Wass Albert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wass Albert
Wass Albert Baja Harmat.JPG
Wass Albert szobra Baján
Született 1908. január 8.
magyar 1867-1918 Válaszút
Elhunyt 1998. február 17.(90 évesen)
amerikai Astor, Florida
Baróthi Ádám és Baróthi Zsombor: Wass Albert szobra Harkányban
Cege, a Wass-kúria
Wass Albert emlékműve Szendrő főterén
Wass Albert családi címere

Szentegyedi és cegei gróf Wass Albert (Válaszút, 1908. január 8.Astor, Florida, 1998. február 17.) erdélyi magyar író és költő.

Magyarországon csak halála után fedezték fel Wass Albertet mint az erdélyi magyar irodalom nagyját. Ő a magyar irodalom egyik ellentmondásos alakja; a hivatalos irodalomtörténet mintha tudomást sem venne róla, miközben vannak, akik a legnagyobbak között emlegetik, és masszív, politikai felhangoktól sem mentes kultusz alakult ki körülötte mind Erdélyben, mind Magyarországon. Egyik leghíresebb könyve a Kard és kasza, amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar történelmet, 1050-től egészen a jelenkorig, a saját, ősi nemzetségének történetén keresztül. Wass Albert 1944-től Németországban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt. Nicolae Ceaușescu zsarnoksága éveiben Romániában betiltották a könyveit,[1] 1985 őszén pedig értesítést kapott az Interpoltól, hogy a „Kárpátok Géniusza” Securitate-ügynököket küldött át az Amerikai Egyesült Államokba diplomataként a washingtoni nagykövetség és a clevelandi konzulátus mellé. Az értesítés szerint „Ezeknek egyik feladata az, hogy engem eltegyenek láb alól" – írta Wass Albert.[2]

Műveit Magyarországon a rendszerváltás óta jelentetik meg, korábban itt szinte ismeretlen volt.[3]

Irodalmi munkásságának kritikai feldolgozása ma is folyik. Népszerűsége az 1990-es évek végétől az erdélyi mellett a magyarországi olvasóközönség körében is folyamatosan növekszik. 2005-ben A Nagy Könyv című magyarországi felmérésben az egyik legkedveltebb magyar írónak bizonyult: A funtineli boszorkány című művét [4] az olvasók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották, az 50 legnépszerűbb magyar regény között pedig további két műve is szerepel: az Adjátok vissza a hegyeimet! és a Kard és kasza.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Wass család eredete az Árpád-korig vezethető vissza, és egyike Erdély legrégibb nemesi családjainak; [5] 1744-ben, Mária Teréziától kaptak grófi címet.[6]

Nagyapja, Wass Béla országgyűlési képviselő, majd Szolnok-Doboka vármegye főispánja volt.[7] Apja, Wass Endre (1886–1975), anyja losonci báró Bánffy Ilona (1883–1960) unokatestvérek voltak.

Ifjúsága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kolozsvár melletti Válaszúton, a Bánffy-kastélyban született 1908. január 8-án. Szülei korán elváltak, így leginkább nagyapja, Wass Béla jelentette a biztos pontot gyermekkorában.[8] Középiskolai tanulmányait Kolozsvárott a Farkas utcai Református Kollégiumban végezte. 1926-ban érettségizett.

Debrecenben, a Gazdasági Akadémián folytatta tanulmányait, és szerzett erdészeti diplomát. A németországi Hohenheimben és Párizsban, a Sorbonne-on tovább tanult, és újabb erdőmérnöki, és vadgazdasági diplomákat szerzett. Erdélybe apja betegsége miatt 1932-ben tért vissza, egy ideig azonban nem tudott még a családi ügyekkel foglalkozni, mert a román hadseregben a kötelező sorkatonai szolgálati idejét töltötte.

Első felesége unokatestvére, Wass Ilona lánya, báró Siemers Éva (1914–1991) lett. „Családi nyomásra 1935-ben feleségül vettem unokahúgomat, a hamburgi Siemers Évát. Így sikerült csak megóvnunk a családi birtokot a csődbejutástól.”

Hat gyermek (Vid, Csaba, Huba, Miklós, Géza, Endre) apja, akik közül Csaba hároméves korában meghalt. Wass Huba jelentős karriert futott be az amerikai hadseregben. Dandártábornoki rangot ért el, és részt vett egyebek között az 1991-es Sivatagi vihar hadművelet harcászati terveinek kidolgozásában.

Nagyapja, Wass Béla (1853–1936) halála után átvette az egyházi tisztségét, így az erdélyi magyar református egyház kerületének főgondnoka lett.

A második bécsi döntés (1940. augusztus 30.) alapján Erdély északi része visszakerült Magyarországhoz. A következő év elején Wass Albertet a magyar Mezőgazdasági Minisztérium erdészfelügyelőnek nevezte ki Dés településre. Két hónappal később pedig a kolozsvári Ellenzék című lap irodalmi szerkesztője lett.

