Ugrás a tartalomhoz

Wass Albert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wass Albert
1943 körül
1943 körül
Élete
Született1908. január 8.
Válaszút, Magyarország
Elhunyt1998. február 17. (90 évesen)
Astor, Florida
SírhelyErdély, a marosvécsi Kemény-kastély kertje[1]
Gyermekei
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Wass Albert témájú médiaállományokat.
Cege, a Wass-udvarház, 1900 körül
Wass Albert családi címere

Gróf szentegyedi és cegei Wass Albert (Válaszút, 1908. január 8.Astor Park, Florida, 1998. február 17.) kétszeres Baumgarten-díjas, Magyar Örökség-díjas és Alternatív Kossuth-díjas erdélyi magyar író és költő.

A magyar irodalom egyik legellentmondásosabb alakja; a hivatalos irodalomtörténet mintha tudomást se venne róla, miközben mások a legnagyobbak között emlegetik, akár mint az egyik legolvasottabb magyar szerzőt. Masszív, politikai felhangoktól sem mentes kultusz alakult ki körülötte mind Erdélyben, mind Magyarországon.[2][3]

Egyik leghíresebb könyve a Kard és kasza (1974), amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar történelmet, 1050-től egészen a jelenkorig, a saját, ősi nemzetségének történetén keresztül. Wass Albert 1944-től Németországban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt. A kolozsvári népbíróság 1946. március 13-án távollétében – apjával együtt – „háborús bűnökért és gyilkosságért” halálra ítélte, a rehabilitációra tett kísérletek nem jártak sikerrel, legutóbb a romániai Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék utasította el a perújrafelvételt 2008 tavaszán.

Nicolae Ceaușescu zsarnoksága éveiben Romániában betiltották a könyveit,[4] 1985 őszén pedig értesítést kapott az Interpoltól, hogy Ceaușescu diplomatának álcázott Securitate-ügynököket küldött át az Amerikai Egyesült Államokba washingtoni nagykövetségük és clevelandi konzulátusuk mellé. Az értesítés szerint „Ezeknek egyik feladata az, hogy engem eltegyenek láb alól" – írta Wass Albert.[5]

Műveit itthon csak a rendszerváltás óta jelentetik meg, korábban szinte ismeretlen volt.[6]

Irodalmi munkásságának kritikai feldolgozása ma is folyik. Népszerűsége az 1990-es évek végétől az erdélyi mellett a magyarországi olvasóközönség körében is folyamatosan növekszik. 2005-ben A Nagy Könyv című hazai felmérésben a közönségszavazatok alapján az egyik legkedveltebb magyar írónak bizonyult: A funtineli boszorkány című művét[7] a szavazók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották, az 50 legnépszerűbb magyar regény között szerepel az Adjátok vissza a hegyeimet! című műve.

Élete

[szerkesztés]

Családja

[szerkesztés]

A Wass család eredete az Árpád-korig vezethető vissza, és egyike Erdély legrégibb nemesi családjainak;[8][halott link] 1744-ben, Mária Teréziától kaptak grófi címet.[9]

Édesapja gróf szentegyedi és cegei Wass Endre (1886-1975), huszárszázados, édesanyja báró losonci Bánffy Ilona (1883-1960) volt.[10] Apai nagyszülei, gróf szentegyedi és cegei Wass Béla (1853-1936), Szolnok-Doboka vármegyeispánja, a széki református egyházmegye főgondnoka, országgyűlési képviselő, az Erdélyi Bank alelnöke,[11][12] és báró losonci Bánffy Rachel (18591936) voltak.

Ifjúsága

[szerkesztés]

A Kolozsvár melletti Válaszúton, a Bánffy-kastélyban született, 1908. január 8-án. Szülei korán elváltak, így leginkább nagyapja, Wass Béla (1853–1936) jelentette a biztos pontot gyermekkorában.[13] Kolozsvárott, a Farkas utcai Református Kollégiumban, 1926-ban érettségizett.

Debrecenben, a Gazdasági Akadémián folytatta tanulmányait, és szerzett gazdászdiplomát. Stuttgartban (Universität Hohenheim) és Párizsban, (Sorbonne) tanult tovább; erdőmérnöki és vadgazdasági diplomákat szerzett. Erdélybe apja betegsége miatt 1932-ben tért vissza, egy ideig azonban nem tudott még a családi ügyekkel foglalkozni, mert a román hadseregben kötelező sorkatonai szolgálatát töltötte.

Első felesége unokatestvére, Wass Ilona lánya, báró Siemers Éva (1914–1991) lett. „Családi nyomásra 1935-ben feleségül vettem unokahúgomat, a hamburgi Siemers Évát. Így sikerült csak megóvnunk a családi birtokot a csődbejutástól.”

Hat gyermek (Vid, Csaba, Huba, Miklós, Géza, Endre) apja, akik közül Csaba hároméves korában meghalt. Wass Huba jelentős karriert futott be az amerikai hadseregben. Dandártábornoki rangot ért el, és részt vett egyebek között az 1991-es „Sivatagi vihar” hadművelet harcászati terveinek kidolgozásában.

Nagyapja 1936-ban bekövetkezett halála után átvette annak egyházi tisztségét, s az erdélyi magyar református egyházkerület főgondnoka lett.

A második bécsi döntés (1940. augusztus 30.) alapján Erdély északi része visszakerült Magyarországhoz. A következő év elején Wass Albertet a magyar Mezőgazdasági Minisztérium erdészfelügyelőnek nevezte ki Dés településre. Két hónappal később pedig a kolozsvári Ellenzék című lap irodalmi szerkesztője lett.

A háború alatt

[szerkesztés]

Mint tartalékos tiszthelyettes 1942 májusától három hónapos katonai kiképzésen vett részt, melynek végeztével a Magyar Királyi Honvédség huszárzászlósi rangját kapta meg.

