Kibédi Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kibédi Sándor
Sandor Kibedi 1934.jpg
Élete
Született 1897. március 3.
Nagysomkút
Elhunyt 1941. december 16. (44 évesen)
Kolozsvár
Sírhely Házsongárdi temető
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers, dráma

Kibédi Sándor (Nagysomkút, 1897. március 3.Kolozsvár, 1941. december 16.) költő, drámaíró, műfordító, szerkesztő. Családi neve: Hapka; írásait édesanyja, Kibédi László Teréz családi előnevével jegyezte; Kibédi László Sándor néven is közölt.

Életútja[szerkesztés]

Volt borbély, építőmunkás, vándorszínész, cirkuszi akrobata és céllövő. 1920-ban jelentkezett verseivel. Tehetségét Barta Lajos fedezte fel. Az 1922-1924 között Nagysomkúton megjelent Kővárvidék c. hetilap főmunkatársa (1923), a Nagybányai Hírlapban is publikált.

1924-ben került Kolozsvárra, versei, elbeszélései, cikkei a Keleti Újság, Ellenzék, Brassói Lapok, Pásztortűz hasábjain jelentek meg. Bár költői formái kezdetlegesek, Walter Gyula szerint "a szabadvers ritmusával már szállani is képes képzelete". 1928-29-ben a nagyszalontai Szemle c. hetilap, 1929-30-ban Az Újság c. napilap főszerkesztője, majd Kolozsvárra visszatérve 1931-től névlegesen a Korunk felelős szerkesztője, az 1935-ben megindult Tribün, 1935-1936-ban a marosvásárhelyi Új Szó baloldali folyóiratok munkatársa, később megindította a Széphalom c. irodalmi, művészeti és társadalmi folyóiratot (1937-38).

Tajtékpipa c. vígjátékát az EIT első díjjal jutalmazta (1927), s újabb verseiből Dsida Jenő "az ember jóságos, egyszerű szavát" hallotta meg. Műfordításai azonban már erős kritikát váltottak ki. Kristóf György az Erdélyi Múzeumban rámutatott az Eminescu Mihály Összes költeményei c. kötet gyöngéire és hiányosságaira, mire a műfordító szokatlanul sértő modorban válaszolt. Még élesebb lett kettejük vitája a Szeptember végén c. újabb színdarabjának Petőfi-képe körül. Kristóf a költő emlékének meggyalázásával vádolta meg a szerzőt, aki Petőfi és Pila Anikó c. röpiratában ugyancsak durva hangon válaszolt, és cigányok közt szerzett értesüléseire hivatkozva igyekezett bizonygatni Petőfi állítólagos koltói szerelmi kalandjának hitelességét. A színdarabból 1942-ben Rodriguez Endre rendezésében – Sipos László és Palásthy Géza szövegkönyve alapján – Budapesten film is készült.

Munkái[szerkesztés]

  • Így akarom (versek, Dicsőszentmárton 1924);
  • Diadalmas élet (versek, Dicsőszentmárton 1924);
  • Tengerzúgás (versek, Kolozsvár, 1926);
  • Megjött a reggel (versgyűjtemény, Kolozsvár, 1931);
  • Szeptember végén (költői színjáték, Kolozsvár, 1933);
  • Petőfi és Pila Anikó. Válasz egy tanulmányra (Kolozsvár, 1939).

Fordításai[szerkesztés]

  • Eminescu Mihály Összes költeményei (Győri Illés István bevezetőjével, Kolozsvár, 1934);
  • Aron Cotruș: Versek (A Korunk Könyvei, Kolozsvár, 1935);
  • Octavian Goga: Költemények (Kolozsvár, 1938).

Irodalom[szerkesztés]

  • Walter Gyula: Kibédi L. Sándor: Így akarom. Pásztortűz 1924/18. *Sipos Domokos: Vajúdó mélység. Keleti Újság 1924. okt. 18. *Reményik Sándor: Megjött a reggel. Erdélyi Helikon 1931/4.
  • Dsida Jenő: Kibédi Sándor: Megjött a reggel. Pásztortűz 1931/6. – *Kristóf György: Eminescu Mihály költeményei. ETF 74. Kv. 1935;
  • Kristóf György: A Szeptember végén múzsája? Erdélyi Múzeum 1937/3. *Holló Ernő: Kibédi Sándor. Brassói Lapok, 1977/20.
  • Sztojka László: "Vagyok, aki vagyok..." A Hét 1981/31.
  • Gaal György: Kibédiről – vitái kapcsán. Korunk 1982/8.

Jegyzetek és források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]