A háború alatt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mint tartalékos tiszthelyettes 1942 májusától három hónapos katonai kiképzésen vett részt, melynek végeztével a Magyar Királyi Lovasság zászlósi rangját kapta meg. A következő év márciusában a lap főszerkesztőjét behívták a hadseregbe, Wass megbízott helyettes lett. Wass Albert saját életrajzában meséli el, hogy alig három hónap után „két német a Gestapótól behatolt a szerkesztőségbe, felmutatva a parancsot, hogy a német hadsereg megbízásából »felügyelniük« kell a lapot, egyszerűen kisétáltam az irodámból, és felmentem a hegyekbe. Két hét múlva édesapám régi barátja, Veress Lajos tábornok üzent, hogy a németek »keresnek« engem. Hogy elkerülje a kellemetlenségeket, Veress tábornok, aki az Erdélyben állomásozó magyar hadsereg parancsnoka volt, egyenruhát adott nekem, s mint alhadnagyot Ukrajnába küldött a 9. Magyar Királyi Lovassággal, ahonnan csak karácsonykor tértem vissza." [9] Ezt a feladatot olyan jól látta el, hogy kétszer is megkapta a vaskeresztet.

Wass különböző beosztásokat látott el a hadseregben, majd 1944 áprilisától Veress Lajos tábornok szárnysegédje lett. A háború vége felé közeledvén a szovjet csapatok (majd később a románok is) egyre beljebb nyomultak. 1944 decemberében mutatták volna be egy drámáját a Nemzeti Színházban, de a bemutató az ostrom miatt elmaradt.

A második világháború utolsó szakaszát katonatisztként élte át. Nem várta meg Észak-Erdély újbóli román elfoglalását, 1945 húsvétján lépte át a nyugati határt, az emigrációt választotta.

Emigrációban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Először Sopronba utazott, majd 1951-ig Németországban, Bleichbachban, később Hamburgban élt. Onnan négy fiával, 1951. szeptember 21-én az amerikai hatóságok megfelelő vizsgálatainak lefolyása után (egészségügyi, illetve hatósági vizsgálatok) az Amerikai Egyesült Államokba utazott, ahol nyugdíjaztatásáig a Floridai Egyetemen a nyelvi laborban dolgozott technikai segédszemélyzetként (ő kezelte a magnószalagokat). Feleségét tüdőbaja miatt nem engedték beutazni az Államokba, ő Endre fiával Németországban maradt, később el is váltak.

A román Néptörvényszék 1946 tavaszán, távollétében halálra ítélte „háborús bűnökért és gyilkosságért”. Azzal rágalmazták, hogy 1940-ben az Észak-Erdélybe bevonuló magyar csapatoknak parancsba adta egy ortodox pap családjának és néhány románnak, a helyi zsidó kereskedőnek és családjának, valamint az ortodox román pópának és magyar szolgálójának a kivégzését.

A román hatóságok többször is kérték kiadatását, 1979-ben az USA Igazságügyi Minisztériuma többszöri átvizsgálás után, nem kellő megalapozottságára hivatkozva elutasította a kérelmet. Ez történt akkor is, amikor a Wiesenthal-alapítvány tett feljelentést ellene, mivel azok között, akiknek kivégzésére állítólag parancsot adott, két zsidó is volt. Az USA az ügy megvizsgálása után ejtette a vádakat.

Wass Albert sírja Marosvécsen

Wass Albert 1952-ben újranősült, a skót származású Elisabeth McClaint (1906–1987) vette feleségül. Ekkor költözött a család az Ohio-állambeli farmról a a floridai Astorba[2], az Ocala Nemzeti Park területére - ez lett végleges otthonuk. Második feleségével, annak haláláig (1987. március 29.) békében éltek, ami a kettőjük viszonyát illeti. Erdélyért és a székely nép sorsának jobbításáért folytatott küzdelme - írói munkássága és konkrét politikai ténykedése - miatt ugyanis sokszor került életveszélybe. Közben azért jó dolgok is történtek vele: 1957-ben megkapta az amerikai állampolgárságot, majd megalapította az Amerikai Magyar Szépmíves Céhet (1963). Cikksorozatot indított Magyar szemmel címmel, megküldte lapjait az egyetemeknek és a Fehér ház tagjainak. Angol nyelvű lapokkal próbálta életben tartani a kossuthi Duna-menti Konföderáció eszméjét éppúgy, mint a kisebbségi magyar lét elleni igazságtalanságok számonkérését a szlovák, a román és szerb állammal szemben (Danubian Resarch and Information Center (1966), Transilvanian Quarterly (1979), Hungarian Quarterly (1984), Central European Forum (1988). Nemzetközi tevékenységéért és művei esztétikai értékének elismeréséül a Száműzött Írók Amerikai PEN Klubjának tagjává választották [10].