A következő év márciusában az Ellenzék főszerkesztőjét behívták a hadseregbe, Wass Albert megbízott helyettes lett. Önéletrajzában meséli el, hogy alig három hónap után „két német a Gestapótól behatolt a szerkesztőségbe, felmutatva a parancsot, hogy a német hadsereg megbízásából »felügyelniük« kell a lapot, egyszerűen kisétáltam az irodámból, és felmentem a hegyekbe. Két hét múlva édesapám régi barátja, Veress Lajos tábornok üzent, hogy a németek »keresnek« engem. Hogy elkerülje a kellemetlenségeket, Veress tábornok, aki az Erdélyben állomásozó magyar hadsereg parancsnoka volt, egyenruhát adott nekem, s mint alhadnagyot Ukrajnába küldött a 9. Magyar Királyi Lovassággal, ahonnan csak karácsonykor tértem vissza."[14] Ezt a feladatot olyan jól látta el, hogy kétszer is megkapta a vaskeresztet.

Wass különböző beosztásokat látott el a hadseregben, majd 1944 áprilisától Veress Lajos tábornok szárnysegédje lett. A háború vége felé a szovjet csapatok (majd később a románok is) egyre beljebb nyomultak az országba. 1944 decemberében mutatták volna be egy drámáját a Nemzeti Színházban, de a bemutató Budapest ostroma miatt elmaradt. Az Ellenzék című napilap hasábjain jelent meg az 1944-ben született Patkányok honfoglalása – Tanulságos mese fiatal magyaroknak című műve.[15]

A második világháború utolsó szakaszát katonatisztként élte át. Nem várta meg Észak-Erdély újbóli román elfoglalását, 1945 húsvétján átlépte a nyugati határt, s az emigrációt választotta.

Emigrációban

[szerkesztés]

Először Sopronba ment, majd 1951-ig Németországban, Bleichbachban, később Hamburgban élt. Onnan négy fiával, 1951. szeptember 21-én az amerikai hatóságok megfelelő vizsgálatainak lefolyása után (egészségügyi, illetve hatósági vizsgálatok) az Amerikai Egyesült Államokba utazott, ahol nyugdíjaztatásáig a Floridai Egyetem nyelvi laboratóriumában technikai segédszemélyzetként dolgozott (a magnószalagokat kezelte). Feleségét tüdőbaja miatt nem engedték beutazni az Államokba, ő Endre fiával Németországban maradt, később el is váltak.

A kolozsvári népbíróság 1946. március 13-án távollétében – apjával együtt – „háborús bűnökért és gyilkosságért” halálra ítélte. Az író és családja szerint hamisan vádolták[16][17] azzal, hogy 1940-ben az Észak-Erdélybe bevonuló magyar csapatok egyik egységét Omboztelkén, majd később Vasasszentgothárdon is, felbujtotta többek kivégzésére (köztük egy román ortodox pópa és családja, magyar szolgálójuk, helyi román lakosok és egy helyi zsidó kereskedő).[18]

A román hatóságok többször is kérték kiadatását, 1979-ben az USA Igazságügyi Minisztériuma többszöri átvizsgálás után, nem kellő megalapozottságára hivatkozva elutasította a kérelmet. Ez történt akkor is, amikor a Wiesenthal-alapítvány tett feljelentést ellene, mivel azok között, akiknek kivégzésére állítólag parancsot adott, két zsidó is volt. Az USA az ügy megvizsgálása után ejtette a vádakat.

Wass Albert sírja Marosvécsen

1952-ben újranősült, a skót származású Elisabeth McClaint (1906–1987)[19] vette feleségül. Ekkor költözött a család az Ohio állambeli farmról a a floridai Astorba,[5] az Ocala Nemzeti Park területére – ez lett végleges otthonuk. Második feleségével, annak haláláig (1987. március 29.) békében éltek, ami a kettőjük viszonyát illeti, ám Erdélyért és a székely nép sorsának jobbításáért folytatott küzdelme – írói munkássága és konkrét politikai ténykedése – miatt sokszor került életveszélybe.[nincs a forrásban][20] 1957-ben megkapta az amerikai állampolgárságot, majd megalapította az Amerikai Magyar Szépmíves Céhet (1963). Cikksorozatot indított Magyar szemmel címmel, s megküldte lapjait az egyetemeknek és a Fehér Ház tagjainak. Angol nyelvű lapokkal próbálta életben tartani a kossuthi Duna-menti Konföderáció eszméjét éppúgy, mint a kisebbségi magyar lét elleni igazságtalanságok számonkérését a szlovák, a román és szerb állammal szemben (Danubian Resarch and Information Center (1966), Transilvanian Quarterly (1979), Hungarian Quarterly (1984), Central European Forum (1988). Nemzetközi tevékenységéért és művei esztétikai értékének elismeréséül a Száműzött Írók Amerikai PEN Klubjának tagjává választották.[21]

Időközben a clevelandi Magyar Kongresszus létrehozta az Erdélyi Világszövetséget, két társelnököt választottak Wass Albert és Zolcsák István személyében. Munkásságuk felbecsülhetetlen volt Erdély ügyének a világ előtt való megismertetésében-képviseletében (1975). Megjelentette a Documented facts and figures on Transylvania című történelmi munkát: „Három könyvet adhattunk ki ebben az esztendőben angol nyelven, Erdély igazságának az ismertetésére és védelmére.”[5](1977). Bizonyos, hogy mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy az amerikaiak 1988-ban[22] megvonták Romániától a legnagyobb kedvezmény elvét. Tény, hogy ezek után a bukaresti rádióban Ceaușescu Románia Első Számú Közellenségének nevezte. „Ennél nagyobb kitüntetés soha nem ért még életemben!” - írta erről Szeleczky Zitának.[23] Ceaușescu gazemberei időről-időre megjelentek az Egyesült Államokban. A Securitate pribékjeire még a Szövetségi Nyomozóiroda is felfigyelt, olyannyira, hogy figyelmeztették az írót: az életére törnek. 1985 őszén „Securitate-terroristák” bizonyítottan gyilkossági kísérletet hajtottak végre Wass Albert ellen a clevelandi Holiday Inn Hotelban – a szálláshelyén bombát helyeztek el –, amely csak az INTERPOL jól-értesültsége és bűnmegelőző munkája miatt hiúsult meg. A két merénylőt elfogták, de diplomáciai mentességük révén csupán kiutasították őket az országból.[21] Ezt újabb merénylet követte: Wass Albert egy 1986 januárjában keltezett levelében a következőképpen számolt be egy ellene tervezett gyilkossági kísérletről Szeleczky Zitának: „Egy rendszám nélküli teherkocsi elütött kora este a közeli szupermarket előtt, ahogy a boltból kijövet igyekeztem vissza a kocsimhoz. A teherkocsit két nappal később meglelték egy Fort Lauderdale-i javítóműhelyben, ahol a jobb oldali sárhányóját javították, pontosan azt a helyet, ahol a térdemet érte a sárhányó ütése. A teherkocsin (ekkor már - a szerk.) diplomáciai rendszám volt: a Román Követséghez tartozott.”[5]

