Kalmár Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kalmár Pál
Kalmár Pál-cropped.jpg
Életrajzi adatok
Született 1900. szeptember 5.
Mezőtúr
Elhunyt 1988. november 21. (88 évesen)
Budapest
Tevékenység dalénekes
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalmár Pál témájú médiaállományokat.

Kalmár Pál (Mezőtúr, 1900. szeptember 5.Budapest, 1988. november 21.) dalénekes, az 1930-as és 1940-es évek egyik legnépszerűbb énekese. A példa nélküli világsikert elért, Seress Rezső-sláger, a Szomorú vasárnap első két felvételének előadója.

Élete[szerkesztés]

Édesapja Jász-Nagykun-Szolnok megyében járásbíró, édesanyja a történelmi Czebe család leszármazottja. Iskoláit a Felvidéken, Podolinban és Debrecenben végezte, mivel a katonai pályát ambicionálta Nagyváradon a Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskolában is tanult. 19 éves korában jelentkezett a Vígszínház fiatal énekeseket kereső felhívására. Stefanidesz Károly kolozsvári színigazgató javaslatára énekelni tanult. Tanárai Anthes György, Hilgermann Laura és Makai Mihály voltak. 1923 és 1925 között a Színészképző iskola hallgatója. Az Operettszínház segédszínésznek, később a kaposvári és pécsi társulat bonvivánnak szerződtette. A harmincas évek elejétől fellépett a Rákóczi és Kazinczy utca sarkán álló Ostende - 1100 vendéget fogadni tudó - kávéházban. Itt fedezte fel a Columbia Gramafon Társaság képviselője és 1932-től szerződtették. Ekkor indult nemzetközi karrierje. Rendszeresen vendégszerepelt Londonban,[1] Párizsban, Berlinben és Bukarestben is. A kor legnagyobb slágereit lemezre énekelte, gyakran szerepelt a rádióban is. Az egyetlen film, amelyben hangját hallhatjuk, az 1935-ben készült "Szent Péter esernyője" c. film, melyben Básti Lajos énekhangjaként két dalt is énekel. 1936-tól a német ODEON cég jelentette meg lemezeit. A lemezfelvételek idejére a háború alatt a harctérről is szabadságolták. A háború után kényszerű okokból - Weygand Tiborhoz hasonlóan - pályafutása megszakadt. A Budapesti Szerelőipari Vállalatnál helyezkedett el mint hegesztő és köszörűs. Munkájáért még sztahanovista kitüntetést is kapott. 1954-től énekelhetett ismét. Állandó fellépőhelye a krisztinavárosi Márványmenyasszony étterem lett. Lemezfelvételt már nem készítettek vele, a rádióban tartósan "indexre" került. 1968-ban egy operáció miatt elveszítette hangját, többé már nem énekelhetett. A „Tangókirályként” is aposztrofált énekessel több mint ezer[2] lemezfelvétel készült.

1989-ben a Hanglemezgyártó Vállalat kiadott egy, húsz számot tartalmazó válogatás lemezt. A szerkesztésben még közreműködött, de a megjelenést már nem érhette meg.[3]

Érdekesség: Telefonszáma az 1930-as, '40-es években: 1-452-92[4]

Legismertebb slágerei[szerkesztés]

1954-től ismét énekelhetett. A helyszín a Márványmenyasszony étterem volt.

Hivatkozások[szerkesztés]

  • Saly Noémi: A tangókirály. Kalmár Pál regényes élete. Budapest, 2012, 9S Műhely
  • Emlékszik még kislány? A Rózsavölgyi és Társa (Athenaeum Kiadó) kiadása. Szerkesztette: Várhelyi Márton. (1999-RÉTCD01)
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  

Források[szerkesztés]

  1. többek között, 1937-ben a Rajkó zenekarral aratott nagy sikert
  2. Saly Noémi: A tangókirály - Kalmár Pál regényes élete
  3. QUALITON - LPM 10247. Szerkesztő: Sághi István
  4. Juhász István: Kincses Magyar Filmtár 1931-1944 függeléke
  5. Az egyetlen világsikert elérő sláger első előadója volt. Először Martiny Lajos zongora-, majd Bécsben zenekari kísérettel rögzítették a számot
  6. A dal a Toprini nász című filmben hangzik el Jávor Pál előadásában. Kalmár Pál az, aki a hanglemezfelvételen elénekelte

Külső hivatkozások[szerkesztés]