Időközben a clevelandi Magyar Kongresszus létrehozta az Erdélyi Világszövetséget, két társelnököt választottak Wass Albert és Zolcsák István személyében. Munkásságuk felbecsülhetetlen volt Erdély ügyének a világ előtt való megismertetésében-képviseletében (1975). Megjelentette a Documented facts and figures on Transylvania című történelmi munkát: „Három könyvet adhattunk ki ebben az esztendőben angol nyelven, Erdély igazságának az ismertetésére és védelmére.”[2](1977). Bizonyos, hogy mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy az amerikaiak 1979-ben megvonták Romániától a A legnagyobb kedvezmény elvét. Tény, hogy ezek után a bukaresti rádióban Ceaușescu Románia Első Számú Közellenségének nevezte. „Ennél nagyobb kitüntetés soha nem ért még életemben!” - írta erről Szeleczky Zitának.[11] Ceaușescu emberei időről-időre megjelentek az Egyesült Államokban. A Securitate pribékjeire még az FBI is felfigyelt, olyannyira, hogy figyelmeztették az írót: az életére törnek. 1985 őszén „Securitate-terroristák” bizonyítottan gyilkossági kísérletet hajtottak végre Wass Albert ellen a clevelandi Holiday Inn Hotelban - a szálláshelyén bombát helyeztek el -, amely csak az INTERPOL jól-értesültsége és bűnmegelőző munkája miatt hiúsult meg. A két merénylőt elfogták, de diplomáciai mentességük révén csupán kiutasították őket az országból[10]. Ezt újabb merénylet követte: Wass Albert egy 1986 januárjában keltezett levelében a következőképpen számolt be egy ellene tervezett gyilkossági kísérletről Szeleczky Zitának: „Egy rendszám nélküli teherkocsi elütött kora este a közeli szupermarket előtt, ahogy a boltból kijövet igyekeztem vissza a kocsimhoz. A teherkocsit két nappal később meglelték egy Fort lauderdale-i javítóműhelyben, ahol a jobboldali sárhányóját javították, pontosan azt a helyet, ahol a térdemet érte a sárhányó ütése. A teherkocsin (ekkor már - a szerk.) diplomáciai rendszám volt: a Román Követséghez tartozott.”[2]

1989-ben visszavonult az emigráns politikai élettől, lapjainak és könyveinek saját kiadását megszüntette. Több mint két évi egyedüllét után Wass Albert 1990. november 9-én házasságot kötött Mary La Plantával, egy ír származású francia asszonnyal. Később önmagának is bevallotta, hogy ez volt élete egyik nagy tévedése: 1992-től, öngyilkosságának napjáig áldatlan viták jellemezték az új feleséggel való kapcsolatukat, amerikai fiait is beleértve. Közben 1996. szeptember 24-én autóbaleset érte, amelyben koponyatörést szenvedett, emiatt később emlékezetkiesései voltak.[2] Állítólag nehéz anyagi helyzetbe is került, mert szélhámosok kiforgatták a vagyonából (ami leginkább temérdek könyvének szerzői joga volt), bár ennek ellentmond, hogy halála után 30 ezer dollárt találtak a takarékkönyvében.[11] Mindez nyilván hozzájárult a szomorú végkifejlethez, hogy Wass Albert 1998. február 17-én öngyilkos lett a saját vadászfegyverével. (Felröppentek hírek, hogy Wass Albertet meggyilkolták, de ezt semmiféle bizonyíték nem támasztotta alá. „A tanúk, a rendőrség és az orvosi boncolási jegyzőkönyv nem találtak gyilkosságra utaló jeleket[10].)

Végső kívánsága teljesült azzal, hogy hamvai Erdélyben, a marosvécsi (az egykori Kemény-) kastély kertjében, Kemény János mellett nyugszanak. [1]

Magyar állampolgársága, kitüntetése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar sajtóban évekig tartotta magát az a vélekedés, hogy Wass Albert magyar állampolgárságát, többszöri kérvényezése ellenére, haláláig sem kapta vissza, s állampolgársági kérelmét a magyar állam rendre elutasította, arra hivatkozva, hogy a párizsi békeszerződés szerint újra automatikusan román állampolgár lett.[12]

2007-ben Simicskó István KDNP-s és Babák Mihály fideszes képviselő arra kérte Sólyom László köztársasági elnököt, hogy adjon posztumusz állampolgárságot Wass Albertnek. Az elnöktől azt a választ kapták, hogy ez több okból nem lehetséges, amelyek közül a legfontosabb, hogy Wass 1997-ben már megkapta a magyar állampolgárságot – az író magyar állampolgárként halt meg.[12] Az állampolgárságot igazoló, Wass Albert számára kipostázott dokumentum ugyan csak egy évig volt érvényes – amit az író sérelmesnek tartott –, ám ez csak az igazoló okiratra vonatkozott, magára az állampolgárságra nem.[12][13]

1993. augusztus 20-án Wass Albertnek Antall József miniszterelnök előterjesztése alapján Göncz Árpád köztársasági elnök oda ítéli a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést, amit a következő évben a floridai magyar konzul és Csoóri Sándor adott át neki otthonában.

