Szörényi Éva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szörényi Éva
Szörényi Éva.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Schwáb Elvira
Született 1917. május 26.
Budapest
Elhunyt 2009. december 1. (92 évesen)
Los Angeles
Házastársa Örményi István
Pályafutása
Aktív évek 19352008
Díjai
Kossuth-díj 1952
Kiváló művész 1955
Érdemes művész 1954
További díjak A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1992)

Szörényi Éva az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szörényi Éva témájú médiaállományokat.
Garamszeghy Sándor: Matyólakodalom. Pupu Tera: Szörényi Éva, Kati: Somogyi Erzsi, Kisjankó Bori: Eőry Kató.

Szörényi Éva, született Schwáb Elvira, 1921-től szepesbélai báró Lers Elvira (Budapest, 1917. május 26.Los Angeles, 2009. december 1.[1]) Kossuth-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész. Anyai nagyapja, Lers Vilmos nemzetközi jogi író, államtitkár.

Életpályája[szerkesztés]

1917. május 26-án született Budapesten. 1933-ban lépett először színpadra. 1935-ben végzett a Színművészeti Akadémián. A Nemzeti Színház tagja lett (ösztöndíjasként már korábban is játszott ott). Még abban az évben alakította élete első filmszerepét, György István A nagymama című filmjében, amely Csiky Gergely művéből készült. (A nagymamát Csathóné Aczél Ilona, Mártát – az unokáját – Szörényi Éva alakította. Örkényi Báró Toronyi Imre, Ernő pedig Perényi László volt.) A film nagy sikert aratott, és további hasonlóak követték az ő főszereplésével: Barátságos arcot kérek (1935), Mária nővér (1936), A Noszty fiú esete Tóth Marival (1938), Fűszer és csemege (1940), Szüts Mara házassága (1941), Régi keringő (1941), Elkésett levél (1941), Madách – Egy ember tragédiája (1944). A Nemzeti Színház tagja maradt 1956-ig.

1956-ban a Nemzeti Színház forradalmi bizottságának tagjaként részt vett a forradalomban, majd Szabó Sándor színésszel és feleségével, Bárczy Kató színésznővel külföldre (Ausztriába) távozott, 1957-ben pedig az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Haláláig ott élt. Személyes jó barátja volt Márai Sándornak, a híres magyar írónak, valamint több 1956-os emigráns írónak-költőnek, például Tollas Tibornak is.

Klasszikus és modern művekben, tragédiákban és vígjátékokban egyaránt kiemelkedő alakítások fűződnek a nevéhez. Játékára az átgondoltság és a mély átélés jellemző. A Magyar Rádió több emlékezetes előadást rögzített a közreműködésével. Csaknem 30 filmben is játszott.

Több mint 50 évig a magyar nyelv és kultúra erősítésének meghatározó személyisége volt Amerikában. A forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján, 2006-ban az amerikai megemlékezések főszervezője és fővédnöke volt. 2006. október 29-én a Fehér Házban részt vett azon a zártkörű díszvacsorán, amelyen George W. Bush elnök részvételével levetítették a Szabadság, szerelem című, 1956-ról szóló filmet.

90. születésnapján a Duna Televízió ünnepi műsorral köszöntötte. 2007. május 26-án az 1997-ben készült „Egy lány elindul… – Szörényi Éva portré” című portréfilmet tűzte műsorra (Cselényi László, a Duna TV elnöke készítette), másnap a Fűszer és csemege című filmje volt látható, majd a Szüts Mara házassága, a Beáta és az ördög, az Igen vagy nem, a Régi keringő, a Tavaszi szonáta, a Jelmezbál, majd utolsóként A Tanítónő került műsorra.

2007. október 23-ára Szörényi Éva meghívta Arnold Schwarzeneggert a Los Angeles-i Mindszenty térre, az emlékünnepségre. A kormányzó elfoglaltsága miatt nem tudott személyesen részt venni a rendezvényen, de üzenetben köszöntötte Szörényi Évát és méltatta az ötvenhatos forradalmat: „Csodálatos dolog látni, hogy évtizedekkel később, a világ másik felén még mindig megemlékezünk azoknak a férfiaknak és nőknek a bátorságáról és áldozatáról, akik e küzdelemben a szabadságért felkeltek. (…) Én is osztom az Ön csodálatát és nagyrabecsülését azok iránt, akik részt vettek Magyarország történelmi szabadságharcában.” Megemlékezett Szörényi Éváról is: „folyamatos és egyedülálló tevékenységet végez e fontos esemény emlékének a világtörténelemben való megőrzése érdekében”.