1989-ben visszavonult az emigráns politikai élettől, lapjainak és könyveinek saját kiadását megszüntette. Több mint két évi egyedüllét után Wass Albert 1990. november 9-én házasságot kötött Mary La Plante-val, egy ír származású francia asszonnyal. Később önmagának is bevallotta, hogy ez volt élete egyik nagy tévedése: 1992-től öngyilkosságának napjáig áldatlan viták jellemezték az új feleséggel való kapcsolatukat, amerikai fiait is beleértve. Közben 1996. szeptember 24-én autóbaleset érte, amelyben koponyatörést szenvedett, emiatt később emlékezetkiesései voltak.[5] Állítólag nehéz anyagi helyzetbe is került, mert szélhámosok kiforgatták a vagyonából (ami leginkább temérdek könyvének szerzői joga volt), bár ennek ellentmond, hogy halála után 30 ezer dollárt találtak a takarékkönyvében.[23] Mindez nyilván hozzájárult a szomorú végkifejlethez, hogy Wass Albert 1998. február 17-én saját fegyverét fordította maga ellen. Farley Caudill helyszínelő leírása szerint: „A szobában két duplaágy áll egymás mellé tolva, fejjel a nyugati falnak. Az áldozat az ágy északi oldalán feküdt hanyatt, fejjel déli irányban. Lába a földet érte, bal oldalon feküdt a 44-es Smith and Wesson 292-es revolver (gy. száma: N336752)”.[24] Bár felröppentek olyan hírek, hogy Wass Albertet meggyilkolták, de ezt semmiféle bizonyíték nem támasztotta alá, „A tanúk, a rendőrség és az orvosi boncolási jegyzőkönyv nem találtak gyilkosságra utaló jeleket”.[21]

Végső kívánsága teljesült azzal, hogy hamvai Erdélyben, a marosvécsi egykori Kemény-kastély kertjében, Kemény János mellett nyugszanak. Most már látogatható a Kemény család kastélya is a visszaszolgáltatás után. A kastélyban egy Wass Albert-kiállítás van készülőben.

Magyar állampolgársága, kitüntetése

[szerkesztés]

A magyar sajtóban évekig tartotta magát az a vélekedés, hogy Wass Albert magyar állampolgárságát, többszöri kérvényezése ellenére, haláláig sem kapta vissza, s ez irányú kérelmét a magyar állam rendre elutasította, arra hivatkozva, hogy a Párizs környéki békeszerződések szerint újra automatikusan román állampolgár lett.[25]

2007-ben Simicskó István KDNP-s és Babák Mihály fideszes képviselő arra kérte Sólyom László köztársasági elnököt, hogy adjon posztumusz állampolgárságot neki. Azt a választ kapták, hogy ez több okból nem lehetséges, amelyek közül a legfontosabb, hogy Wass 1997-ben már megkapta a magyar állampolgárságot – az író magyar állampolgárként halt meg.[25] Az állampolgárságot igazoló, Wass Albert számára kipostázott dokumentum ugyan csak egy évig volt érvényes – amit az író sérelmesnek tartott –, ám ez csak az igazoló okiratra vonatkozott, magára az állampolgárságra nem.[25][26]

1993. augusztus 20-án Wass Albertnek Antall József miniszterelnök előterjesztése alapján Göncz Árpád köztársasági elnök odaítélte a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést, amit a következő évben a floridai magyar konzul és Csoóri Sándor adott át neki otthonában.

Irodalmi munkássága

[szerkesztés]

A fiatal gróf számára az irodalmi sikert az 1934-ben megjelent Farkasverem című regénye hozta meg, aminek köszönhetően Baumgarten-díjban részesült (ezt a díjat 1940-ben is megkapta) és több irodalmi társaság is tagjává fogadta. Molter Károly az 1941-ben megjelent Erdélyi elbeszélők című antológiában így méltatta: „Természetérzéke, tájmegidéző képessége csodálatos. Művei szélesen hömpölygő, robbanó erejű, nagyvonalú alkotások. A fiatal erdélyi prózaírók közül kiválik egyéni hangjával, látásmódjával; izgalmas történetei úgy áradnak belénk, mint egy forró vérhullám.”[27]

Az utókor korántsem magasztalja ennyire írói munkásságát. Bíró Béla irodalomtörténész szerint „soha nem is tehetett volna szert arra a népszerűségre, melyre szert tett, ha az állítólagos háborús bűnök miatt "elítélt", de az amerikai hatóságok által "felmentett" magyar gróf nimbuszát a tiltott gyümölcs ízlelésének mámora nem teremti meg.” Bár a Farkasverem című regénye megkapta a kor leghíresebb irodalmi díját (a Baumgartent), és ebben a műben „valóban vannak írói vénára valló részletek”, mégsem igazán képes „koherens (lélektani és társadalmi vonatkozásban is hiteles) regényvilágot kialakítani”, elvész a részletekben. Ebben a művében Wass alakjainak Bíró szerinti „realisztikus kavalkádját a későbbiekben egyre inkább egyfajta mitikus realizmus váltja fel.” A Farkasveremtől az utolsó művéig, a Hagyatékban megjelenő „álmisztikus látomásáig” nem változik a mondanivalója, ami tulajdonképpen az, hogy az erdélyi „magyarság minden baja és bánata továbbra is a román (vagy általánosabban fogalmazva az idegen) gyarlóságra vezethető vissza”, és ezért érezheti műveit felemelőnek az olvasó. Azonban ennek szerinte „mind kevesebb köze van az irodalomhoz és mind több a politikához.”[28]