Irodalmi munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fiatal gróf számára az irodalmi sikert az 1934-ben megjelent A farkasverem című regénye hozta meg, aminek köszönhetően Baumgarten-díjban részesült (ezt a díjat 1940-ben is megkapta) és több irodalmi társaság is tagjává fogadta. Molter Károly az 1941-ben megjelent Erdélyi elbeszélők című antológiában így méltatta:

„Természetérzéke, tájmegidéző képessége csodálatos. Művei szélesen hömpölygő, robbanó erejű, nagyvonalú alkotások. A fiatal erdélyi prózaírók közül kiválik egyéni hangjával, látásmódjával; izgalmas történetei úgy áradnak belénk, mint egy forró vérhullám.”[14]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Regények, novellák, elbeszélések

  • 1934 Farkasverem
  • 1940 Csaba
  • 1940 Mire a fák megnőnek
  • 1940 Jönnek!
  • 1941 A titokzatos őzbak (novellák)
  • 1941 Csalódás (Az ÜNNEP 1941. augusztus 15-ei számában)
  • 1943 A kastély árnyékában
  • 1943 Egyedül a világ ellen
  • 1943 Vérben és viharban
  • 1944 Tavaszi szél és más színművek
  • 1945 Valaki tévedett (novellák 1945-49-ből)
  • 1945 A költő és a macska (elbeszélések)
  • 1947 A rézkígyó
  • 1947 Erdők könyve
  • 1947 Te és a világ: tanítások - útravalóul
  • 1947 A láthatatlan lobogó: versek
  • 1948 Százéves dal az ismeretlen bujdosóról: versek
  • 1949 Zsoltár és trombitaszó – Örökösök (novellák, karcolatok, levelek – posztumusz kisregény 1949-ből)
  • 1949 Adjátok vissza a hegyeimet!
  • 1950 Ember az országút szélén
  • 1951 Tizenhárom almafa
  • 1952 Elvész a nyom
  • 1957 Az Antikrisztus és a pásztorok
  • 1959 A funtineli boszorkány
Isten széke
Ott áll az Istenszéke magosan a Maros fölött. Egyik oldalán a sokágú Galonya, másik oldalán a Bisztra-patak, s mögötte a Kelemen csúcsai. Persze, ma már ott sem olyan a világ, mint akkor volt, midőn az Isten pihenni leült volt a hegyek közé.
– Wass Albert: A Funtineli boszorkány (regényrészlet)
  • 1964 Átoksori kísértetek
  • 1965 Elvásik a veres csillag
Az Elvásik a veres csillag előadása Pilisszántón - 2006. július 22 -én
  • 1967 Magukrahagyottak
  • 1974 Kard és kasza
  • 1975 Magyar örökségünk (Tanulmányok, hátrahagyott novellák, írások, interjúk)
  • 1978 Halálos köd Holtember partján
  • 1985 Hagyaték
  • 1989 A költő és a macska (kiadatlan novellák)
  • Eliza (angolul íródott)
  • Igazságot Erdélynek!
  • Józan magyar szemmel I-II. (publicisztikák)
  • Karácsonyi üzenetek – A temető megindul
  • Magyar pólus (Újabban fölkutatott versek, novellák, tárcák, közéleti írások, interjúk és levelek)
  • Népirtás Erdélyben
  • Hűség bilincsében
  • Hanky tanár úr
  • Se szentek, se hősök
  • A szikla alatti férfi
  • A sólyom hangja
  • Csillag az éjszakában
  • Black Hammock
  • Magyar Számadás
  • Nem nyugaton kel fel a nap
  • Voltam
  • Patkányok honfoglalása