A Mindszenty Társaság döntése értelmében a Mindszenty-emlékérmet 2008-ban Kühár Ede bencés szerzetess mellett, ő kapta. Soós Viktor Attila, a társaság elnöke a díj átadásakor, 2008. március 29-én Esztergomban így indokolta az elismerést: „Szörényi Éva (…) a tengerentúlon számos előadásával öregbítette Mindszenty József hírnevét”.

2008 tavaszán ünnepelték 75 éves színészi jubileumát. Az ünnepi előadást „Színészdal” címmel a hollywoodi Barnsdall Gallery színházban tartották. A művésznő Petőfi Sándor, Illyés Gyula, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Wass Albert verseit adta elő. Több más jeles művész is fellépett az ünnepi előadáson, köztük Vizin Viktória operaénekesnő és a művésznő egyik fia is. Sólyom László köztársasági elnök ünnepi levélben köszöntötte, melyben így fogalmazott: Szörényi Éva életútja „kultúrtörténetünk részévé vált”. Bokor Balázs főkonzul így méltatta: „Ön, Madách Tragédiájának Évája, az Othello Desdemonája, a III. Richárd Lady Annája és oly sok színházi-, filmszerep megformálója, az 56-os forradalom hősei közé tartozik. Pályáját adta fel, hazáját el kellett hagynia, majd idegenben kezdett mindent újra és folytatott mindent a régiben. Hűen megtartotta magyarságát és ápolta a forradalom emlékét.”

Kitüntetései[szerkesztés]

Főbb szerepei[szerkesztés]

Filmjei[szerkesztés]

Származása[szerkesztés]

Szörényi Éva családfája[2][3][4]
Szörényi Éva
született Schwáb Elvira
1921-től b. Lers Elvira
(Budapest, 1917. máj. 26.–
Los Angeles, 2009. dec. 1.)
színésznő
Apja:
Schwáb Károly[5]
(1890, okt. 9.–
?)
banktisztviselő
Apai nagyapja:
Schwáb Antal
Apai nagyapai dédapja:
n.a.
Apai nagyapai dédanyja:
n.a.
Apai nagyanyja:
Tyúkos Janka
Apai nagyanyai dédapja:
n.a.
Apai nagyanyai dédanyja:
n.a.
Anyja:
szepesbélai b. Lers Hortenzia
(1896. okt. 3.–
?
Anyai nagyapja:
b. Lers Vilmos
(Buda, 1869. máj. 4.–
Budapest, 1923. márc. 3.)
politikus
Anyai nagyapai dédapja:
Lers Pál
(Szepesbéla, 1818 –
Budapest, 1894. jún. 5.)
főmérnök
Anyai nagyapai dédanyja:
Herqui Mária
(Buda, 1843. aug. 15.–
Budapest, 1912)
Anyai nagyanyja:
szörényi Reischl Elvira
1884-től Szörényi Elvira
(Szentendre, 1870–
Budapest, 1948. jan. 6.)
Anyai nagyanyai dédapja:
szörényi Reischl Károly
1884-től Szörényi Károly
(? - Budapest, 1908. jan. 15.)
királyi műszaki tanácsos, róm. kath.
Anyai nagyanyai dédanyja:
Schäffer Mária

Lers Vilmos 1921-ben örökbe fogadta nővére, Lers Hortenzia és Schwáb Károly gyermekeit.

Emlékezete[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Elhunyt Szörényi Éva. (Hozzáférés: 2009. december 2.)
  2. Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája K–O, Tellér Kiadó, Budapest, 1993., 172–173. o. ISBN 963-8178-00-0
  3. Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 485. o. ISBN 9635474148  
  4. OSZK gyászjelentések
  5. Schwáb Károly és Lers Hortenzia házassagkötése, Budapest II., 1914. okt. 10.
  6. http://www.nemzetiszinhaz.hu/dijak_az_evadzaro_tarsulati_ulesen_a_nemzetiben
  7. Színészdal. museum.hu. (Hozzáférés: 2017. május 25.)

Források[szerkesztés]