Életművét 2019-től az Erdélyi Szalon Könyvkiadó gondozza. A kiadó elsőként kezdte meg a kritikai kiadást az életmű kapcsán, az újonnan kiadott kötetek szövegei az eredeti szövegeket tartalmazzák, pótolva a rendszerváltás óta eltelt időszak kiadványainak hiányait. Így a Csaba regény hiányzó bekezdései is visszakerültek az új kötetbe, nemkülönben a regényt lezáró Dsida-vers is, de a Farkasverem, a Kard és kasza művek is az eredeti írói szándékot tükrözik a helyreállított szövegekkel, ahogy az Elvész a nyom című regény is megjelent az eredeti befejezéssel, ami ismeretlen volt Magyarországon és Erdélyben. Az életművet Kovács Attila Zoltán kolozsvári-szentendrei kutató-kiadóvezető gondozza, aki egyben fordítója is Wass Albert angolul írt műveinek.

Művei

[szerkesztés]

Regények, novellák, elbeszélések

  • 1934 Farkasverem
  • 1940 Csaba
  • 1940 Mire a fák megnőnek
  • 1940 Jönnek!
  • 1941 A titokzatos őzbak (novellák)
  • 1941 Csalódás (Az ÜNNEP 1941. augusztus 15-ei számában)
  • 1943 A kastély árnyékában
  • 1943 Egyedül a világ ellen
  • 1943 Vérben és viharban
  • 1944 Tavaszi szél és más színművek
  • 1945 Valaki tévedett (novellák 1945–49-ből)
  • 1945 A költő és a macska (elbeszélések)
  • 1947 A rézkígyó
  • 1947 Erdők könyve
  • 1947 Te és a világ: tanítások – útravalóul
  • 1947 A láthatatlan lobogó: versek
  • 1948 Százéves dal az ismeretlen bujdosóról, versek
  • 1949 Zsoltár és trombitaszó – Örökösök (novellák, karcolatok, levelek – posztumusz kisregény 1949-ből)
  • 1949 Adjátok vissza a hegyeimet!
  • 1950 Ember az országút szélén
  • 1951 Tizenhárom almafa
  • 1952 Elvész a nyom
  • 1957 Az Antikrisztus és a pásztorok
  • 1959 A funtineli boszorkány
Isten széke
Isten széke
Ott áll az Istenszéke magosan a Maros fölött. Egyik oldalán a sokágú Galonya, másik oldalán a Bisztra-patak, s mögötte a Kelemen csúcsai. Persze, ma már ott sem olyan a világ, mint akkor volt, midőn az Isten pihenni leült volt a hegyek közé.
– Wass Albert: A funtineli boszorkány (regényrészlet)
  • 1964 Átoksori kísértetek
  • 1965 Elvásik a veres csillag
Az Elvásik a veres csillag előadása Pilisszántón – 2006. július 22-én
  • 1967 Magukrahagyottak
  • 1974 Kard és kasza
  • 1975 Magyar örökségünk (Tanulmányok, hátrahagyott novellák, írások, interjúk)
  • 1978 Halálos köd Holtember partján
  • 1985 Hagyaték
  • 1989 A költő és a macska (kiadatlan novellák)
  • Eliza (angolul íródott)
  • Igazságot Erdélynek!
  • Józan magyar szemmel I-II. (publicisztikák)
  • Karácsonyi üzenetek – A temető megindul
  • Magyar pólus (Újabban fölkutatott versek, novellák, tárcák, közéleti írások, interjúk és levelek)
  • Népirtás Erdélyben
  • Hűség bilincsében
  • Hanky tanár úr
  • Se szentek, se hősök
  • A szikla alatti férfi
  • A sólyom hangja
  • Csillag az éjszakában
  • Black Hammock
  • Magyar Számadás
  • Nem nyugaton kel fel a nap
  • Voltam
  • Kicsike lángok a magyar éjszakában – kötetben meg nem jelent írások 1964–1992, Erdélyi Szalon Könyvkiadó, 2019, sajtó alá rendezte: Kovács Attila Zoltán
  • Erdély magyar föld – kötetben meg nem jelent írások 1925–1945, Erdélyi Szalon Könyvkiadó, 2019, 2021, sajtó alá rendezte: Kovács Attila Zoltán
  • Eliza háza (regény, angolból fordította: Kovács Attila Zoltán), Erdélyi Szalon Könyvkiadó, 2021
  • Az erdélyi magyar népművészet, Erdélyi Szalon Könyvkiadó 2021, fordította: Kovács Attila Zoltán
  • Voltam - Önéletrajz 130 képpel, Erdélyi Szalon Könyvkiadó, 2021, sajtó alá rendezte: Kovács Attila Zoltán
  • Igazságot Erdélynek! Képes kiadás, Erdélyi Szalon Kiadó, fordította és sajtó alá rendezte: Kovács Attila Zoltán
  • Népirtás Erdélyben (Nemzet a siralomházban) - Üzenet haza (dokumentumgyűjtemény), Erdélyi Szalon Könyvkiadó, 2022, fordította és sajtó alá rendezte: Kovács Attila Zoltán
  • Levelek 1927-1998 (Hetven év kétszáz levele), Erdélyi Szalon Könyvkiadó, 2022, sajtó alá rendezte: Kovács Attila Zoltán
  • Astor története, Erdélyi Szalon Könyvkiadó, 2022, fordította: Kovács Attila Zoltán
  • Elvész a nyom (az eredeti befejezéssel bővített új kiadás), Erdélyi Szalon Könyvkiadó, 2022, sajtó alá rendezte: Kovács Attila Zoltán

