Verőce (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Nógrádverőce szócikkből átirányítva)
Verőce
Verőce, Duna-parti támfal részlete
Verőce, Duna-parti támfal részlete
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Szobi
Jogállás község
Polgármester Bethlen Farkas[1]
Irányítószám 2621
Körzethívószám 27
Népesség
Teljes népesség 3660 fő (2014. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 178,36 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 20,19 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Verőce (Magyarország)
Verőce
Verőce
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 50′ 00″, k. h. 19° 02′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 00″, k. h. 19° 02′ 00″
Verőce (Pest megye)
Verőce
Verőce
Pozíció Pest megye térképén
Verőce weboldala

Verőce (korábban Nógrádverőce) község Pest megyében, a Szobi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vác és Szob között a Duna bal partján fekszik. Közúton a 12. számú főútvonalon gépjárművel lehet eljutni Verőcére, de elérhető vasúton és vízi úton is. Kerékpárral, elkerülhető a közút a Váctól kiépített kerékpárúton. Verőcén két vasútvonal is áthalad, ezek közül a 70. számú Budapest–Vác–Szob-vasútvonal, és a Vác–Balassagyarmat közti 75. sz. vonal.

Verőce története a város főterén

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevének eredetét kétféleképpen magyarázzák: az egyik változat szerint Verőce neve kaput jelent, míg a másik változat szerint nevét a Dunába torkolló Nagy-völgy patak régi elnevezéséről (Verőce-patak) kapta. A szó szláv eredetű és olyan vizet jelent, amelyben sok az örvény.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ybl Miklós tervei alapján épített Duna-parti támfal egy részlete
A Duna-Ipoly Zöldút eligazító táblája Verőce főterén
Római kori hídfőállás romjai a verőcei Dunaparton

Területén az őskorból és a római korból származó leletek kerültek elő. A település szélén, a Dunaparton még ma is állnak egy római őrtorony maradványai, Valentianus császár korából. A nevét 1444-1460 között említette először oklevél. A település a váci püspökség ősi birtokai közé tartozott, az 1400-as években már mezővárosi (oppidum) rangja volt. A sorsa a török hódoltság alatt a szomszédos településekhez (Nagymaros, Visegrád) hasonlóan alakult,lakossága megritkult. 1597-ben a feljegyzések szerint a törökök és a magyarok között itt egy ütközet zajlott le. 1598-ban ismét a váci püspökség birtokai közt találjuk, és később is mindvégig a váci püspök birtoka maradt. Az 1715. évi összeírásokkor 12 magyar, 1720-ban 19 magyar és 2 tót háztartást írtak itt össze. A török hódoltság után a községet a Felvidékről visszatért magyarok, az ide telepített szlávok és németek építették újjá.

Az 1950-es megyerendezéssel került Nógrád vármegye Nógrádi járásából Pest megyébe. 1965-ben változtatták Nógrádverőcéról Verőcére a település nevét. 1974. december 31-én Verőcemaros néven egyesítették Kismarossal. 1990. január 1-jén alakult újra önálló községgé.[3]

Hétvezér haranglábak a Duna partján (Harangjátékuk a solymári Szalonkai Lajos munkája)
Gorka Múzeum, Verőce
Grandpierre Attila a Magyar Sziget nagyszínpadán - 2006

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Helytörténeti Múzeum - 2014-ben nyílt meg a település 770. évfordulóján. A Verőcei Helytörténeti Kör szervezésében, az Árpád út 21 szám alatt, az Edvi Illés Aladár villában, (Könyvtár épület)ben kapott helyet.

