Ellenzék (napilap)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Az Ellenzék kolozsvári politikai, közgazdasági és társadalmi napilap volt 18801944 között. Bartha Miklós alapította 1878-ban, első száma 1880. október 11-én jelent meg.

Szerkesztők és munkatársak[szerkesztés]

Alapítója és felelős szerkesztője,ifj. Magyari Mihály 1890-ben, később 1895-től főszerkesztője Bartha Miklós volt. További főszerkesztői: Dobó Ferenc (1919-21), Grois László (1921-25), Sulyok István (1925-26), Somodi András (1926-32), Szentimrei Jenő (1932-35), Grois László (1935-38), Végh József (1938-40), Zathureczky Gyula (1941-44), Szász Béla (1944). Az első világháború után a közgazdasági rovatot Fóris Lajos szerkesztette. A lap közreadott értékes helytörténeti és néprajzi tanulmányokat is, köztük P. Szentmártoni Kálmán írásait, Szomory Oszkár gazdasági, társadalmi cikkeit. A lap jeles közreműködője (1931-ig) Váradi Aurél, 1938-ig Mezei Mihály.

Politikai irányvonala[szerkesztés]

Alapításkor az Ugron Gábor vezette ellenzék szócsöve volt. Az 1920-as években a polgári liberalizmus jellemezte, majd 1925-ben rövid ideig az Országos Magyar Párt orgánuma lett. Később Bánffy Miklós liberálisabb, a román kormánnyal együttműködést kereső szemléletét vette át. A második bécsi döntés után az Erdélyi Párt vonalát hirdette, és erős jobboldali befolyás alá került.

Kolozsvári Estilap[szerkesztés]

1933. október 3-án Kolozsvári Estilap címmel indult az esti kiadás. 1935-38 között a címe Estilap volt. Felelős szerkesztője eleinte Végh József, 1941 és 1944 között Demeter Béla, munkatársai közt szerepelt Hobán Jenő, Kibédi Sándor, Marton Lili, Óss József, Pocol Victor. A Sztójay-kormány 1944 áprilisában háborúellenes magatartás miatt betiltotta.

Magyar Dal[szerkesztés]

Tárcza Bertalan állandó rovata, amelyben a romániai magyar énekkari tevékenységről tájékoztatta az olvasókat.

Irodalmi jelentősége[szerkesztés]

Az Ellenzék vasárnapi irodalmi melléklete fontos szerepet játszott az erdélyi magyar irodalomban. 1923 közepétől a négyoldalas heti mellékletet Kuncz Aladár szerkesztette, 1925-től Áprily Lajos is bekapcsolódott a szerkesztésbe. Kuncz Aladár irodalmi felfogása a Nyugatéhoz állt közel, de emellett baloldali szerzők munkáit is közölte.

A mellékletben az idők folyamán Babits Mihály, Bartalis János, Bárd Oszkár, Berde Mária, Dsida Jenő, József Attila, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Olosz Lajos, Szombati-Szabó István, Tompa László, Tóth Árpád versei, illetve Benedek Elek, Gulácsy Irén, Gyallay Domokos, Kovács Dezső, Krúdy Gyula, Makkai Sándor, Molter Károly, Móricz Zsigmond, Nagy Lajos, Nyírő József, Sipos Domokos, Tabéry Géza, Tamási Áron elbeszélései jelentek meg. Szintén itt látott napvilágot Hunyady Sándor Győzők és legyőzöttek és Kós Károly Varjú nemzetség című regénye.

Emellett a román irodalom nagyjait is igyekeztek bemutatni: fordításokat közöltek Ion Agârbiceanu, Lucian Blaga, Ion Luca Caragiale, Mihai Eminescu, Emil Isac, Liviu Rebreanu, Mihail Sadoveanu műveiből.

Az irodalmi melléklet 1928-ban az Erdélyi Helikon indulásával gyakorlatilag megszűnt, de a lap továbbra is közölt irodalmi anyagokat. 1939-ben Tamási Áron szerkesztésében ismét elindult a Vasárnapi Szó című melléklet.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]