Liviu Rebreanu

Liviu Rebreanu
Élete
Született	1885. november 27. Felsőilosva, Osztrák–Magyar Monarchia
Elhunyt	1944. szeptember 1. (58 évesen) Valea Mare, Argeș megye, Román Királyság
Sírhely	Bellu temető
Házastársa	Fannyx Rebreanu
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	próza
Fontosabb művei	Ion, Akasztottak erdeje, stb.
Liviu Rebreanu aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Liviu Rebreanu témájú médiaállományokat.

Liviu Rebreanu (Felsőilosva, 1885. november 27. – Valea Mare, Argeș megye, 1944. szeptember 1.) erdélyi román író.

Életrajz

Gyermekkora, tanulmányai

Liviu Rebreanu 1885. november 27-én született Felsőilosván, Szolnok-Doboka vármegyében (ma Beszterce-Naszód megye része) Vasile Rebreanu tanító és Ludovica Rebreanu 14 gyerekéből elsőnek. Testvérei közül páran nem érték meg a felnőttkort. Az író erősen erkölcsös nevelést kapott, amit később a Ion című regényébe bele is szőtt. 1889-ben a család elköltözött a Felsőilosváról Majorba. A Majorban töltött időszakokról a következőképpen emlékezik: „Majorban éltem meg az életem legszebb és legboldogabb napjait, ameddig, tízéves koromban el kellett mennem Naszódra, a líceumba.”

A gimnáziumot először Naszódon, majd 1897-től Besztercén végezte. 1900-tól kezdve Sopronban tanul hadtudományt.

Munkássága

Kezdetben magyarul, s csak későbbiekben írt román nyelven. 1909. november 1-jén debütált a Luceafărul (Esthajnalcsillag) folyóiratban Codrea (Glasul inimii) című elbeszélésével. Műveinek nagy része pszichológiai jellegű, ezt bizonyítja 1912-ben megjelent novelláskötete Frământări (Szenvedések) címmel. Híres regényei, mint a Ion (1920) és az Akasztottak erdeje (1922) is lélektanilag összetett regény. A Ion volt az első román nyelvű modern regény, mellyel a Román Akadémia díját is elnyerte. 1939-től az Akadémia rendes tagjává választotta.

Halála

59 éves volt, amikor 1944-ben torokrákot diagnosztizáltak nála. A lassú, fájdalmas haláltól való rettegéstől vezérelve szájbalőtte magát Valea Mare helységben. Néhány héttel temetése után exhumálták, és Bukarestben, a Bellu temetőben, helyezték örök nyugalomra.

Művei

Novellái Catastrofa (Katasztrófa, 1921) Norocul (1921) Cuibul visurilor (1927) Cântecul lebedei (A hattyú dala, 1927) Ițic Ștrul, dezertor (1932) Golanii (A huligánok) Regényei Ion (1920) Crăișorul (1929) Răscoala (A forradalom, 1932) Gorila (1938) Pădurea spânzuraților (Akasztottak erdeje, 1922) Adam și Eva (Ádám és Éva, 1925) Ciuleandra (1927) Jar (1934) Amândoi (Mindketten, 1940)

Színpadi művei Cadrilul (1919) Plicul (1923) Apostolii (Az apostolok, 1926) Útinapló Métropoles, 1931, editee par Paralela 45 et Editions Autres Temps, traduction et preface de Jean-Louis Courriol Naplók Liviu Rebreanu, Jurnal I, Puia Florica Rebreanu válogatta, Bukarest, Minerva, 1984 Liviu Rebreanu, Jurnal II, Puia Florica Rebreanu, válogatta, Bukarest, Minerva, 1984

Magyarul

• Lázadás; ford. Gáldi László; Renaissance, Bp., 1945
• Katasztrófa. Elbeszélések; ford. Major Mihály; Ifjúsági, Bukarest, 1956 (Tanulók könyvtára)
• Parasztok. Elbeszélések; ford. V. András János; Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, Bukarest, 1956 (Kincses könyvtár)
• Akasztottak erdeje. Regény; ford. Bözödi György, bev. Silvian Iosifescu; Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, Marosvásárhely, 1957
• Leszámolás. Válogatott elbeszélések; ford. V. András János; Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, Bukarest, 1958
• Ion; ford., bev. Oláh Tibor; Irodalmi és Művészeti Kiadó, Bukarest, 1960
• Katasztrófa; ford., bev. Kormos Gyula; Ifjúsági, Bukarest, 1962 (Tanulók könyvtára)
• A tánc. Regény; ford. Kerekes György; Dacia, Kolozsvár-Napoca, 1975
• Tallérok. Válogatott novellák; vál., ford. V. András János, utószó Niculae Gheran; Kriterion–Európa, Bukarest–Bp., 1985

Források

• George Călinescu, Istoria literaturii române de la origini pâna în prezent (1941)

Kapcsolódó szócikkek

• Liviu Rebreanu Emlékmúzeum
• Mikszáth Kálmán emlékezete Erdélyben