Versek, mesék

  • 1927 Virágtemetés (vers)
  • 1942 Tavak könyve (mese)
Tókirály és szile (Tavak könyve mesesorozat 1.)
A bölcs bölömbika (Tavak könyve mesesorozat 2.)
Évszakok teremtése (Tavak könyve mesesorozat 2.)
Csupafej, a jégmadár (Tavak könyve mesesorozat 4.)
Csámpás, a kis ruca (Tavak könyve mesesorozat 5.)
  • 1946 Erdők könyve (mese)
Mese az erdőről (Erdők könyve sorozat 1.)
Bulámbuk (Erdők könyve sorozat 2.)
A vén gombacsináló (Erdők könyve sorozat 3.)
Éjjeli pávaszem (Erdők könyve sorozat 4.)
A kis szürke nyúl (Erdők könyve sorozat 5.)
A mátyás és az őz meséje (Erdők könyve sorozat 6.)
  • 1971 Válogatott magyar mondák és népmesék
A hunok útra kelnek (Hun mondák könyve sorozat 1.)
Isten kardja (Hun mondák könyve sorozat 2.)
Emese álma (Magyar mondák könyve sorozat 1.)
Vérszerződés (Magyar mondák könyve sorozat 2.)
Szerencsés Pista (Válogatott magyar népmesék sorozat 1.)
A zenélő ezüst kecske (Válogatott magyar népmesék sorozat 2.)
A legkisebbik királyfi és a táltos paripa (Magyar népmesék sorozat 3.)
A zöldszakállú király fia (Magyar népmesék sorozat 4.)
Okos Kata (Magyar népmesék sorozat 5.)
A hét holló (Magyar népmesék sorozat 6.)
A repülő kastély

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wass Albert szobra Bonyhádon. A 2005. január 8-án felavatott szobrot Kolozsy Sándor (Ausztrália) készítette.
Wass Albert szobra Budakeszin. A 2008. január 12-én felavatott szobrot Gábor Emese alkotta.
Domborműve Pákozdon, Domokos Béla 2006-os alkotása
Wass Albert 2008. október 22-én felavatott szobra Szegeden, alkotó Tóbiás Klára szobrászművész
Wass Albert szobra a zalaegerszegi Dózsa ligetben
  • 1998. februárjában – még életében – Balassi Bálint-emlékkarddal tüntették ki; a szablyát már halála után fia vette át Budapesten.
  • 2003 márciusában – posztumusz – alternatív Kossuth-díjjal tüntették ki.
  • 2003. április - „Van esély a háborús bűnösként Romániában halálra ítélt Wass Albert erdélyi író rehabilitálására, de ehhez a család aktív segítségére van szükség.” – Ezt Frunda György, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátora jelentette ki a Népújság című marosvásárhelyi lapnak adott interjújában.
  • 2004. A magyarországi szoborállítási hullám elindulásában az erdélyi szoborvita mellett döntő impulzust jelentett a főváros elzárkózása. 2004-ben a Wass Albert Polgári Kör a Vérmezőn szeretett volna egy Wass-portrét - Andrássy Kurta János művét - felállítani. A kezdeményezést azonban az író aggályos külpolitikai megítélésére és jogi helyzetére hivatkozva a baloldali többségű fővárosi vezetés elutasította.[15]
  • 2006. augusztus - Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd a kolozsvári ügyészségnél perújrafelvételt kezdeményezett Wass Albert ügyében, aki az 1946-os ítélet óta Romániában háborús bűnösnek számít.[16]
  • 2007. január 9. – „Amíg én vagyok az igazgató, addig az Ifjúsági Házban Wass Albert-regényből dramatizált előadást senki sem fog tartani” – esküdözött az Új Magyar Szónak Vasile Dorel, a marosvásárhelyi Mihai Eminescu Ifjúsági Ház igazgatója, aki az intézményben megtiltotta a Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház két Wass Albert-regényből dramatizált előadásának bemutatását.
  • 2007. január 17. – Budapesttől néhány kilométerre, Solymáron éjszaka vandálok ledöntötték Wass Albert bronz portrészobrát. A szobordöntőknek nem színesfémre volt szükségük, (mert a mű orra buktatva ott maradt a tett helyszínén) csupán, a rongálás izgalmaiért tették - mint később mondták (ellenük rongálás bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárást indítottak).
  • 2007-ben Koltay Gábor filmet forgatott Wass Albert életéről Rékasi Károly főszereplésével, Adjátok vissza a hegyeimet címmel.[11]
  • 2007-ben Csontos János és Turcsány Péter mezőségi dokumentumfilmet forgatott Wass Albert földjén (Mezőségi kilátások) címmel.
  • 2007-ben a Vitézi rend főkapitánya hazafias munkássága elismeréseként posztumusz vitézzé avatta Wass Albertet.[17]
  • 2008. február - Vörös festékkel öntik le a budapesti Szabadság-téren, előző évben felállított mellszobrát.[18]
  • 2008. április - Leleplezték az író közadakozásból készült mellszobrát (Sárossy Tibor alkotása) Budapesten, a csepeli, királyerdei Szeplőtelen Szív katolikus templom kertjében [19]
  • 2008. május 20. - A román Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék elutasította a per-újrafelvételi kérelmet a Wass Albert ügyében [20]
  • 2011-ben teret neveztek el róla Budapest XVII. kerületében.[21]
  • 2011-ben Székesfehérvár Felsővárosban található közterület a Wass Albert köz elnevezést kapta

