Szenes Andor
| Szenes Andor | |
_%E2%80%93_crop.jpg) | |
| Vajda M. Pál fotója | |
| Született |
Szenes Andor Béla 1899. december 2. Budapest |
| Elhunyt |
1935. július 11. (35 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Kelemen Piroska[1] |
| Gyermekei | Szenes Iván |
| Foglalkozása |
költő, műfordító, újságíró |
| Sírhely | Kozma utcai izraelita temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szenes Andor témájú médiaállományokat. | |
Szenes Andor, Szenes Andor Béla (Budapest, 1899. december 2.[2] – Budapest, Kőbánya, 1935. július 11.)[3] költő, műfordító, újságíró. Szenes Béla unokatestvére, Szenes Iván édesapja.
Tartalomjegyzék
Életrajz[szerkesztés]
1899. december 2-án született Budapest V. kerületében, Szenes Zsigmond felsőozori származású orvos és a munkácsi születésű Kroó Mária gyermekeként.[2] Jogot végzett, ezt követően újságíró lett. Szerkesztője volt a Színház és Divatnak, később a Színházi Élet rovatvezetője. Társszerzője közel harminc operettnek, zenés játéknak, Kálmán Imre és Lehár Ferenc operettjeinek fordítója, átdolgozója. Írt sanzonokat, magyar nótákat, kabarétréfákat és jeleneteket is.[4] Halálát tüdőgümőkór okozta. Felesége Kelemen Piroska volt. Korai halálát megérezte. Sírversét is megírta, amely olvasható nyugvóhelyén:
- Tudom, hogy elmegyek
- itt nem használ a kérés
- az úton nincs megállás
- és nincsen visszatérés
Színpadi művei[szerkesztés]
Több, mint harminc színpadi mű szerzője. Ezeket Budapesten (Király, Víg, Városi színház és az Andrássy úti Színpad) és vidéken is játszották. Ezek közül a legismertebbek:
- Egy csók és más semmi
- Fekete Péter, (Eisemann Mihály)[5]
- Ma éjjel szabad vagyok
- Halvány sárga rózsa
- Teddy és partnere
- Bolondóra
- Este hétkor. Komédia; Rényi, Bp., 1919 (Fehér kabaré könyvtár)
Fordítások, átdolgozások[szerkesztés]
- Friderika, Szép a világ Lehár Ferenc
- A montmartre-i ibolya; Ördöglovas, Kálmán Imre
- Weekend, (Mme. Guibert)
- Őrült nők ketrece
- Slágerei
- Ma Önről álmodtam megint (Kálmán Imre)
- Maga rég nem lesz a világon, Ott fogsz majd sírni, ahol senki se lát, (Zeneszerző: Kola József)
- Kombiné (Majorossy Miklós Aladár–Darvas Szilárd)[6]
- Már megettem a kenyerem javát, (Sándor Jenő)
- Ma éjjel szabad vagyok, (Eisemann Mihály)
- Mindegy nekem
- Ne sírj kislány minden május tovaszáll
- Majdha újra sírni tudsz, (Malcsiner Béla)
- Az nem lehet, (Kola József)
- Nem kell pénz a boldogsághoz
- Hiába búcsúzunk, (Mocsányi László)
- Hova visz az őszi szél?
- Magyar nóták
- Nem lehet azt parancsolni senkinek, hogy azt szeresse, kit a szíve nem szeret
- Miért nem szabad szeresselek
- Nem kell pénz a boldogsághoz
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Szenes Andor életrajz. szenesivan.hu (Szenes Iván honlapja) (magyarul) (Hozzáférés: 2017. júl. 6.) (php)
- ↑ a b Születési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári akv. 1239/1899. folyószáma alatt familysearch.org (Hozzáférés: 2017. június 29.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. X. ker. állami halotti akv. 756/1935. folyószáma alatt.
- ↑ A televízió különböző műsoraiban gyakran szerepel "A szenesember" című jelenete. Ebben Latabár Kálmán partnere Kornai Marianne – Szenes Iván felesége – volt.
- ↑ A dalszövegeket Békeffy István, Füredi Imre, Harmath Imre, Kellér Dezső, és Szilágyi László társaságában írta
- ↑ https://www.discogs.com/Grupa-32-Egy%C3%BCttes-Halv%C3%A1ny-%C5%90szi-R%C3%B3zsa-Jesenja-Ru%C5%BEa/release/7211790
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Szenes Andrea lapján
- Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001.
|
