Erdődy János (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Erdődy János
Született 1909. április 2.
Budapest
Elhunyt 1996. március 23. (86 évesen)
Szigliget
Foglalkozása író

Erdődy János [1927 és 1931 között Zagróczky Elek; álneve: A. Forest] (Budapest, 1909. április 2.Szigliget, 1996. március 23.) író, műfordító.

Pályafutása[szerkesztés]

Az 1930-as évektől a Népszavában jelentek meg cikkei, 1948-ig volt a lap kulturális rovatvezetője. Ezt követően, mivel a szociáldemokratákkal szimpatizált, politikai okokból nem publikálhatott, csak 1957-ben tért vissza az irodalmi életbe. Az 1960-as évektől érdeklődése a történelmi regények felé fordult.

Díjak, kitüntetések[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • Arany országút, regény, 1935.
  • Egy asszony, aki nem hagyja magát, regény, 1936.
  • Az Élet hazárdjátékosa, regény, 1936.
  • Ember az örvényben, regény, 1936.
  • A Gran Chaco hőse, regény, 1936.
  • Hajsza a tengeren, regény, 1936.
  • Halál a bárban, regény, 1936.
  • Hazardőrök, regény, 1936.
  • Hív a halott, regény, 1936.
  • Jim fellázad, regény, 1936.
  • Mindenki gyanús..., regény, 1936.
  • Egy ország eladó, regény, 1936.
  • Párbaj a levegőben, regény, 1936.
  • Saját tudósítónktól, regény, 1936.
  • Vőlegényem, a gangster, regény, 1936.
  • A vörös árnyék, regény, 1936.
  • Az adeni kém, regény, 1937.
  • Az aktatáskás úr, regény, 1937.
  • Búg a sziréna, regény, 1937.
  • A fehérköpenyes sátán, regény, 1937.
  • A gárda meghal, regény, 1937.
  • A hawayi táncosnő, regény, 1937.
  • Az olajkutak fantomja, regény, 1937.
  • A fekete tükör, regény, 1937.
  • A fehér démon, regény [1939].
  • Aranyláz, regény, 1938.
  • Árnyak Kína felett..., regény, 1938.
  • Gangster Rt., regény, 1938.
  • Játék az országért, regény, 1938.
  • Mindenemet ellopták!, regény, 1938.
  • Tizenkettes repülőraj, regény, 1938.
  • Acélcápa, regény, 1939.
  • Ellent ellopták, regény, 1939.
  • A Gran-Canon banditái, regény, 1939.
  • Halál éjszakája, regény, 1939.
  • Kalandorok fellegvára, regény, 1939.
  • Kismadár a forgószélben, regény, 1939.
  • Pénzt!, regény, 1939.
  • Péter puskát árul, regény, 1939.
  • A tevékeny hulla, regény, 1939.
  • Vadmacska, regény, 1939.
  • Kísértet a prérin, regény, 1940.

  • Villon, a költő huszonnégy verse, amelyeket halála után négy és félszáz évvel írt: Erdődy János, pamfletek, 1941.
  • Új színjátszás, új film, tanulmány [1945].
  • Fagyöngy, színdarab, bemutató: Magyar Színház, 1946.
  • A nőstényfarkas, regény, 1957.
  • Szegény jó Márton Tabi Lászlóval, bemutató: Jókai Színház, 1957.
  • András mester krónikája, ifjúsági regény, 1959.
  • A negyedik lovas, regény, 1959.
  • Aretino Velencében, regény, 1961.
  • Tíz igaz Szodomában, regény, 1962.
  • Sasoknál magasabban. Hunyadi Mátyás élete, regény, 1963.
  • Ezüstpáncélos Johanna, regényes életrajz [Jeanne d'Arcról], 1964.
  • Küzdelem a tengerekért, ismeretterjesztő tanulmány, 1964.
  • Bocskorosok, regény, 1966.
  • Alvilági párbaj, regény, 1966.
  • A Szárnyas Oroszlán, regény, 1967.
  • Rekviem Firenzéért, regény, 1968.
  • Bocskorosok hadinépe, 1969.
  • A második Róma, regény, 1970.
  • Háromkirályok szolgája, regény, 1970.
  • Szegény Robert, regény, 1970.
  • Peéri Gábor budapesti lakos, regény, 1972.
  • Krisztina királynő Rómában, regény, 1972.
  • A Vörös Liliom városa, elbeszélés-ciklus, 1973.
  • Így élt Gutenberg, életrajz, 1973.
  • Velencei karnevál, regény, 1974.
  • Az Antikrisztus és szolgája, regény, 1975.
  • A Szent Sátán, regény, 1975.
  • Párizsi éjszakák, életrajzi regény, 1976.
  • Szép és kegyetlen Velence, regény, 1977.
  • Így élt Kolumbusz, életrajz, 1978.
  • Lammermoori Lucia szomorú és igaz története, regény, 1978.
  • Énekes az országúton, regény, 1979.
  • Őrségváltás az Óceánon, regény, 1979.
  • Perugia szűk utcáin, regény, 1980.
  • Így élt Magellán, életrajz, Pozsony-Budapest, 1981.
  • A Fenséges Köztársaság nevében, regény, 1982.
  • Így élt Husz János, életrajz, 1983.
  • "Jó éjt, királyfi!...", regény, 1984.
  • Mesterdalnokok városa, regény, 1984.
  • Keresztes lobogók alatt, ismeretterjesztő tanulmány, 1986.
  • Város a hadak útján. Budapest regénye, 1988.
  • A tizenkettedik tanú vallomása, regény, 1990.