Wass Albert köztéri szobrai és emlékművei a Kárpát-medencében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erdély
    • Feketelak református templomkert, 2008. május 21.: fa emlékoszlop avatása (Rosengart Béla fafaragó munkája)[2]
    • Holtmaros, mellszobor, református templom, szobrász: Kolozsy Sándor [3] [4]
    • Szászrégen, mellszobor, a katolikus templom kertje (2001. augusztus 11.), szobrász: Jorga Ferenc [5]
    • Vice, mellszobor, [6]
    • Szalárd völgye, "Wass Albert forrás" Emlékkő 2008. március 29. A megrongálását követően a holtmarosi templomban. [7]
    • Székelyudvarhely ahol furfangos módon játszották ki a tiltást. A 2004-ben létesített Emlékezés Parkjában elhelyezett „Vándor Székely" mellszobra ugyan Wass Albertet ábrázolja, de a posztamensre nem írták ki a nevét. - Blaskó János szobrászművész alkotása
  • Délvidék
    • Verőce Tóth Dávid alkotása 2005 [8]
    • Zenta Kopjafa Wass Albertnek 2008. szeptember 20. [9]
  • Magyarország
    • Aba (Fejér megye) Kopjafa Wass Albertnek
    • Alsózsolca Új Wass Albert emlékhely készült Alsózsolcán. 2008. június 4. [10]
    • Baja az ön­kormányzattal történt huzavona után a Szent Szív-templom parkjában találtak helyet a szobornak. [11]
    • Balatonalmádi 2008. augusztus 21-én Wass Albert-szobor avatóünnepsége a Szent Erzsébet-ligetben (Mihályi Gábor szobrászművész alkotása)
    • Balatonakarattya dombormű, a Balatonakarattyai Rákóczi-szilfa mellett
    • Békés Wass Albert mellszobor, 2008. szeptember 20-án avatták fel Lipovics János szobrászművész alkotását a Békés Városi Kulturális Központban [12]
    • Bonyhád (A világ első köztéri szobra Wass Albertről) Kolozsy Sándor műve [13]
    • Budakeszi Gábor Emese képzőművész mellszobrát, 2008. január 12-én avatták fel a Fő téri közparkban. Jobb Kor Polgári Egyesület, Budakeszi [14]
    • Budapest,
      • a Szabadság téri Hazatérés Templomában, a református templom bejárata előtt [15]
      • Csepelen, Királyerdőn a Szeplőtelen Szív katolikus templom kertjében (Sárossy Tibor szobrász alkotása) [16]
      • Magyarok Háza [17]
      • Zuglóban a Kassai téri Szentlélek Plébánia Kato­likus Közösségi Ház kertjében 2006-ban a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége avatott emlékkövet [18]
      • Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskolá­ba, Oláh Szilveszter domborműve 2006
      • Bedey Gábor szobrászművész alkotását az író születésének 100. évfordulója alkalmából avatták fel a XVII. kerületi Erzsébet körúton [19]
      • Wass Albert emlékszoba a VII. Rákóczi út 8/a. alatt[22]
    • Dabas Wass Albert szobor [20]
    • Debrecen,
    • Gödöllő [24]
    • Győr-Ménfőcsanak, Bezerédj-kastély, Kolozsy Sándor szobrászművész alkotása
    • Harkány szobrász: Baróthi Ádám (Szászrégen) 2005 [25]
    • Hajdúnánás a refor­mátus iskola falán 2005-ben elhelyezett emléktábla Sebestyén Sándor szob­rászművész alkotása [26]
    • Hódmezővásárhely
    • Kaposvár A Klebelsberg Kuno Középiskolai Kollégium udvarán álló szobor a délvidéki Csasznyi István szobrászművész alkotása [27]
    • Kapuvár, a tűzoltóság mellett
    • Mezőkövesd, Kiss Mátyás alkotása 2006
    • Miskolc, kopjafacsalád, Miskolc-Hejőcsaba, református gyülekezet templomkertje
    • Nagyatád
    • Nógrádverőce
    • Pákozdon domborműves emlékkövet avattak tiszteletére a történelmi emlékparkban; Domokos Béla 2006-os alkotása [28]
    • Pilisszántó az iró emlékköve és emléktáblája a Sziklaszínház bejáratánál (2005. június 25.)
    • Pécs Bálicsi út 31. alatti magánház kertjében található Wass-portrét 2006-ban állították [29]
    • Rátót mellszobor. [30] http://www.wassalbert.eu/wasalbert/nagykep/nagy86.html
    • Sajószentpéter a Görög Katolikus Templomkertben emlékkő található
    • Sárospatak
    • Sátoraljaújhely a Magyar Kálvárián 2005 [31]
    • Solymár a Templom téren 2005-ben állítottak mellszobrot az író emlékére, a Blaskó János által készített emlékmű a Székelyudvarhelyen felállított „Vándor székely" címet viselő szobor másolata
    • Soltvadkert (Szent Korona Cukrászda) A mellszobrot Szervánszky László és családja állíttatta, 2007. október 23-án.
    • Sükösd [32]
    • Szarvas mellszobor, 2007. október 23-án avatták fel a a Körös parti sétányon. Egy szarvasi magánszemély adományából készítette Mihály Gábor Munkácsy díjas szobrászművész. [33]
    • Szeged (Kálvin tér)[23]
    • Szentes a Szent Anna templom mellett
    • Szigliget - a község polgár­mestere a politikasemlegességet és a fa­lu nyugalmát szerette volna megőrizni, így elmarad a szobor állítás.
    • Szolnok [34]
    • Szombathely mellszobor. A szombathelyi polgárok közadakozásából készítette Somogyi Tamás szobrászművész, a kámoni Krisztus Király Templom előkertjében lett felállítva 2006. június 22-én. (Entz Géza és Kelemen Lajos kutatásai szerint a Wass család Vas megyéből származott a Mezőségbe.) [35]
    • Taksony, mellszobra a Szent Anna téren, Gábor Emese alkotása [36]
    • Tiszaföldvár Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászmű­vész domborműve 2006
    • Tolcsva, római katolikus templom
    • Törökszentmiklós mellszobor, szoboravatás 2010. június 6. református templom templomkertje
    • Zalaegerszeg A bronzból készült mellszobor a Dózsa ligetben, Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész alkotása. 2008 [37]
    • Pápa Wass Albert Emlékkő
    • Várpalota a Wass Albert-emlékévben 2008. április 8-án 13 almafácska ültetésével Wass Albert-liget néven alakított ki "élő emlékművet" a Palotai Turul Társaság önkormányzati támogatással. Az ötlet az írónak A tizenhárom almafa című regényén alapszik.
    • Verőce Wass Albert mellszobor, Wass Albert park
    • Martfű [38]