Versek, mesék

  • 1927 Virágtemetés (vers)
  • 1942 Tavak könyve (mese)
Tókirály és szile (Tavak könyve mesesorozat 1.)
A bölcs bölömbika (Tavak könyve mesesorozat 2.)
Évszakok teremtése (Tavak könyve mesesorozat 2.)
Csupafej, a jégmadár (Tavak könyve mesesorozat 4.)
Csámpás, a kis ruca (Tavak könyve mesesorozat 5.)
  • 1946 Erdők könyve (mese)
Mese az erdőről (Erdők könyve sorozat 1.)
Bulámbuk (Erdők könyve sorozat 2.)
A vén gombacsináló (Erdők könyve sorozat 3.)
Éjjeli pávaszem (Erdők könyve sorozat 4.)
A kis szürke nyúl (Erdők könyve sorozat 5.)
A mátyás és az őz meséje (Erdők könyve sorozat 6.)
  • 1947 Utazás (vers)
  • 1971 Válogatott magyar mondák és népmesék
A hunok útra kelnek (Hun mondák könyve sorozat 1.)
Isten kardja (Hun mondák könyve sorozat 2.)
Emese álma (Magyar mondák könyve sorozat 1.)
Vérszerződés (Magyar mondák könyve sorozat 2.)
Szerencsés Pista (Válogatott magyar népmesék sorozat 1.)
A zenélő ezüst kecske (Válogatott magyar népmesék sorozat 2.)
A legkisebbik királyfi és a táltos paripa (Magyar népmesék sorozat 3.)
A zöldszakállú király fia (Magyar népmesék sorozat 4.)
Okos Kata (Magyar népmesék sorozat 5.)
A hét holló (Magyar népmesék sorozat 6.)
A repülő kastély

Díjai

[szerkesztés]

Emlékezete

[szerkesztés]
Wass Albert emlékműve Szendrő főterén, az 1998-as Balatonakarattyai dombormű mása
  • 1998 februárjában – még életében – Balassi Bálint-emlékkarddal tüntették ki; a szablyát már halála után fia vette át Budapesten.
  • 2004-ben magyarországi szoborállítási hullám indult.[30]
  • 2007-ben Koltay Gábor filmet forgatott Wass Albert életéről Rékasi Károly főszereplésével, Adjátok vissza a hegyeimet címmel.[23]
  • 2007-ben Csontos János és Turcsány Péter mezőségi dokumentumfilmet forgatott Wass Albert földjén (Mezőségi kilátások) címmel.
  • 2011-ben teret neveztek el róla Budapest XVII. kerületében,[31] és a XIV. kerületben is.[32]
  • 2011-ben Székesfehérvár Felsővárosban található közterület a Wass Albert köz elnevezést kapta.
Wass Albert köztéri szobrai és emlékművei a Kárpát-medencében   (kinyitható felsorolás →)
Wass Albert szobra Baján
Wass Albert szobra Bonyhádon. A 2005. január 8-án felavatott szobrot Kolozsy Sándor (Ausztrália) készítette
Wass Albert szobra Budakeszin. A 2008. január 12-én felavatott szobrot Gábor Emese alkotta
Domborműve Pákozdon, Domokos Béla 2006-os alkotása
Wass Albert 2008. október 22-én felavatott szobra Szegeden, alkotó Tóbiás Klára szobrászművész
Wass Albert szobra a zalaegerszegi Baross ligetben
Baróthi Ádám és Baróthi Zsombor: Wass Albert-szobra Harkányban
Erdély
  • Feketelak, reformátustemplom-kert, 2008. május 21.: fa emlékoszlop avatása (Rosengart Béla fafaragó munkája)[33][halott link]
  • Holtmaros, mellszobor, református templom, szobrász: Kolozsy Sándor[34][halott link]
  • Szászrégen, mellszobor, a katolikus templom kertje (2001. augusztus 11.), szobrász: Jorga Ferenc[35][halott link]
  • Vice, mellszobor[36][halott link]
  • Szalárd völgye, „Wass Albert-forrás” Emlékkő 2008. március 29. A megrongálását követően a holtmarosi templomban.[37][halott link]
  • Székelyudvarhely, ahol furfangos módon játszották ki a tiltást. A 2004-ben létesített Emlékezés Parkjában elhelyezett „Vándor Székely” mellszobra ugyan Wass Albertet ábrázolja, de a posztamensre nem írták ki a nevét. - Blaskó János szobrászművész alkotása
  • Szováta: a 2014 júniusában magánterületen állított mellszobrot a hatóságok lefoglalták, és elvitték[nincs a forrásban][38]
Délvidék
Magyarország[41]
  • Aba, Kopjafa Wass Albertnek
  • Alsózsolca Új Wass Albert emlékhely készült Alsózsolcán. 2008. június 4.[42]
  • Baja, az önkormányzattal történt huzavona után a Szent Szív-templom parkjában találtak helyet a szobornak.[43][halott link]
  • Balatonalmádi, 2008. augusztus 21-én Wass Albert-szobor avatóünnepsége a Szent Erzsébet-ligetben (Mihály Gábor szobrászművész alkotása)
  • Balatonakarattya, dombormű a Rákóczi-szilfa mellett (1998)[44]
  • Békés, Wass Albert mellszobor, 2008. szeptember 20-án avatták fel Lipovics János szobrászművész alkotását a Békés Városi Kulturális Központban[45][halott link]
  • Bonyhád, (A világ első köztéri szobra Wass Albertről) Kolozsy Sándor műve[46][halott link]
  • Budakeszi, Gábor Emese képzőművész mellszobrát 2008. január 12-én avatták fel a Fő téri közparkban.[47][48][halott link]
  • a Szabadság téri Hazatérés Templomában, a református templom bejárata előtt[49][halott link]
  • Csepelen, Királyerdőn a Szeplőtelen Szív katolikus templom kertjében (Sárossy Tibor szobrász alkotása)[50][51][halott link]
2008. március 2-án vörös festékkel öntötték le a mellszobor védőüvegét.[52][53][54][55]
  • Magyarok Háza[56][halott link]
  • Zuglóban a Kassai téri Szentlélek Plébánia Katolikus Közösségi Ház kertjében 2006-ban a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége avatott emlékkövet[57][halott link]
  • A Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskolában, Oláh Szilveszter domborműve 2006
  • Bedey Gábor szobrászművész alkotását az író születésének 100. évfordulója alkalmából avatták fel a XVII. kerületi Erzsébet körúton[58]
  • Wass Albert emlékszoba a VII. Rákóczi út 8/a alatt[59]
  • Margitsziget[60]
2007. január 17-én éjszaka vandálok ledöntötték Wass Albert bronz portrészobrát. A szobordöntőknek nem színesfémre volt szükségük (a mű orra buktatva ott maradt a tett helyszínén).[forrás?])
  • Soltvadkert (Szent Korona Cukrászda) A mellszobrot Szervánszky László és családja állíttatta, 2007. október 23-án.
  • Sükösd[74][halott link]
  • Szarvas mellszobor, 2007. október 23-án avatták fel a Körös parti sétányon. Egy szarvasi magánszemély adományából készítette Mihály Gábor Munkácsy díjas szobrászművész.[75][halott link]
  • Szeged (Kálvin tér)[76]
  • Szentes, a Szent Anna templom mellett
  • Szolnok[77][halott link]
  • Szombathely mellszobor. A szombathelyi polgárok közadakozásából készítette Somogyi Tamás szobrászművész, a kámoni Krisztus Király Templom előkertjében lett felállítva 2006. június 22-én. (Entz Géza és Kelemen Lajos kutatásai szerint a Wass család Vas megyéből származott a Mezőségbe.)[78][halott link]
  • Taksony, mellszobra a Szent Anna téren, Gábor Emese alkotása[79][halott link]
  • Tiszaföldvár, Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászművész domborműve, 2006
  • Tolcsva, római katolikus templom
  • Törökszentmiklós, mellszobor a református templom kertjében, szoboravatás 2010. június 6-án
  • Zalaegerszeg, bronzból készült mellszobor a Baross ligetben, Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész alkotása, 2008[80][halott link]
  • Pápa, Wass Albert Emlékkő
  • Várpalota, a Wass Albert-emlékévben 2008. április 8-án 13 almafácska ültetésével Wass Albert-liget néven alakított ki „élő emlékművet” a Palotai Turul Társaság önkormányzati támogatással. Az ötlet az írónak A tizenhárom almafa című regényén alapszik.
  • Verőce, Wass Albert mellszobor, Wass Albert park
  • Martfű[81][halott link]