Műfordításai[szerkesztés]

  • Bertolt Brecht: Háromgarasos regény, 1945.
  • Molière: Kotnyelesek, bemutató: a Nemzeti Színház Kamaraszínháza, 1945.
  • Horatius: Összes lírai költeményei és az Ars Poetica, 1946.
  • Ovidius: Panaszdalok, 1947.
  • Molière: Férjek iskolája, 1947.
  • Friedrich Schiller: Don Carlos, Magyar Rádió, 1955.
  • Heinrich Heine: Atta Troll, 1958.
  • Schiller: Stuart Mária, bemutató: Szolnok, 1970.

Fővárosi Operett Színház[szerkesztés]

  • Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” (1956) Nagyoperett 3 felvonásban Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30. Főszereplők: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor. Rendező: Dr. Székely György. Karmester: Bródy Tamás. Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas. Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas

Állami Déryné Színház[szerkesztés]

  • Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen”, a nagyoperett kamaraváltozata, Kemény Egon átdolgozása hét tagú zenekarra Bemutató: 1962. március 24. Szekszárdon és környékén, 1962. április 20. Állami Déryné Színház, Budapest, sajtóbemutató. Fő szerepekben: Harmaczy József, Rónaszéky András, Papp Tibor, Erőd Pál, Sághy István, Czéh Gitta, Dévényi Cecilia, Szatmáry Olga. Rendezte: Csongrádi Mária. Karmester: Patay Kató. Díszlettervező: Sostarics Zsuzsa. Jelmeztervező: Rimanóczy Yvonne. Koreográfus: Rimóczy Viola

„A Déryné Színház nagy sikerrel játszotta a „Valahol Délen”-t, a 100. jubileumi előadáson 1962. november 21-én Cseh Viktória és Juhász Pál előadásában.

Film-Színház-Muzsika”

Magyar Rádió[szerkesztés]

  • Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) rádiódaljáték 2 részben. Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet és Korompai Vali.  Szereplők:  Deák Sándor,  Gönczöl János, Molnár Miklós,  Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Kishegyi Árpád, Völcsey Rózsi, Gózon Gyula, Rózsahegyi Kálmán és mások.  A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. Zenei rendező: Ruitner Sándor.  Rendező: László Endre. 2019 - Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója esztendejében CD-újdonságként jelentek meg a  "Hatvani diákjai" és a  "Komáromi farsang" című daljátékai eredeti rádió-hangfelvételeinek (1955, 1957) digitalizált (2019) dupla-albumai. kemenyegon.hu
  • Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1959) rádióoperett 2 részben. Krisztina kisasszony: Petress Zsuzsa. Szereplők: Gyenes Magda, Kövecses Béla, Bitskey Tibor, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert, Ungvári László, Gonda György, Somogyi Nusi, Dajbukát Ilona, Pethes Sándor és mások. Közreműködött a Földényi-kórus. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr.
  • Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965) Történelmi daljáték Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva Közreműködött a Földényi kórus. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendezte: László Endre.

Források[szerkesztés]