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wass Albert családfája[24][25]
cegei gr. Wass Albert
(Válaszút, 1908. jan. 8.–
Astor Park, Florida, 1998. febr. 17.)
író, költő
Apja:
gr. Wass Endre
(Vasasszentgotthárd, 1886. aug. 21.–
Hamburg, 1975. nov. 5.)
mezőgazdász, huszárszázados
Apai nagyapja:
gr. Wass Béla
(Kolozsvár, 1853. jan. 28.–
Mezőzáh, 1936. szept. 1.)
főispán
Apai nagyapai dédapja:
gr. Wass Albert
(Nagyiklód, 1819. febr. 10.–
Mezőzháh, 1911. szept. 1.)
főkormányszéki titkár
Apai nagyapai dédanyja:
sepsiszentiváni Kilyén Mária
(Kolozsvár, 1829. szept. 29.–
Mezőzáh, 1912. jún. 19.)
Apai nagyanyja:
losonci b. Bánffy Rachel
(Marosvásárhely, 1856. jún. 21.–
Vasasszentgotthárd, 1936. jún. 15.)
Apai nagyanyai dédapja:
b. Bánffy János
(Fugad, 1810. szept. 17.–
Beresztelke, 1873. dec. 8.)
főispán
Apai nagyanyai dédanyja:
hadadi b. Wesselényi Jozefa
(1812. ápr. 21.–
1899. jan. 6.)
Anyja:
losonci b. Bánffy Ilona
(Türe, 1883. nov. 21.–
Bécs, 1960. jún. 25.)
Anyai nagyapja:
b. Bánffy Zoltán
(Beresztelke, 1841. szept. 15.–
Beresztelke, 1892. jún. 7.)
főispán
Anyai nagyapai dédapja:
b. Bánffy János
(Fugad, 1810. szept. 17.–
Beresztelke, 1873. dec. 8.)
főispán
Anyai nagyapai dédanyja:
hadadi b. Wesselényi Jozefa
(1812. ápr. 21.–
1899. jan. 6.)
Anyai nagyanyja:
széki gr. Teleki Erzsébet (Eliz)
(Sáromberke, 1853. aug. 17.–
Kolozsvár, 1937. aug. 27.)
Anyai nagyanyai dédapja:
gr. Teleki Sámuel
(1819. okt. 30.–
Kolozsvár, 1882. ápr. 11.)
Anyai nagyanyai dédanyja:
bethleni gr. Bethlen Erzsébet
(1818. –
Bécs, 1860. jan. 8.)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Száz éve született Wass Albert
  2. ^ a b c d e Wass Albert születésének 102. évfordulója - 2010. január 8.
  3. „…egyszerűen nem vettek róla tudomást. Sem a romániai magyar írói hagyomány ébresztői, sem Béládi Miklós, Pomogáts Béla, Rónay László, az emigrációs irodalom kiváló ismerői. Valószínűleg nem tartották az életművet olyan értékesnek, mint például Nyirő Józsefét, ráadásul a mérvadó emigráns folyóiratokban, lapokban sem volt jelen Wass.”
  4. A_funtineli_boszorkány, hu.wikisource.org
  5. A Wass család cegei levéltára Valentiny Antal oklevélkivonatait felhasználva közzéteszi W. Kovács András, Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása, Kolozsvár, 2006
  6. Várdy Béla: Wass-kor
  7. Magyar Országgyűlési Almanach az 1897-1901. évi országgyűlésről
  8. Raffay Ernő - Takaró Mihály - Vekov Károly: Wass Albert igazsága, Szabad Tér, 2004, ISBN 963-217-477-1
  9. Életrajz Wass Albert (1908-1998)
  10. ^ a b c Turcsány Péter: Féltő nagyapára leltünk (Kráter Műhely Egyesület)
  11. ^ a b c Koltay Gábor dokumentumfilmje Wass Albert életútjáról
  12. ^ a b c Fölöslegesen kérték Wass állampolgárságát, 2007. október 29. (Hozzáférés: 2014. január 3.)
  13. Habár a hegyeit nem, de magyar állampolgárságát megkaphatta: Wass Albert magyar állampolgárságának visszaállítása | EuroAstra Internet Magazin
  14. Erdélyi Elbeszélők, Kolozsvár, 1941. E kötetben szerepel még: Asztalos István, Bánffy Miklós, Gagyi László, Gulácsy Irán, Hunyady Sándor, Kacsó Sándor, Kemény János, Kós Károly, Kovács László, Kuncz Aladár, Makkai Sándor, Molter Károly, Nyírő József, Sipos Domokos, Szencei László, Tamási Áron: az erdélyi magyar irodalom színe-java!
  15. A vitáról: Lukács Csaba: Wass Albert nem térhet haza. Melyik lesz a következő jelkép, amit fel kell adnunk a politikai korrektség jegyében? Magyar Nemzet, 2004. március 4. 7. o.
  16. Népszabadság Online: Perújrafelvétel Wass Albert ügyében
  17. http://www.vitezirend.co.hu/CV%20&%20Award/vWass%20Albert.htm (utolsó két sor)
  18. Wass Albert-szobrot avattak Csepelen - FN.hu
  19. Erdély ma - egy szebb holnapért
  20. Névcserék Budapesten: Széll Kálmán és Wass Albert tér, Elvis Presley park. vasnépe.hu, 2011. április 27. (Hozzáférés: 2011. augusztus 16.)
  21. Kráter Műhely Egyesület
  22. http://szegedma.hu/2008/10/21/wass-albert-szobrot-avatnak-szegeden/
  23. Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája SZ–ZS, Heraldika Kiadó, Budapest, 1998., 106-107, 232-233. o. ISBN 963-858-538-2
  24. Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája A–J, Natura Kiadó, Budapest, 1990., 86. o. ISBN 963-234-313-1

