Básti Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Básti Lajos
Básti Lajos fortepan 146926.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Berger Lajos
Született 1911. november 17.[1]
Keszthely
Elhunyt 1977. június 1. (65 évesen)[1]
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Házastársa 1. Ferrari Violetta (h. 1949–1954)
2. Zolnay Zsuzsa (h. 1956–1977)
Gyermekei 1. Básti Juli (1957– )
2. Básti Mihály (1965– )
Pályafutása
Híres szerepei Torma Gedeon
Abigél
Díjai
Kossuth-díj1955
Kiváló művész1963
Érdemes művész1954
További díjakKossuth-díj

az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Básti Lajos témájú médiaállományokat.

Básti Lajos, született: Berger, névváltoztatások: Beregi (1934), Básthy (1936), Básti (1942)[2] (Keszthely, 1911. november 17.[3]Budapest, 1977. június 1.) Kossuth-díjas magyar színész, főiskolai tanár. Őt tartják a 20. század egyik legszebben beszélő magyar színészének.[4]

Családja[szerkesztés]

1911. november 17-én született Keszthelyen zsidó származású családban, Berger Lajos néven. Apja Berger Rezső rövidáru-kereskedő, anyja Fuchs Emma volt. 1949-ben vette feleségül Ferrari Violetta (1930-2014) színésznőt, 1954-ben váltak el. Második felesége Zolnay Zsuzsa (19322011), Jászai Mari és Aase-díjas színésznő, akivel 1956. október 5-én házasodtak össze,[5][6] és aki a főiskolán tanítványa volt. Básti Lajos egyetlen rendezésében, Barta Lajos Szerelem című darabjában szerepet is kapott. Az 1955. március 3-án tartott főiskolai vizsgaelőadás további szereplői voltak: Sütő Irén, Schubert Éva, Korompai Vali, Horváth József, Horváth Gyula, Iványi József. Lánya, Básti Juli, napjaink meghatározó, Kossuth-díjas művésze. A család évtizedekig a XII. kerületi Bürök utcában lakott.

Életpályája[szerkesztés]

Elemi- és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. 1935-ben szerzett diplomát a Színművészeti Főiskolán. Ezután Bárdos Artúr Belvárosi Színházában kezdte pályafutását, 1937-ben szerződött a Vígszínházba, ahol a zsidótörvények miatt 1939-40-ben már alig kapott szerepet. 1941-ben még játszott a Magyar és az Andrássy Színházban, de azután a háború végéig nem szerepelhetett színpadon. Egy ideig Londonban tartózkodott, mivel londoni karriert is keresett. Noel Cowarddal is találkozott és Pressburger Imre, Mikes György a barátja volt, de meglepetést okozott, mert inkább visszatért Budapestre.[7] Két munkaszolgálat között könyvkiadással és írással foglalkozott.

1945 után a Nemzeti Színház meghatározó művésze. Másfél évtizedig játszotta Gellért Endre klasszikus rendezésében Ádám szerepét Madách Imre Az ember tragédiája című drámájában. Szerepéről könyvet is írt Mire gondolsz, Ádám? címmel (1962). 19681972 között a Vígszínház tagjaként Arthur Miller Alku című színművének főszereplőjeként aratott sikert. Visszatérve a Nemzetibe, egyik utolsó nagy alakítása a Lear király (Shakespeare) címszerepe volt. A különösen szép orgánumú Básti fiatalkorában énekes-bonviván szerepekben is bemutatkozott. Később egyik legjelentékenyebb szerepe lett a My Fair Lady musicalben Higgins tanár.

1976-ban tüdőrákot diagnosztizáltak nála, később meg is operálták. A műtét után is vállalt színpadi szerepet, valamint eljátszotta még Torma Gedeon szerepét az "Abigél" című, Zsurzs Éva által rendezett televíziós sorozatban.[8]

Számos filmszerepe közül emlékezetes a Föltámadott a tenger (1953) – Kossuth megformálásával; Merénylet (1959), Katonazene (1961); Nappali sötétség (1963), A kőszívű ember fiai (1964); Butaságom története (1965, Ruttkai Évával); Egy magyar nábob – Kárpáthy Zoltán (1966) – valamint sok televíziós film.

Kiváló versmondó volt, különösen Arany János balladáival aratott sikert, de a Nagyidai cigányok rádiós változatának narrátoraként is emlékezeteset alkotott. Több verslemeze jelent meg. 19521960 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt.