A Falumúzeum anyaga a település 19-20. századi hagyományait, használati tárgyait, kultúráját mutatja be, de a település híres szülötteiről, és a hosszabb-rövidebb ideig itt élt híres emberekről, a község régi életéről is találhatók itt leírások, emlékek.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Karinthy Frigyes (1887-1938) - magyar író, költő, műfordító, gyermekeivel és a Devecseri családdal a nyarakat rendszeresen Verőcén töltötte. Emlékeit egy versében is megörökítette.
  • Itt lakott az 1900-as évek körül Zubovics Fedor huszárkapitány, a híres lovas, Afrika-utazó és a szárazföldi torpedó feltalálója.
  • Petráss Sári - magyar színésznő, operettprimadonna itt született.
  • Huszár Pufi (Huszár Károly) - színész (az 1930-as évektől itt élt a településen). Egykori villáját, a múltban csak "Huszár-lak-tanya"-ként emlegették. Huszár Pufi az első magyar moziszkeccstől egészen hollywoodi filmjei soráig sok értéket tett le a filmtörténelem asztalára. Vendégei voltak a villában Kabos Gyula, Karinthy Ferenc, Rajnai Gábor, s a kor más nagy filmes és színpadi nevei, de titokban egyszer Harold Lloyd-ot is vendégül látta. Az épület ma magántulajdon, nem látogatható.
  • Giergl Kálmán (1860-1954) - építész 1943-tól haláláig itt élt Verőcén.
  • Gorka Géza - keramikusművész 1923-tól haláláig itt élt a településen.
  • Gorka Lívia - Munkácsy Mihály-díjas magyar keramikus, érdemes művész Itt született és 1954-ig itt élt a településen.
  • Kulifay Zsigmond (Verőce, 1796. április 13. – Kunhegyes, 1868. február 17. - református lelkész, egyházi író itt született Verőcén.
  • Tonelli Sándor (Verőce, 1882. június 2. – Budapest, 1950. július 19.) magyar közgazdasági és szociális író.
  • Rozsnyay Kálmán (Arad, 1871-Verőce, 1948) - hírlapíró, műfordító itt hunyt el 1948. november 14-én.
  • Dapsy Gizella (1855-1940) - költő, óvónő egy ideig itt élt férjével Rozsnyay Kálmánnal és itt is halt meg 1940. április 30-án.
  • Baktay Ervin (1890-1963) - író, festő, művészettörténész, orientalista 1931 eleje körül előbb a kismarosi szigeten, majd Verőcén, a római romokkal szemben alapított indián törzset és tábort, mely 1963. május 7-én bekövetkezett halála után is fennmaradt.
  • Edvi Illés Aladár (1870. május 25. - 1958. június 1.) - festőművész
  • Edvi Illés Gizella (Tolmács, 1871-1944) - a Hunnia csipke megalkotója
  • Magyarkúti Béla (1915-1996) - grafikusművész, meseillusztrátor

Egyéb belterületei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településhez tartozó bel- és külterületi részek még: Eresztvény, Káposztás, Magyarkút, Aranyoskút, Borbélyhegy, Dunamező, Fehérhegy, Fenyvesdűlő, Lósivölgy, Magyarmál, Szélesrét is.[6]: Szélesrét Verőce északkeleti külterülete, melynek völgyében a Gingli patak folyik. Az erdeiben őzek és szarvasok élnek, valamint igen sok a vaddisznó. Védett állat a lábatlan gyík, melynek kék pöttyei igen jellegzetesek. A madarak énekét csak a piros kisvasút zakatolása zavarja meg néha. Harkályok, fakopácsok, cinkék, rigók énekétől hangos a völgy. Itt vezet egy földút, ami Verőcét Magyarkúttal összeköti. Egyre többen költöznek ki a környékre a város zajától menekülve a nyugalomba.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Verőce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Verőcemaros története (magyar nyelven). A Magyar Köztársaság helységnévtára. KSH, 2009. (Hozzáférés: 2011. február 8.)
  4. Rádiómúzeum
  5. Öreg rádiók kiállítása
  6. Verőce. A Magyar Köztársaság Helységnévtára 2009. KSH, 2009. (Hozzáférés: 2011. február 10.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Verőce (Magyarország) témájú médiaállományokat.