Rehabilitációjának kísérlete

[szerkesztés]
  • 2003. április – „Van esély a háborús bűnösként Romániában halálra ítélt Wass Albert erdélyi író rehabilitálására, de ehhez a család aktív segítségére van szükség.” – Ezt Frunda György, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátora jelentette ki a Népújság című marosvásárhelyi lapnak adott interjújában.[forrás?]
  • 2006. augusztus – Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd a kolozsvári ügyészségnél perújrafelvételt kezdeményezett Wass Albert ügyében, aki az 1946-os ítélet óta Romániában háborús bűnösnek számít.[82]
  • 2008. május 20. – A román Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék elutasította a perújrafelvételi kérelmet a Wass Albert ügyében [83]

Származása

[szerkesztés]
Wass Albert családfája[84][85]
gr. cegei Wass Albert
(Válaszút, 1908. jan. 8.–
Astor Park, Florida, 1998. febr. 17.)
író, költő
Apja:
gr. Wass Endre
(Vasasszentgotthárd, 1886. aug. 21.–
Hamburg, 1975. nov. 5.)
mezőgazdász, huszárszázados
Apai nagyapja:
gr. Wass Béla
(Kolozsvár, 1853. jan. 28.–
Mezőzáh, 1936. szept. 1.)
főispán
Apai nagyapai dédapja:
gr. Wass Albert
(Nagyiklód, 1819. febr. 10.–
Mezőzháh, 1911. szept. 1.)
főkormányszéki titkár
Apai nagyapai dédanyja:
sepsiszentiváni Kilyén Mária
(Kolozsvár, 1829. szept. 29.–
Mezőzáh, 1912. jún. 19.)
Apai nagyanyja:
b. losonci Bánffy Rachel
(Marosvásárhely, 1856. jún. 21.–
Vasasszentgotthárd, 1936. jún. 15.)
Apai nagyanyai dédapja:
b. Bánffy János
(Fugad, 1810. szept. 17.–
Beresztelke, 1873. dec. 8.)
főispán
Apai nagyanyai dédanyja:
b. hadadi Wesselényi Jozefa
(1812. ápr. 21.–
1899. jan. 6.)
Anyja:
b. losonci Bánffy Ilona
(Türe, 1883. nov. 21.–
Bécs, 1960. jún. 25.)
Anyai nagyapja:
b. Bánffy Zoltán
(Beresztelke, 1841. szept. 15.–
Beresztelke, 1892. jún. 7.)
főispán
Anyai nagyapai dédapja:
b. Bánffy János
(Fugad, 1810. szept. 17.–
Beresztelke, 1873. dec. 8.)
főispán
Anyai nagyapai dédanyja:
b. hadadi Wesselényi Jozefa
(1812. ápr. 21.–
1899. jan. 6.)
Anyai nagyanyja:
gr. széki Teleki Erzsébet (Eliz)
(Sáromberke, 1853. aug. 17.–
Kolozsvár, 1937. aug. 27.)
Anyai nagyanyai dédapja:
gr. Teleki Sámuel
(1819. okt. 30.–
Kolozsvár, 1882. ápr. 11.)
Anyai nagyanyai dédanyja:
gr. bethleni Bethlen Erzsébet
(1818. –
Bécs, 1860. jan. 8.)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. wassakarat.multiply.com. [2009. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 7.)
  2. Wass Albert a mítoszgyárban (interjú Márkus Béla irodalomtörténésszel, Index.hu, 2007. május 22.)
  3. T. Szabó Levente: Új magyar irodalmi nemzetépítés? – Négy fogódzó a Wass Albert-kultusz mechanizmusainak értéséhez, Korunk, 3. folyam, 20. évf., 11. szám, (2009. november)
  4. Száz éve született Wass Albert. [2008. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 27.)
  5. a b c d e Wass Albert születésének 102. évfordulója - 2010. január 8., 2010. január 4. (Hozzáférés: 2010. szeptember 27.)
  6. Márkus Béla: „Kétségbe vonom, hogy azért nem lehetett ismerni-olvasni őt a szocializmus idején, mert a romániai vagy a magyarországi kultúrpolitika, azaz a hatalom keményen tiltotta volna. Durva állítás, ám talán igaz: egyszerűen nem vettek róla tudomást. Sem a romániai magyar írói hagyomány ébresztői, sem Béládi Miklós, Pomogáts Béla, Rónay László, az emigrációs irodalom kiváló ismerői. Valószínűleg nem tartották az életművet olyan értékesnek, mint például Nyirő Józsefét, ráadásul a mérvadó emigráns folyóiratokban, lapokban sem volt jelen Wass.” (Wass Albert a mítoszgyárban, Index.hu)
  7. A_funtineli_boszorkány, hu.wikisource.org Archiválva 2008. június 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
  8. A Wass család cegei levéltára. [2008. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 15.) Valentiny Antal oklevélkivonatait felhasználva közzéteszi W. Kovács András, Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása, Kolozsvár, 2006
  9. Várdy Béla: Wass-kor
  10. genealogy.eu Wass family 02
  11. familysearch.org gróf Wass Béla gyászjelentése
  12. Magyar Országgyűlési Almanach az 1897–1901. évi országgyűlésről. [2004. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 13.)
  13. Raffay Ernő–Takaró Mihály–Vekov Károly: Wass Albert igazsága, Szabad Tér, 2004 ISBN 963-217-477-1