Színpadi szerepei[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma, 1949-: 86.[9]

  • Kosztolányi Dezső - Lakatos László: Édes Anna....Jancsi úrfi
  • Tennessee Williams: Az ifjúság édes madara....Thomas Finlay
  • Friedrich Dürrenmatt: Játsszunk Strindberget....Edgar
  • Katona József: Bánk bán....Petur bán, bihari főispán
  • Németh László: VII. Gergely....Desiderius, apát
  • Makszim Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek....Jegor Bulicsov
  • William Shakespeare: Lear király....Lear
  • Madách Imre: Az ember tragédiája: Az Úr hangja
  • Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A revizor....Ljapkin-Tyapkin, járásbíró
  • Maróti Lajos: Az utolsó utáni éjszaka....VIII. Kelemen pápa
  • Arthur Miller: Alku....Gregory Solomon
  • Páskándi Géza: Vendégség....Dávid Ferenc
  • Eugene O'Neill: Eljő a jeges....Theodore Hickman
  • Neil Simon: Hotel Plaza....Sam Nash
  • Illyés Gyula: Tiszták....Perella Raymond
  • Szabó György: Napóleon és Napóleon....Mudson, Sir Lowell főkormányzó
  • Henrik Ibsen: Solness építőmester....Halvard Solness
  • George Bernard Shaw: A hős és a csokoládékatona....Petkov
  • Móricz Zsigmond: Úri muri....Zsellyei Balogh Ádám
  • Sükösd Mihály: A kívülálló....Prónay
  • Bruckner: Angliai Erzsébet....Fülöp spanyol király
  • Strindberg: Haláltánc....Edgar, várkapitány
  • Dante: Isteni színjáték....Dante
  • Bertolt Brecht: A vágóhidak Szent Johannája....Mauler, a húskirály
  • Sánta Ferenc: Éjszaka (Az áruló)....Író
  • Peter Weiss: A vizsgálat....Harmadik tanú
  • Molière: A fösvény....Harpagon
  • Németh László: Szörnyeteg....Sárkány Béla, professzor
  • Thurzó Gábor: Az oroszlán torka....A miniszter
  • Vész Endre: Statisztika....A professzor
  • Déry Tibor: Bécs, 1934....Goga Felicián
  • Shakespeare: Coriolanus....Menenius Agrippa szenátor
  • Salamon Pál: Magadra kiálts....Dr. Meszlényi László
  • Shaw–Loewe: My Fair Lady....Higgins professzor
  • Comico-tragoedia....Prológ
  • Dobozy Imre: Holnap folytatjuk....Ágass László
  • Shakespeare: Julius Ceasar....Marcus Brutus
  • Darvas József: Részeg eső....Balla Géza
  • Gábor Andor emlékest (1964, Irodalmi Színpad)
  • Miller: A salemi boszorkányok.....Danforth, a főkormányzó képviselője
  • Szophoklész: Oidipusz király....Oidipusz
  • Zalka Máté–emlékest (1962, Irodalmi Színpad)
  • Shaw: Barbara őrnagy....Undershaft
  • Németh László: A két Bolyai....Bolyai Farkas
  • Rose: Tizenkét dühös ember....8. esküdt
  • Lavrenyov: Amerika hangja....Walter Kidd
  • Friedrich Schiller: Ármány és szerelem....Ferdinand von Walter őrnagy
  • Katona: Bánk bán....II. Endre
  • Frisch: Biedermann és a gyújtogatók....Schmitz, díjbirkózó
  • Kós Károly: Budai Nagy Antal....Csáky István, erdélyi vajda
  • Lope de Vega: Donna Juana....Don Pedro
  • Karinthy Ferenc: Ezer év....Rózsa Elemér
  • Visnyevszkij: Feledhetetlen 1919....Rodziankó tábornok
  • Miroslav Krleűa: A Glembay Ltd....Dr. Theol. et Phil. Silberbrandt Alajos
  • Shakespeare: Hamlet....Hamlet
  • Gyárfás Miklós: Hatszáz új lakás....Ág István
  • Shakespeare: III. Richárd....Buckingham
  • Lev Tolsztoj: Anna Karenina....Vronszkij gróf
  • Darvas József: Kormos ég....Joó Sándor
  • Shakespeare: Machbeth....Banquo
  • Aiszkhülosz: A jólelkűek....Apollon
  • Illyés Gyula: Az ozorai példa....Csapó Vilmos nemzetőr-őrnagy
  • Racine: Phaedra....Theseus, Athén királya
  • Shakespeare: Sok hűhó semmiért....Don Pedro
  • Shakespeare: Szentivánéji álom....Theseus, Athén ura
  • Arbuzov: Tánya....Ignátov
  • Jurij Csepurin: Tavaszi áradás....Barszukov
  • Ray Lawler: A tizenhetedik baba nyara....Roo
  • Osztrovszkij: Vihar....Tyihon
  • Benjamin Jonson: Volpone....Leone
  • Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde....Csongor
  • Ernest Hemingway: Ötödik hadoszlop....Philip Rawlings
  • Shakespeare: Antonius és Kleopátra....Sextus Pompeius
  • Dumas: A kaméliás hölgy....Duval Armand
  • Madách: Az ember tragédiája....Ádám
  • Szimonov: Az orosz kérdés....Harry Smith
  • Shakespeare: Ahogy tetszik....Orlando
  • Salacrou: A gyűlölet éjszakája....Bernard Bazire
  • Eisemann Mihály: Egy csók és más semmi....Sándor
  • Szántó ArmandSzécsény Mihály: Kihajolni veszélyes....Péter

