Edvi Illés Gizella

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Edvi Illés Gizella
Született 1871. április 5.
Tolmács
Elhunyt 1944. szeptember 20. (73 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa dr. Fáy Aladár
Gyermekei Fáy Aladár

Edvi Illés Gizella (Tolmács, 1871. április 5. – Budapest, 1944. szeptember 20.) csipkeverő, a Hunnia csipke megalkotója.

Életrajza[szerkesztés]

Edvi Illés Gizella 1871. április 5.-én született a Nógrád vármegyei Tolmács településen. Férje Dr. Fáy Aladár (Mohora, 1864. február 29. – Budapest, 1944. január 27) volt, akivel 1896. március 18.-án kötött házasságot. Két gyermekük született: Fáy Aladár Álmos Levente (Budapest, 1898. április 11. – Budapest, 1963. február 18.) és Fáy Blanka (1897. január 22. - Budapest, 1911. november 28.).

Edvi Illés Gizella és a Hunnia csipke[szerkesztés]

Edvi Illés Gizella már ifjú gyermekkorától tanulta a kézimunkák, köztük a csipke készítését is, azonban bántotta, hogy akkoriban csupa külföldi minták után készítették a kézimunkákat, nem ismertek magyar motívumú mintákat.

A kézimunka, vert csipke készítésében az 1906-os év úgynevezett "tulipános korszak" mozgalom hozott változást. Edvi Illés Gizella ekkor határozta el, egy tulipánmintákból összeállított vert csipke zeke elkészítését, melyhez a tulipánokból összeállított vert csipke mintát - több évi kísérletezés után - sikerült kidolgoznia, összeállítania.

A vertcsipke-készítés hagyományainak megőrzésére Terényben csipkemúzeum is nyílt, itt dédunokája Fáy Dánielné született Tornóczky Judit máig folytatja a csipkeverést, de nagy hagyománya van a csipkeverésnek Verőcén is, ahol Tömör Jánosné, Hanna tanítja az ifjúságnak a csipkeverés tudományát.

A vert csipke[szerkesztés]

A csipkekészítésnek Magyarországon is nagy hagyománya volt, bár születésének körülményei ma sem tisztázottak eléggé. A vert csipke a magyar falvakba főleg a felföldi vándorárusok révén jutott el, előállításában eleinte a bányavárosok német lakosságának volt fontos szerepe. Kezdetben vagyoni különbségekre való tekintet nélkül szinte mindenki megtanulta a csipkeverést, még a módosabb lányok is készítettek csipkét kelengyéjük gyarapítása céljából. A csipke varrott technikával készített változatát azonban nagyrészt csak a vászonszélek összeállításánál alkalmazták, amikor lepedőket, abroszokat, ingeket, gatyákat és pendelyeket készítettek. E technika az orsófákra tekert fonal különböző formáiból, párosításából alakult ki. Fontos kelléke a henger alakú, tömör párna, amelyhez párnatartó kapcsolódik.

A vert csipke készítésének nagybani elterjesztése Magyarországon Kájel Endre (1881-1955) balatonendrédi református lelkész tevékenységéhez kötődik. A 20. század elején, 1908-ban Stöckel Vilma tanítónő szakmai irányításával ő indította el az első vert csipke készítő tanfolyamot és kezdte el tanítani készítését, azzal a céllal, hogy segítsen az akkori nehéz viszonyok között: "kenyeret akart adni a nép kezébe". Az általa beindított mozgalom hatására egy újságcikk szerint (Budapesti Hírlap, 1924. június 15) akkoriban már 31 telepen 700 képzett magyar falusi lány készítette a habos csipkét.[forrás?]

Források[szerkesztés]

  • Hunnia csipkemúzeum, Terény [1]
  • Magyar Iparművészet 1936 5. szám
  • Csipkeverés [2]
  • [3]
  • [4]
  • [5]

Hivatkozások[szerkesztés]

  • Hunnia csipkemúzeum a YouToubeon: [6]