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szakács István Péter: A vádlott neve Wass Albert (dokumentumok, Székelyudvarhely, 2002.)
  • Doma-Mikó István: Wass Albert titokzatos halála. Demokrata, 2003. 10-es szám.
  • Balázs Ildikó: Wass Albert tanulmányok, krater.hu
  • Balázs Ildikó:Wass Albert életmű-bibliográfia 1923-2003, krater.hu
  • Wass Albert: Rövid önéletrajz (részletek), hhrf.org
  • Ágoston Vilmos: A Kisajátított tér, eokik.hu
  • Szücsné Harkó Enikő: Wass Albert írói pályaképe. Dunaújváros: Meritum Text, [2004]; 2. kiadás: Targu-Secuiesc/Kézdivásárhely: Havas, 2005
  • Márkus Béla: Hozsanna néked, Wass Albert? - Két dokumentumkötet margójára. = Kortárs, 49/3. (2005). 114-128.
  • Márkus Béla: Két könyv Wasss Albert emlékezetére. = Irodalmi Jelen (Arad). (2005. augusztus).
  • Szemenyei-Kiss Tamás: Ki menti meg Wass Albert lelkét? (A Hét, Marosvásárhely, 2007.)[39]
  • Márkus Béla: „Wass Albert kezében lesz feladata a tollnak” - bírálatok, méltatások a két világháború között. = PoLíSz, 113. (2008. április). 28, 29.
  • Turcsány Péter: Wass Albert a boldog szomorúember I. Pomáz: Kráter, 2008.
  • Balázs Ildikó: Wass Albert erdélyi korszaka 1923-1944. Marosvásárhely: Mentor Kiadó, 2010. [40]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Wass Albert témában.
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Wass Albert témában.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Wass Albert témájú médiaállományokat.