Filmjei[szerkesztés]

Játékfilmek[szerkesztés]

  • Szent Péter esernyője (1935)
  • Az Aranyember (1936) - Kadisa főhadnagy
  • A megfagyott gyermek (1936)
  • Méltóságos kisasszony (1936)
  • 120-as tempó (1937)
  • Azurexpressz (1938)
  • Pillanatnyi pénzzavar (1938)
  • Hazugság nélkül (1945)
  • Beszterce ostroma (1948)
  • Tűz (1948)
  • Egy asszony elindul (1948)
  • Föltámadott a tenger (1953)
  • Fel a fejjel (1954)
  • Különös ismertetőjel (1955)
  • Ünnepi vacsora (1956)
  • Gyalog a mennyországba (1959)
  • Merénylet (1959)

Tévéfilmek[szerkesztés]

  • Vihar a Sycamore utcában (1959)
  • Ivan Iljics halála (1965)
  • Othello Gyulaházán (1966)
  • Nyaralók (1967)
  • Az ember tragédiája (1969)
  • A 0416-os szökevény (1970)
  • Aranyliba (1972)
  • Pirx kalandjai (1973)
  • Volpone (1975)
  • Shakespeare: II. Richard (1975)
  • Bach Arnstadtban (1975)
  • A szerelem bolondjai (1976)
  • Abigél 1-4. (1978)

Szinkronszerepei[10][szerkesztés]

Básti Lajos sírja Budapesten. Farkasréti temető: 22/1-1-74. Varga Imre szobrász műve

Hangjátékok[szerkesztés]

  • Történet a szerelemről és a halálról (1971)
  • A Mester és Margarita (1976) - Woland

Díjai[szerkesztés]

Könyvei[szerkesztés]

  • Sziréna. Budapest, 1942
  • Mire gondolsz, Ádám? Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1962

Emlékezete[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01209.htm, Básti Lajos, 2017. október 9.
  2. TERASZ.HU
  3. Születése bejegyezve a keszthelyi állami születési akv. 156/1911. folyószáma alatt.
  4. Básti Lajos 100 éve született Archiválva 2014. november 29-i dátummal a Wayback Machine-ben - fidelio
  5. Magyar Színház/Zolnay Zsuzsa. [2007. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 8.)
  6. IMDb/Zsuzsa Zolnay
  7. „1939–40-ben közösen béreltünk lakást Londonban; egyszer éheztünk, másszor nagy lábon éltünk, és vagyoni helyzetünktől függetlenül hajkurásztuk a nőket, valamint Noel Coward hathatós támogatásával és közreműködésével eladtunk egy darabot a Selznick Filmstúdiónak. Én voltam a szerző, és B. játszotta volna a főszerepet, de közben kitört a háború, s mivel nem akartam vele tartani az Egyesült Államokba (bár mindkettőnk útlevelében benne volt már a vízum), B. visszatért Magyarországra.” (George Mikes: Tsi-Tsa és Tsai. Európa, 1990. 102. o. Nemes Ágnes ford.)
  8. A magyar színészlegenda halálos betegen is forgatott - Tüdőrákban hunyt el (femina.hu, 2016.11.17)
  9. 2010. szeptember 23-i lekérdezés
  10. Básti Lajos szinkronmunkái az Iszdb.hu oldalon

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]