  14. Életrajz Wass Albert (1908–1998). wassvideo.com. [2009. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva].
  15. Varga Virág: Miként tanítható Wass Albert?. nepszava.hu, 2014. május 31. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  16. Doma-Mikó István: Wass Albert titokzatos halála. Demokrata, 2003, 10. szám, „Elmondta, hogy… a román diktátor, Ceauşescu… a távollétében koholt vádakkal halálra ítéltette, és háborús bűnösként kiadását kérte az amerikai hatóságoktól. Sikertelenül.”
  17. Elutasították a perújrafelvételt Wass Albert ügyében. demokrata.hu, 2008. május 23. (Hozzáférés: 2015. május 5.) „Cegei Wass András megbízásából Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd… eddig ismeretlen korabeli dokumentumokkal támasztotta alá… [a perújrafelvételt]. Kincses szerint az új bizonyítékok cáfolják az 1946. március 13-i ítélet vádiratában rögzítetteket”
  18. Kincses Előd: Wass Albert és halálos ítélete (Erdélyi Napló, 2017. február 26.)
  19. Huba Wass: Biography (angol nyelven) (pdf) pp. 6./10, 2009. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 25.) „Albert filed for divorce in January 1952 and married Elizabeth in May of that year.”
  20. Hajdú Sándor: Wass Albert ártatlan? – Perújrafelvétel az erdélyi író ügyében. hetek.hu, 2006. augusztus 25. (Hozzáférés: 2015. május 5.) „Mivel érvényes halálos ítélet volt vele szemben, az író azonnal életveszélybe került.”
  21. a b c Turcsány Péter: Ki volt Wass Albert? (Mű és életrajz – előtanulmányok). Kráter Műhely Egyesület, 2014. december 29. (Hozzáférés: 2021. február 22.)
  22. Révész Béla: A magyar–román viszony problématörténetéből az 1980-as években. Acta Universitatis Szegediensis, LXXII. évf. 1–22. sz. (2009) 474. o. ISSN 0324-6523 Hozzáférés: 2019. március 25.
  23. a b c Koltay Gábor dokumentumfilmje Wass Albert életútjáról. magyarvagyok.com. [2014. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 21.)
  24. Doma-Mikó István: Wass Albert titokzatos halála (II. rész), 2014. február 18.
  25. a b c Fölöslegesen kérték Wass állampolgárságát, 2007. október 29. (Hozzáférés: 2014. január 3.)
  26. Habár a hegyeit nem, de magyar állampolgárságát megkaphatta: Wass Albert magyar állampolgárságának visszaállítása. EuroAstra Internet Magazin, 2007. október 29. (Hozzáférés: 2021. február 22.)
  27. Erdélyi Elbeszélők, Kolozsvár, 1941. E kötetben szerepel még: Asztalos István, Bánffy Miklós, Gagyi László, Gulácsy Irán, Hunyady Sándor, Kacsó Sándor, Kemény János, Kós Károly, Kovács László, Kuncz Aladár, Makkai Sándor, Molter Károly, Nyírő József, Sipos Domokos, Szencei László, Tamási Áron: az erdélyi magyar irodalom színe-java!
  28. Bíró Béla: Wass Albert tényleg akkora író-e, mint amekkorának hívei hirdetik? (Magyar Narancs, 2020. február 7.)
  29. Történelmi Vitézi Rend – vitéz gróf szentegyedi és cegei Wass Albert (utolsó két sor)
  30. A szoborállítási hullámnak az erdélyi szoborvitán túl a főváros elzárkózása is impulzust adott: 2004-ben a Wass Albert Polgári Kör a Vérmezőn szeretett volna egy Wass-portrét felállítani, azonban ezt, az akkor baloldali többségű fővárosi vezetés elutasította. Arra hivatkoztak, hogy az írónak aggályos külpolitikai megítélése és jogi helyzete miatt nem támogatják (háborús bűnök). (Fővárosi vita a Wass Albert-szobor felállítása körül, Magyar Nemzet, 2004. március 24.)
  31. Névcserék Budapesten: Széll Kálmán és Wass Albert tér, Elvis Presley park. vasnépe.hu, 2011. április 27. [2015. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 16.)
  32. Wass Albertről nevezett el teret Zugló, hvg.hu, 2011. április 12.
  33. https://web.archive.org/web/20090506202338/http://wassakarat.multiply.com/photos/album/1#51
  34. https://web.archive.org/web/20090506202338/http://wassakarat.multiply.com/photos/album/1#9
  35. https://web.archive.org/web/20090506202338/http://wassakarat.multiply.com/photos/album/1#48
  36. https://web.archive.org/web/20090506202338/http://wassakarat.multiply.com/photos/album/1#11
  37. https://web.archive.org/web/20090506202338/http://wassakarat.multiply.com/photos/album/1#52
  38. Folytatódó hajtóvadászat Wass Albert ellen. Alfahír. (Hozzáférés: 2014. június 13.)
  39. https://web.archive.org/web/20090506202338/http://wassakarat.multiply.com/photos/album/1#13
  40. Kopjafa Wass Albertnek Archiválva 2021. szeptember 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
