Dánszentmiklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dánszentmiklós
Légi fotó
Légi fotó
Dánszentmiklós címere
Dánszentmiklós címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásCeglédi
Jogállás község
Polgármester Sipeki Zsolt (Fidesz-KDNP)
Irányítószám 2735
Körzethívószám 53
Népesség
Teljes népesség2818 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség76,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dánszentmiklós (Magyarország)
Dánszentmiklós
Dánszentmiklós
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 12′ 51″, k. h. 19° 32′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 12′ 51″, k. h. 19° 32′ 36″
Dánszentmiklós (Pest megye)
Dánszentmiklós
Dánszentmiklós
Pozíció Pest megye térképén
Dánszentmiklós weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dánszentmiklós témájú médiaállományokat.

Dánszentmiklós község Pest megyében, a Ceglédi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A mintegy 3000 lakosú község Pest megye déli részén, a Duna-Tisza közi homokhátságon fekszik. Közúton a 4-es főút és az M5-ös autópálya, illetve az 5-ös főút felől is könnyen elérhető, mert áthalad rajta az Albertirsa és Örkény között húzódó, a sztráda Pusztavacs–Örkény-csomópontját is érintő 4607-es út. Megközelíthető még a 405-ös főútról is, Nyáregyházánál déli irányba letérve a 4605-ös úton. Budapesttől, Szolnoktól és Kecskeméttől is egyaránt mintegy 60 kilométerre fekszik. Cegléd város (30 km) kistérségéhez tartozó település, aktív tagja a Dél-Pest megyei Településfejlesztési Társulásnak.

Története[szerkesztés]

A község első írásos említése 1324-ből származik. Területén több Árpád- korban létezett falu nyomát is megtalálták. Neve Dán (Dány) és Szent Miklós összetételéből keletkezett. A Dán- előtag egy Dán nevű birtokossal kapcsolatos, Szent Miklós myrai püspöknek a középkorban rendkívül nagy volt a kultusza.[2] A török időkben elnéptelenedett falu földjeit előbb a szomszédos Vatya község, majd annak pusztulása után Nagykőrös vette bérbe. A török kiűzését követően a pilisi Beleznay grófok tulajdonába került, illetve Nagykőrös városa szerzett bérleti jogot területein. Az 1850-es években Beleznay grófok gazdatisztjénél házitanítóskodott egy ideig Petőfi Sándor öccse, István.

A 19. század végére egyik legnagyobb földbirtokosa Wekerle Sándor egykori miniszterelnök lett. Ekkoriban kezdett kialakulni a mai falu, az egykori közép- és kisbirtokos körül. A 20. század közepére szórványtelepüléseinek, tanyáinak lélekszáma már elérte a 2000 főt. A községháza 1944-ben épült fel, az 1950-es évek közepén a római katolikus templom is elkészült. A mezőgazdasági jellegű településen a fő megélhetési forrást a gyümölcstermesztés, mint alma, szilva és meggy jelenti. Elsősorban az 1945-ben megalakult Micsurin Termelőszövetkezet hagyományait követve.

Napjainkban a községben általános iskola, óvoda, orvosi rendelő, gyógyszertár és postahivatal is működik. A kulturális feladatokat a 2000 m²-es Művelődési és Sportház, valamint a Sportcsarnok és a Könyvtár látja el. A település rendelkezik a teljes közmű ellátottsággal, víz-, gáz-, telefon-, kábeltelevízió- és csatornahálózattal.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Bimbó József (független)[3]
  • 1994–1998: Bimbó József (független)[4]
  • 1998–2002: Bimbó József (független)[5]
  • 2002–2006: Bimbó József (független)[6]
  • 2006–2010: Bimbó József (független)[7]
  • 2010–2014: Sipeki Zsolt (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014–2019: Sipeki Zsolt (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019-től: Sipeki Zsolt (Fidesz-KDNP)[10]

Bimbó József korábban, 1985 és 1990 között, a rendszerváltást megelőző öt éves ciklusban tanácselnökként is vezette már a települést.[11]

1990-1994[3] 1994-1998[4] 1998-2002[5] 2002-2006[6] 2006-2010[7] 2010-2014[8] 2014-2019[9] 2019- [10]
Bimbó József Sipeki Zsolt
Fidesz-KDNP

Gazdasága[szerkesztés]

A mezőgazdasági jellegű településen a fő megélhetési forrást a gyümölcstermesztés, mint alma, szilva és meggy jelentette. Elsősorban az 1945-ben megalakult Micsurin Termelőszövetkezet hagyományait követve. Jelenleg a keresőképes lakosság többsége ingázik, főképp Budapestre.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,4% németnek, 1,1% románnak mondta magát (14% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,2%, református 7,3%, evangélikus 7,8%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,1% (25,7% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus imaház, mellette Szent István király szobra
  • Plósz-kúria
  • Wekerle-kastély

Oktatás[szerkesztés]

  • Mosolygó Alma Óvoda
  • Ady Endre Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Közművelődés[szerkesztés]

  • Művelődési Ház
  • Községi Könyvtár

Egészségügy[szerkesztés]

Egészségházak[szerkesztés]

  • Községi Egészségház
  • Községi Labor

Gyógyszertár[szerkesztés]

  • Tessedik Gyógyszertár

Sport[szerkesztés]

  • Sportház

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1.8 (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  2. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára, Akadémiai Kiadó, Bp. 1997, ISBN 963-05-4568-3, I. kötet 354. o.
  3. a b Dánszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. a b Dánszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  5. a b Dánszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  6. a b Dánszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  7. a b Dánszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  8. a b Dánszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  9. a b Dánszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  10. a b Dánszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  11. A helyi tanácsok, elöljáróságok tisztségviselői”, Pest Megyei Hírlap, 1985. július 6., 6. oldal (Hozzáférés ideje: 2016. december 6.) .
  12. Dánszentmiklós Helységnévtár

További információk[szerkesztés]