupéry: A kis herceg (1981)

Diszkográfia[szerkesztés]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Publikációi[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

  • Bilicsi Tivadar portréfilm, MTV 1986. R: Fekete Katalin.
  • „Mulattattam, de magam is mulattam” – Bilicsi Tivadar „víg” színháza, kiállítás a Miskolci Nemzeti Színházban, a Színháztörténeti és Színészmúzeumban
  • Születése 100. évfordulóján, 2001-ben családja díjat alapított. Ebből az alkalomból a MOM-ban kiállítást és emlékműsort szerveztek BILLENIUM címmel. Azóta minden évben, azonos helyszínen és időpontban kerületi rendezvény "Hegyvidéki Ősz" keretében adják át a Bilicsi-díjat.
  • Emléktábla őrizte nevét a család nevezetes rezidenciája, a XII. kerületi Csaba utcai villa falán is. A ház tatarozása után azonban már nem kerülhetett vissza eredeti helyére.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  3. Születése bejegyezve a Budapest II. kerületi polgári anyakönyv 2534/1901. folyószáma alatt.
  4. Bilicsi Tivadar, a családteremtő művész küzdelmei (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2021. január 25.)
  5. [1]
  6. 2010. szeptember 20-i lekérdezés
  7. 1943-ban készült, akkor betiltották, a bemutatója 1947 januárjában volt.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]