  41. Az a pár Horthy semmi a Wass Albertekhez képest, Index.hu, 2013. november 18.
  42. [1]
  43. https://web.archive.org/web/20090506202338/http://wassakarat.multiply.com/photos/album/1#37
  44. https://www.kozterkep.hu/9851/wass-albert
  45. [2]
  46. https://web.archive.org/web/20090506202338/http://wassakarat.multiply.com/photos/album/1#1
  47. Jobb Kor Polgári Egyesület, Budakeszi
  48. https://web.archive.org/web/20090506202338/http://wassakarat.multiply.com/photos/album/1#49
  49. https://web.archive.org/web/20090506202338/http://wassakarat.multiply.com/photos/album/1#44
  50. Wass Albert-szobrot avattak Csepelen. FN.hu. [2008. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 24.)
  51. https://web.archive.org/web/20090506202338/http://wassakarat.multiply.com/photos/album/1#50
  52. http://www.mno.hu/portal/210934 Archiválva 2007. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
  53. http://www.mno.hu/portal/206789 Archiválva 2007. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
  54. http://liberalisvaros.blogter.hu/?post_id=171489 Archiválva 2007. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
  55. Nem Horthy volt az első, akit meggyaláztak, index.hu/belfold/2012/05/16
  56. https://web.archive.org/web/20090506202338/http://wassakarat.multiply.com/photos/album/1#40
  57. https://web.archive.org/web/20090506202338/http://wassakarat.multiply.com/photos/album/1#27
  58. [3]
  59. Kráter Műhely Egyesület. [2010. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 27.)
  60. Zielinski Szilárd sétány, a Premontrei kápolna mellett (köztérkép.hu)
  61. http://www.pestmost.hu/cikk/5256_a-szeretet-es-az-osszetartozas-unnepe-dabason/
  62. https://web.archive.org/web/20090506202338/http://wassakarat.multiply.com/photos/album/1#42
  63. https://web.archive.org/web/20090506202338/http://wassakarat.multiply.com/photos/album/1#11
  64. https://web.archive.org/web/20090506202338/http://wassakarat.multiply.com/photos/album/1#57
  65. https://web.archive.org/web/20090506202338/http://wassakarat.multiply.com/photos/album/1#29
  66. https://web.archive.org/web/20090506202338/http://wassakarat.multiply.com/photos/album/1#41
  67. https://web.archive.org/web/20090506202338/http://wassakarat.multiply.com/photos/album/1#25
  68. Wass Albert-szobor Kaposváron. Erdély Ma, 2007. január 15. [2007. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 13.)
  69. https://web.archive.org/web/20160305153834/http://wassakarat.multiply.com/photos/hi-res/1/45?xurl=http%3A%2F%2Fwassakarat.multiply.com%2Fphotos%2Falbum%2F1%2345
  70. http://www.dunatv.hu/archivum/kozelet/wassalbertszobrotavattakpecsett.html?query=Wass%20Albert
  71. [4]
  72. [5] Archiválva 2011. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
  73. http://wassakarat.multiply.com/photos/hi-res/1/15?xurl=http%3A%2F%2Fwassakarat.multiply.com%2Fphotos%2Falbum%2F1%2315
  74. Archivált másolat. [2009. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 7.)
  75. https://web.archive.org/web/20090506202338/http://wassakarat.multiply.com/photos/album/1#43
  76. Wass Albert-szobrot avatnak Szegeden[halott link], SZEGEDma.hu, 2008. október 21.
  77. https://web.archive.org/web/20090506202338/http://wassakarat.multiply.com/photos/album/1#46
  78. https://web.archive.org/web/20090506202338/http://wassakarat.multiply.com/photos/album/1#7
  79. https://web.archive.org/web/20090506202338/http://wassakarat.multiply.com/photos/album/1#53
  80. https://web.archive.org/web/20090506202338/http://wassakarat.multiply.com/photos/album/1#54
  81. http://sektor.hu/feltoltott_kepek/129265556500.jpg
  82. Perújrafelvétel Wass Albert ügyében, Népszabadság Online, 2006. augusztus 18.
  83. Egy szebb holnapért. Erdély.ma. [2008. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 24.)
  84. Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája SZ–ZS, Heraldika Kiadó, Budapest, 1998, 106-107, 232-233. o. ISBN 963-858-538-2
  85. Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája A–J, Natura Kiadó, Budapest, 1990, 86. o. ISBN 963-234-313-1

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Wass Albert témában.
Fájl:Wikisource-logo-hu.svg
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Wass Albert témában.